Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bizánci Birodalom és Hagia Szophia
Bizánci Birodalom és Hagia Szophia 24 közös dolog (a Uniópédia): Görög nyelv, I. Constantinus római császár, I. Iusztinianosz bizánci császár, II. Mehmed oszmán szultán, II. Theodosius bizánci császár, Iszlám, Isztambul, Jézus, Kereszténység, Konstantinápoly, Konstantinápoly ostroma (1453), Mozaik, Oroszország, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Reneszánsz, Vallás, Velencei Köztársaság, 10. század, 12. század, 18. század, 4. század, 7. század, 9. század.
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Bizánci Birodalom és Görög nyelv · Görög nyelv és Hagia Szophia ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Bizánci Birodalom és I. Constantinus római császár · Hagia Szophia és I. Constantinus római császár ·
I. Iusztinianosz bizánci császár
A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.
Bizánci Birodalom és I. Iusztinianosz bizánci császár · Hagia Szophia és I. Iusztinianosz bizánci császár ·
II. Mehmed oszmán szultán
II.
Bizánci Birodalom és II. Mehmed oszmán szultán · Hagia Szophia és II. Mehmed oszmán szultán ·
II. Theodosius bizánci császár
II.
Bizánci Birodalom és II. Theodosius bizánci császár · Hagia Szophia és II. Theodosius bizánci császár ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Bizánci Birodalom és Iszlám · Hagia Szophia és Iszlám ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Bizánci Birodalom és Isztambul · Hagia Szophia és Isztambul ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Bizánci Birodalom és Jézus · Hagia Szophia és Jézus ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Bizánci Birodalom és Kereszténység · Hagia Szophia és Kereszténység ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Bizánci Birodalom és Konstantinápoly · Hagia Szophia és Konstantinápoly ·
Konstantinápoly ostroma (1453)
Konstantinápoly 1453-as elestének fő oka a 15. század első felében Anatóliában egyre nagyobb hatalommá váló Oszmán Birodalom terjeszkedése volt, amely sorban foglalta el a szétesőben lévő Bizánci Birodalom kis-ázsiai területeit, és megjelent Konstantinápoly falai előtt is.
Bizánci Birodalom és Konstantinápoly ostroma (1453) · Hagia Szophia és Konstantinápoly ostroma (1453) ·
Mozaik
Krisztus, San Apollinare Nuovo-templom, Ravenna Theodóra császárné arcmása San Vitale-székesegyház, Ravenna KT)'' A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot (néha más anyagokat is használnak).
Bizánci Birodalom és Mozaik · Hagia Szophia és Mozaik ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Bizánci Birodalom és Oroszország · Hagia Szophia és Oroszország ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Bizánci Birodalom és Ortodox kereszténység · Hagia Szophia és Ortodox kereszténység ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bizánci Birodalom és Oszmán Birodalom · Hagia Szophia és Oszmán Birodalom ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Bizánci Birodalom és Reneszánsz · Hagia Szophia és Reneszánsz ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Bizánci Birodalom és Vallás · Hagia Szophia és Vallás ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Bizánci Birodalom és Velencei Köztársaság · Hagia Szophia és Velencei Köztársaság ·
10. század
A 10.
10. század és Bizánci Birodalom · 10. század és Hagia Szophia ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Bizánci Birodalom · 12. század és Hagia Szophia ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Bizánci Birodalom · 18. század és Hagia Szophia ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Bizánci Birodalom · 4. század és Hagia Szophia ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
7. század és Bizánci Birodalom · 7. század és Hagia Szophia ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
9. század és Bizánci Birodalom · 9. század és Hagia Szophia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bizánci Birodalom és Hagia Szophia
- Mi van a közös Bizánci Birodalom és Hagia Szophia
- Közötti hasonlóságok Bizánci Birodalom és Hagia Szophia
Összehasonlítását Bizánci Birodalom és Hagia Szophia
Bizánci Birodalom 177 kapcsolatokat, ugyanakkor Hagia Szophia 173. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 6.86% = 24 / (177 + 173).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bizánci Birodalom és Hagia Szophia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
