Közötti hasonlóságok Bizánci művészet és Hagia Szophia
Bizánci művészet és Hagia Szophia 33 közös dolog (a Uniópédia): Apszis, Baalbek, Bizánci Birodalom, Bulgária, Csegely (építészet), Görögország, Héliopolisz, I. Constantinus római császár, I. Iusztinianosz bizánci császár, Iszlám, Jézus, Képrombolás, Kereszténység, Kijev, Konstantinápoly, Konstantinápoly ostroma (1453), Kupola, Mozaik, Narthex, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Prokopiosz (történetíró), Szaloniki, Szűz Mária, Szent Szófia-székesegyház (Kijev), Trabzon (település), Velencei Köztársaság, Velikij Novgorod, VIII. Mikhaél bizánci császár, 12. század, ..., 15. század, 18. század, 4. század. Bővíteni index (3 több) »
Apszis
Bazilika apszisa pisai dóm apszisa Az apszis (görög-latin: kiöblösödés, boltozat) eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt.
Apszis és Bizánci művészet · Apszis és Hagia Szophia ·
Baalbek
Bacchus-templom Közel a római templomhoz hatalmas méretű kőtömbök sokasága található. A világ legnagyobb kifaragott monolitjai, melyeket ember valaha készítettLucy Doncaster – Andrew Holland: 84 újabb rejtély – amire nincs magyarázat, Sziget Kiadó, 2006 (azaz nem több kisebb darabból lettek összeállítva). Szállításuk módja mindmáig ismeretlen Az úgynevezett terhes nő köve. Tömege 1242 tonna.Ruprechtsberger, Erwin M. (1999): ''Vom Steinbruch zum Jupitertempel von Heliopolis/Baalbek (Libanon)'' Ez ott maradt a kőfejtőben annak idején, mert az építkezés enélkül fejeződött be Baalbek térképvázlata A templomok alaprajzaA: Jupiter-templomB: Bacchus-templomC: hatszögletű udvarD: nagy udvar Baalbek libanoni város a Libanon és Antilibanon hegység közötti Bekaa-völgyben, 1170 m tengerszint feletti magasságban, a Litáni folyótól keletre.
Baalbek és Bizánci művészet · Baalbek és Hagia Szophia ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Bizánci Birodalom és Bizánci művészet · Bizánci Birodalom és Hagia Szophia ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bizánci művészet és Bulgária · Bulgária és Hagia Szophia ·
Csegely (építészet)
Az isztambuli Şehzade-mecset kupolarészleteA piros-fehér csíkozású homlokívek és az ablaksoros kupoladob koronázta kupolatalpkör között láthatóak a gazdagon díszített, gömbháromszög csegelyek A csegely (pendentif) az építészetben gömbháromszög alakú boltozati elem, amely négy- vagy sokszög alaprajzú tér fölé épített kupola kör vagy ellipszis alaprajzából szerkezetileg átvezet a sokszögbe.
Bizánci művészet és Csegely (építészet) · Csegely (építészet) és Hagia Szophia ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Bizánci művészet és Görögország · Görögország és Hagia Szophia ·
Héliopolisz
Héliopolisz (egyiptomi nyelven Junu, a Bibliában On néven szerepel) az ókori Egyiptom egyik legősibb városa, a 13.
Bizánci művészet és Héliopolisz · Héliopolisz és Hagia Szophia ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Bizánci művészet és I. Constantinus római császár · Hagia Szophia és I. Constantinus római császár ·
I. Iusztinianosz bizánci császár
A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.
Bizánci művészet és I. Iusztinianosz bizánci császár · Hagia Szophia és I. Iusztinianosz bizánci császár ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Bizánci művészet és Iszlám · Hagia Szophia és Iszlám ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Bizánci művészet és Jézus · Hagia Szophia és Jézus ·
Képrombolás
A 16. századi képrombolás tanúsága az utrechti Szent Márton-katedrálison A képrombolás vagy idegen szóval ikonoklasztázia, ikonoklaszmosz, ikonoklazmus (a görög εικών ’kép’ és κλάειν ’törni’ szóból) a történelem során a monoteista vallásokban jelentkező, a képtisztelet (ikonodulia, ikonodulosz) elleni dogmatikai harc, amelynek fő célja az Istent, szenteket, prófétákat ábrázoló szentképek, szobrok és egyéb ikonográfiai elemek eltávolítása a szakrális kontextusból (jellemzően a templomokból és a liturgiából), esetenként a profán térből is (pl. pénzérmékről).
