Belgrád és Medgyes ostroma (1534)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Belgrád és Medgyes ostroma (1534)

Belgrád vs. Medgyes ostroma (1534)

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Medgyes ostromát Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd magyar és szász hívei indították, a moldvai és havasalföldi vajda segítségével Lodovico Gritti olasz kereskedő, bankár, Magyarország kormányzója ellen, aki a szeben vármegyei Medgyes várába zárkózott be a zsoldosaival. Gritti 1529-ben ajánlotta fel szolgálatait Szapolyainak, aki ezért jutalmul rengeteg címmel ruházta fel és kormányzóvá nevezte ki. Gritti vagyonosabb ember lévén nagyobb tekintélyre tett szert Magyarországon mint Szapolyai és a nagyravágyó politikus önálló útra lépett. Egyszerre próbált a Habsburgok felé is közeledni, amit Szapolyai kiismert, de minthogy Gritti Pargali Ibrahim nagyvezír barátja és kegyence volt, nem léphetett fel ellene nyíltan, mert különben elvesztené I. Szulejmán szultán támogatását, ugyanis tőle függött, hogy megállja-e a helyét Ferdinánddal szemben a magyar trónért vívott harcban. Gritti önkényeskedése sokkolta Szapolyai és Ferdinánd híveit is egyaránt, a főbb magyar vezetők között pedig elégedetlenséget és féltékenységet szült (mint rendesen), hogy jelentős jövedelemmel bíró állami vagyont, így a királyi várak és sóbányák hasznát is rábízta Szapolyai. Gritti nem ismert korlátokat, ha ellenségeit félre akarta állítani. Szapolyainak már létkérdése volt Gritti eltávolítása, így amikor az meggyilkolta Czibak Imre váradi püspököt, akkor Erdélyben, a háború alatt először és egyben utoljára, eddig példátlan módon a két tábor hívei Majláth István vezetésével összefogtak és a Medgyesen székelő Grittit fiaival együtt beszorították. Az eredetileg segítségre küldött moldvai sereg is az ellenséghez csatlakozott és Gritti végzete beteljesült. Szulejmán nem büntette meg Szapolyait, mert régóta gyanakodott arra, hogy Gritti Konstantinápolyból Velencébe titkos jelentéseket küld a dózse kormányának. Szapolyai javára volt, hogy az 1530-as évek közepétől megromlott a porta és a tengeri köztársaság viszonya, s alig három évvel Medgyes ostroma után háború robbant ki a két hatalom között. Pargali nagyvezírt is két év múlva kivégezték, Szulejmán pedig elengedte Szapolyainak a Medgyesen történteket, ami Bécsnek rendkívül rosszul jött, mert ekkor minden követ megmozgatott, hogy Szapolyait török támadás állítsa félre.

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Belgrád és Belgrád · Belgrád és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Belgrád és Duna · Duna és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Belgrád és Erdély · Erdély és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Görögök

A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.

Belgrád és Görögök · Görögök és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Belgrád és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Belgrád és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Belgrád és Irán · Irán és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Belgrád és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Belgrád és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Belgrád és Magyarok · Magyarok és Medgyes ostroma (1534) · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Belgrád és Moszkva · Medgyes ostroma (1534) és Moszkva · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Belgrád és Oszmán Birodalom · Medgyes ostroma (1534) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Poznań

Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.

Belgrád és Poznań · Medgyes ostroma (1534) és Poznań · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Belgrád és Szerbek · Medgyes ostroma (1534) és Szerbek · Többet látni »

Török porta

A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.

Belgrád és Török porta · Medgyes ostroma (1534) és Török porta · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Belgrád és Törökök · Medgyes ostroma (1534) és Törökök · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Belgrád és Zsidók · Medgyes ostroma (1534) és Zsidók · Többet látni »