Beszláni túszdráma és Garri Kimovics Kaszparov

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Beszláni túszdráma és Garri Kimovics Kaszparov

Beszláni túszdráma vs. Garri Kimovics Kaszparov

A beszláni túszdráma vagy beszláni vérengzés egy több mint 1100 ember túszul ejtésével kezdődő túszdráma volt, amely három nap múlva ért véget több mint 300 ember halálát okozva. Garri Kimovics Kaszparov (született Garri Vajnstejn (Baku, 1963. április 13. –) örmény-zsidó származású szovjet, majd oroszországi sakkozó, nemzetközi nagymester, korábbi sakkvilágbajnok (1985–2000), csapatban nyolcszoros, egyéniben hétszeres sakkolimpiai bajnok, kétszeres szovjet bajnok (1981, 1988), Oroszország bajnoka (2004), 11-szeres Sakk-Oscar-díjas, FIDE mesteredző (2009), író és politikai aktivista. 2008-ban jelölt volt az oroszországi elnökválasztáson. 2013-tól horvát állampolgársággal is rendelkezik. 1985-ben lett sakkvilágbajnok, és máig ő az, aki legfiatalabb korában nyerte el ezt a címet. 1993-ig a FIDE hivatalos világbajnoka volt, ekkor azonban vitába keveredett a FIDE-vel, és önálló szervezetet hozott létre, a Professzionális Sakkozók Szövetségét (PCA). E szervezet világbajnoka (a „klasszikus sakkvilágbajnok”) volt 2000-ig, amikor Vlagyimir Kramnyik legyőzte. Kaszparov volt az első sakkvilágbajnok, aki 1997-ben hivatalos páros mérkőzésen szabályos időellenőrzés mellett vereséget szenvedett egy számítógéptől, a Deep Bluetól. Kivételes játékerejére jellemző, hogy 1986-tól 2005-ben történt visszavonulásáig folyamatosan vezette a FIDE Élő-pont listáját. Sokáig övé volt a sakk történetének eddig legmagasabb FIDE Élő-pontszáma: 2851, míg ezt a rekordját a norvég Magnus Carlsen meg nem döntötte, akinek jelenlegi rekordja már 2882 Élő-pont. 2005. március 10-én jelentette be, hogy felhagy a sakkal, és politikával illetve írással fog foglalkozni. Létrehozta az Egyesült Civil Front mozgalmat, és csatlakozott a Vlagyimir Putyin elnök politikáját ellenző A Másik Oroszország koalícióhoz. A koalíció kongresszusán 2007. szeptember 30-án a 498 szavazatból 379-et elnyerve A Másik Oroszország elnökjelöltje lett. 2008-ban a „Szolidaritás” Egyesült Demokratikus Mozgalom egyik alapítója és vezetőségének tagja lett, majd 2013-ban a vezetőségből kilépett. 2012-ben beválasztották az orosz ellenzék Koordinációs Tanácsába. 2013. júniusban bejelentette, hogy elhagyja Oroszországot, és a Putyin elleni harcot a nemzetközi színtéren folytatja. 2011 óta vezetője a New York-i székhelyű Emberi Jogi Alapítványnak. Politikai támogatottsága azonban Putyinéhoz mérve alacsony. A rendőrség több alkalommal előállította Putyin-ellenes tüntetéseket követően. 2014-ben elindult a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnökválasztáson, de alulmaradt Kirszan Iljumzsinovval szemben. Több sakkal foglalkozó könyvet írt, amelyek közül a legjelentősebb a Kasparov on My Great Predecessors című könyvsorozata, amely Wilhelm Steinitztől Anatolij Karpovig az összes sakkvilágbajnok és még számos más erős sakkjátékos játékának ismertetését foglalja össze. 2005-ben beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. 2017 júliusában bejelentette visszatérését, és elindul az 5. Sinquefield-kupa részeként rendezett rapid- és villámversenyen Saint Louisban augusztus 13–20. között.

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Beszláni túszdráma és Oroszország · Garri Kimovics Kaszparov és Oroszország · Többet látni »