Bizánci művészet és Képrombolás · Hagia Szophia és Képrombolás ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Bizánci művészet és Kereszténység · Hagia Szophia és Kereszténység ·
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Bizánci művészet és Kijev · Hagia Szophia és Kijev ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Bizánci művészet és Konstantinápoly · Hagia Szophia és Konstantinápoly ·
Konstantinápoly ostroma (1453)
Konstantinápoly 1453-as elestének fő oka a 15. század első felében Anatóliában egyre nagyobb hatalommá váló Oszmán Birodalom terjeszkedése volt, amely sorban foglalta el a szétesőben lévő Bizánci Birodalom kis-ázsiai területeit, és megjelent Konstantinápoly falai előtt is.
Bizánci művészet és Konstantinápoly ostroma (1453) · Hagia Szophia és Konstantinápoly ostroma (1453) ·
Kupola
Szent István-bazilika kupolája A kupola az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat.
Bizánci művészet és Kupola · Hagia Szophia és Kupola ·
Mozaik
Krisztus, San Apollinare Nuovo-templom, Ravenna Theodóra császárné arcmása San Vitale-székesegyház, Ravenna KT)'' A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot (néha más anyagokat is használnak).
Bizánci művészet és Mozaik · Hagia Szophia és Mozaik ·
Narthex
A narthex alaprajzi elhelyezkedése (szürkével kiemelve) A narthex a kora keresztény és a bizánci bazilikaépítészetben a bejáratnál, az átrium és a főhajó között kialakított előcsarnok, a hosszház tengelyére merőleges, keresztirányú tér.
Bizánci művészet és Narthex · Hagia Szophia és Narthex ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Bizánci művészet és Ortodox kereszténység · Hagia Szophia és Ortodox kereszténység ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bizánci művészet és Oszmán Birodalom · Hagia Szophia és Oszmán Birodalom ·
Prokopiosz (történetíró)
Kaiszareiai Prokopiosz (Προκόπιος ὁ Καισαρεύς, Prokópiosz ó Kaiszareusz), (Caesarea Maritima, 500 körül – Konstantinápoly, 562 körül) kora középkori bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.
Bizánci művészet és Prokopiosz (történetíró) · Hagia Szophia és Prokopiosz (történetíró) ·
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Bizánci művészet és Szaloniki · Hagia Szophia és Szaloniki ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Bizánci művészet és Szűz Mária · Hagia Szophia és Szűz Mária ·
Szent Szófia-székesegyház (Kijev)
A Szent Szófia-székesegyház (ukránul: Собор святої Софії, Szobor szvjatoji Szofiji) ortodox székesegyház Kijevben, a legrégebbi teljesen fennmaradt kelet-szláv keresztény templom.
Bizánci művészet és Szent Szófia-székesegyház (Kijev) · Hagia Szophia és Szent Szófia-székesegyház (Kijev) ·
Trabzon (település)
Trabzon (más néven Trapezunt) város Törökország északi részén, a Fekete-tenger partján, Trabzon tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja.
Bizánci művészet és Trabzon (település) · Hagia Szophia és Trabzon (település) ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Bizánci művészet és Velencei Köztársaság · Hagia Szophia és Velencei Köztársaság ·
Velikij Novgorod
Velikij Novgorod (oroszul: Великий Новгород, «Nagy Novgorod» vagy «Nagy Újváros», 1999-ig hivatalosan Novgorod) Oroszország Novgorodi területének székhelye, a legősibb és egyik legfontosabb orosz történelmi város.
Bizánci művészet és Velikij Novgorod · Hagia Szophia és Velikij Novgorod ·
VIII. Mikhaél bizánci császár
VIII.
Bizánci művészet és VIII. Mikhaél bizánci császár · Hagia Szophia és VIII. Mikhaél bizánci császár ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Bizánci művészet · 12. század és Hagia Szophia ·
15. század
A 15.
15. század és Bizánci művészet · 15. század és Hagia Szophia ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Bizánci művészet · 18. század és Hagia Szophia ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Bizánci művészet · 4. század és Hagia Szophia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bizánci művészet és Hagia Szophia
- Mi van a közös Bizánci művészet és Hagia Szophia
- Közötti hasonlóságok Bizánci művészet és Hagia Szophia
Összehasonlítását Bizánci művészet és Hagia Szophia
Bizánci művészet 200 kapcsolatokat, ugyanakkor Hagia Szophia 173. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 8.85% = 33 / (200 + 173).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bizánci művészet és Hagia Szophia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: