Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
224 kapcsolatok: A török kiűzése Magyarországról, ABC-áruház, Adó, Anyakönyvezés, Aquincum (történelmi település), Aranycsapat, Újkőkorszak, Újpesti vasúti híd, Attila hun király, Árpád-kor, Ódorog, Barnakőszén, Barokk, Bányász Emlékház (Dorog), Bányásznap, Bécs, Bél Mátyás, Biztosítás, Bombázó, Buda (történelmi település), Budai-hegység, Budapest, Budapest III. kerülete, Budapest ostroma, Budapest XIV. kerülete, Buzánszky Jenő, Buzánszky Jenő Stadion, Chorin-telep, Cigányok, Csehország, Csehszlovák–magyar lakosságcsere, Csendőrség, Csolnok, Dág, Dorog díszpolgárainak listája, Dorog szénbányászata, Dorog vasútállomás, Dorog Városi Sportcsarnok, Dorogi Bányász Zenekar, Dorogi FC, Dorogi hanglemezgyár, Dorogi Hűségnyilatkozat, Dorogi hőerőmű, Dorogi hulladékégető, Dorogi járás, Dorogi kistérség, Dorogi Sportmúzeum, Dorogi-medence, Drasche-Lázár Alfréd, Duna, ..., Dunai svábok, Dunakanyar, Egészségügy, Első bécsi döntés, Erdély, Erdő, Erkel Ferenc, Esztergom, Esztergom vármegye, Esztergom-Kertváros, Esztergomi bazilika, Esztergomi járás, Esztergomi kistérség, Falu, Fényes Elek, Fekete László (erősportoló), Felsőboldogfalva, Felvidék, Fleischl Róbert, Fogászat, Front (szovjet katonai egység), Gazdasági rendszer, Gáthy Zoltán, Gerecse, Grosics Gyula, Gyógyszertár, Gyorsforgalmi út, Hagyomány, Hantken Miksa, Harckocsi, Háború, Hegymászás, Helyiérdekű vasút, Hontpázmány nemzetség, Ingázás, Ipar, József Attila Művelődési Ház (Dorog), Jegyző, Joszif Visszarionovics Sztálin, Jubileumi bányászemlékmű (Dorog), Juhász Árpád (geológus), Katolicizmus, Kazinczy Ferenc, Könyvtár, Körjegyzőség, Köztársaság út (Dorog), Kenyérmezői-patak, Kereskedelem, Kisközség, Kitelepítési emlékmű (Dorog), Klasszicizmus, Komárom (Magyarország), Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye, Komárom megye, Komárom-Esztergom vármegye, Kultúra, Logisztika, M10-es autópálya (Magyarország), Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály), Magyar labdarúgókupa, Magyar Rendőrség, Magyar Suzuki Zrt., Magyar Szocialista Párt, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Magyarország 1919–1945 között, Magyarország 1957–1989 között, Marienberg, Május 9., Mária-barlang (Dorog), Második világháború, Mende Valér, Mocsár, Munkanélküliség, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagyközség (polgári korszak), Nagyközség (tanácsrendszer), Napelem, Német nyelv, Németek, Népességfogyás Magyarországon, Nipl Stefánia Uszoda, Oktatás, Orvos, Oszmán Birodalom, Palatinus-tó, Panelház, Párkány (település), Petőfi Sándor, Pihenő bányász (Dorog), Pilis (hegység), Pilisvörösvár, Posta, Postakocsi (közúti), Római Birodalom, Római provinciák, Református templom (Dorog), Rendszerváltás Magyarországon, Richter Gedeon Nyrt., Sanyo, Schmidt Sándor (bányamérnök), Schmidt Sándor-lakótelep, Schmidt-villa, Sport, Stadler FLIRT, Stadler Rail, Szabad Demokraták Szövetsége, Széchenyi István, Szent Borbála-plébániatemplom (Dorog), Szent József-plébániatemplom (Dorog), Szentendre, Szláv nyelvek, Szlovákok, Szocializmus, T-34, Tata, Tatabánya, Török hódoltság, Telefonhálózat, Tengerszint feletti magasság, Tetovo, Tisztviselőtelep (Dorog), Tittmann János, Trianoni békeszerződés, Turizmus, Urbanizáció, Vályi András, Város, Völgy, Visegrád, Visonta, Vlagyimir Iljics Lenin, Wehrmacht, Wendlingen am Neckar, Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), Zene, Zenepavilon (Dorog), Zoboralja, Zrínyi Ilona, Zsámbék, Zsére, Zsigmondy Vilmos, Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Zsigmondy Vilmos-lakótelep, 10-es főút (Magyarország), 1106-os mellékút (Magyarország), 111-es főút (Magyarország), 117-es főút (Magyarország), 1181, 1542, 1767, 1775, 1845, 19. század, 1936, 1945, 1950, 1960, 1960-as évek, 1977, 1984, 1990, 1993, 1999, 20. század, 2001, 2004, 2006, 2007, 2012, 4. század, 800-as busz. Bővíteni index (174 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Dorog és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
ABC-áruház
Kis ABC-áruház egy eredetileg garázsnak épített helyiségben ABC-áruháznak nevezzük azt a 200 m²-nél nagyobb alapterületű, önkiszolgáló rendszerű élelmiszerboltot, amelyekben iparcikkeket is árusítanak.
Új!!: Dorog és ABC-áruház · Többet látni »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Új!!: Dorog és Adó · Többet látni »
Anyakönyvezés
Az anyakönyv az a hatósági nyilvántartás, amely közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változásait.
Új!!: Dorog és Anyakönyvezés · Többet látni »
Aquincum (történelmi település)
Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.
Új!!: Dorog és Aquincum (történelmi település) · Többet látni »
Aranycsapat
Budai II. László Az Aranycsapat (Golden Team, Mighty Magyars, Marvellous Magyars, Magnificent Magyars, Magical Magyars) minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve.
Új!!: Dorog és Aranycsapat · Többet látni »
Újkőkorszak
Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.
Új!!: Dorog és Újkőkorszak · Többet látni »
Újpesti vasúti híd
Az Újpesti vasúti híd (a köznyelvben néha: Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet.
Új!!: Dorog és Újpesti vasúti híd · Többet látni »
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Új!!: Dorog és Attila hun király · Többet látni »
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Új!!: Dorog és Árpád-kor · Többet látni »
Ódorog
Ódorog a mai Dorog város középkori, az újratelepülés (1694) előtti őse, helyén ma a dorogi mészművek bányaterülete és meddőhányói találhatóak.
Új!!: Dorog és Ódorog · Többet látni »
Barnakőszén
Barnakőszén (Bulgária) A barnakőszén szénültségi foka szerint a lignit és a feketekőszén közé helyezhető.
Új!!: Dorog és Barnakőszén · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Dorog és Barokk · Többet látni »
Bányász Emlékház (Dorog)
Információs tábla az emlékház előtt A dorogi Bányász Emlékház az Újkolónia egyetlen megmaradt épülete az 1980-as években elbontott kolónia helyére épített Schmidt Sándor-lakótelepen.
Új!!: Dorog és Bányász Emlékház (Dorog) · Többet látni »
Bányásznap
jobbra A bányásznapok kezdeti időszakára írásos anyag nem áll rendelkezésre.
Új!!: Dorog és Bányásznap · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Dorog és Bécs · Többet látni »
Bél Mátyás
Bél Mátyás (szlovákul Matej Bel, latinosan: Matthias Belius) Ocsova, 1684.
Új!!: Dorog és Bél Mátyás · Többet látni »
Biztosítás
A biztosítás az előre nem látható, de véletlenszerűen bekövetkezhető események anyagi követelményei (kárai) elleni védelem.
Új!!: Dorog és Biztosítás · Többet látni »
Bombázó
A bombázó földi célok támadására tervezett katonai repülőgép.
Új!!: Dorog és Bombázó · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Dorog és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budai-hegység
A Budai-hegység egy földrajzi kistáj, a Dunazug-hegyvidék része.
Új!!: Dorog és Budai-hegység · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Dorog és Budapest · Többet látni »
Budapest III. kerülete
Budapest III.
Új!!: Dorog és Budapest III. kerülete · Többet látni »
Budapest ostroma
Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.
Új!!: Dorog és Budapest ostroma · Többet látni »
Budapest XIV. kerülete
240px 240px 240px Budapest XIV.
Új!!: Dorog és Budapest XIV. kerülete · Többet látni »
Buzánszky Jenő
Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4. – Esztergom, 2015. január 11.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető.
Új!!: Dorog és Buzánszky Jenő · Többet látni »
Buzánszky Jenő Stadion
A Buzánszky Jenő Stadion és sporttelep Dorog város, valamint Komárom-Esztergom vármegye egyik legnagyobb, egyben Magyarország egyik legrégebbi sportlétesítménye.
Új!!: Dorog és Buzánszky Jenő Stadion · Többet látni »
Chorin-telep
A dorogi Chorin-telep a város északi részén, a Bányász körönd, Esztergomi út és a Kenyérmezői-patak által közrezárt területen fekvő városrész.
Új!!: Dorog és Chorin-telep · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Dorog és Cigányok · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Dorog és Csehország · Többet látni »
Csehszlovák–magyar lakosságcsere
A második világháború után Felvidékről és Erdélyből elűzött, és Dunabogdányba került családok emlékműve a református templom előtt. A csehszlovák–magyar lakosságcsere a második világháború utáni években született államközi egyezmény, amelynek értelmében felvidéki magyarok tízezreit telepítették át Magyarországra, és ezzel egy időben magyarországi szlovákok települtek át Csehszlovákiába.
Új!!: Dorog és Csehszlovák–magyar lakosságcsere · Többet látni »
Csendőrség
Egy 1896-os lovastáboricsendőr-tanfolyam emléklapja Vasárnapi Ujság, 1897) A csendőrség (korábban francia eredetű szóval zsandárság) Európa számos országában létező, helyenként szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek szerint szervezett rendőri szerv, melynek fő feladata a rendfenntartás.
Új!!: Dorog és Csendőrség · Többet látni »
Csolnok
Csolnok község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Dorog és Csolnok · Többet látni »
Dág
Dág (németül: Dachau) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Dorog és Dág · Többet látni »
Dorog díszpolgárainak listája
Ez a szócikk Dorog város díszpolgárait sorolja fel.
Új!!: Dorog és Dorog díszpolgárainak listája · Többet látni »
Dorog szénbányászata
dorogi vasútállomás mellett (a „Tröszt” vagy „Nagyiroda”), ma a városi Intézmények Háza A Dorogi-medence szénbányászata kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi szénbányászat évszázados ciklusát a századforduló közeledtével Budapest nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott helyiérdekű vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett.
Új!!: Dorog és Dorog szénbányászata · Többet látni »
Dorog vasútállomás
A Dorog vasútállomás a vasútvonal történetével egyidős vasútállomás a Budapest–Esztergom-vasútvonalon, melyet a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) üzemeltet a Komárom-Esztergom vármegyei Dorog központjában.
Új!!: Dorog és Dorog vasútállomás · Többet látni »
Dorog Városi Sportcsarnok
A Dorog Városi Sportcsarnok egy sportlétesítmény Dorogon, amely az Iskola utcában, a sporttelep délkeleti szögletében, a Buzánszky Jenő Stadion közvetlen szomszédságában található.
Új!!: Dorog és Dorog Városi Sportcsarnok · Többet látni »
Dorogi Bányász Zenekar
A Dorogi Bányász Zenekar a Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesületén belül működő fúvószenekar, mely 1889-ben alakult Annavölgyön.
Új!!: Dorog és Dorogi Bányász Zenekar · Többet látni »
Dorogi FC
A Dorogi FC Dorog város labdarúgó-egyesülete, jelenleg az NB III Északnyugati csoportjában szerepel.
Új!!: Dorog és Dorogi FC · Többet látni »
Dorogi hanglemezgyár
A Dorogi Hanglemezgyár, a Hungaroton hanglemezeket és kazettákat is gyártó vállalata 1976 és 1996 között működött Dorogon az Esztergomi út 47.
Új!!: Dorog és Dorogi hanglemezgyár · Többet látni »
Dorogi Hűségnyilatkozat
230px A levél szövege, sajnos az időjárás már megtépázta az emlékművet Az aláírók neve kézírásukkal 1944.
Új!!: Dorog és Dorogi Hűségnyilatkozat · Többet látni »
Dorogi hőerőmű
A Dorogi hőerőmű (Dorogi Erőmű Kft.) egy vegyes tüzelésű, kis teljesítményű hőerőmű Dorogon, amely manapság főleg távhőszolgáltatói tevékenységet végez.
Új!!: Dorog és Dorogi hőerőmű · Többet látni »
Dorogi hulladékégető
A Dorogi hulladékégető (SARPI Dorog Kft.) egy főként gyógyszeripari- és vegyipari hulladékok megsemmisítésére szakosodott veszélyeshulladék-égető Dorogon, az ország legnagyobb veszélyeshulladék-égetője.
Új!!: Dorog és Dorogi hulladékégető · Többet látni »
Dorogi járás
A Dorogi járás Komárom megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, 1950.
Új!!: Dorog és Dorogi járás · Többet látni »
Dorogi kistérség
A Dorogi kistérség A Dorogi kistérség kistérség volt Komárom-Esztergom megyében 2012-ig Dorog székhellyel, 2013-tól települései az Esztergomi járáshoz kerültek.
Új!!: Dorog és Dorogi kistérség · Többet látni »
Dorogi Sportmúzeum
Az 1999-ben alakult Dorogi Sportmúzeum Dorog város sporttörténelmi múltjába nyújt betekintést, amely sokszínű és érdekes tárlatával kereken két évtizede várja a látogatókat.
Új!!: Dorog és Dorogi Sportmúzeum · Többet látni »
Dorogi-medence
Pilis vonulatai A Dorogi-medence a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrefogott, északnyugatról részben nyitott árkos medence.
Új!!: Dorog és Dorogi-medence · Többet látni »
Drasche-Lázár Alfréd
Drasche-Lázár Alfréd közvetlenül a trianoni békeszerződés aláírási eseménye előtt, Nagy Trianon kastély, Versailles, Párizs, Franciaország, 1920. június 4. Thordai Drasche-Lázár Alfréd Artúr Béla (Dorog, 1875. június 15. – Meyerhofen, 1949. augusztus 28.) diplomata, politikus, író, a trianoni békeszerződés egyik aláírója magyar részről.
Új!!: Dorog és Drasche-Lázár Alfréd · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Dorog és Duna · Többet látni »
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Új!!: Dorog és Dunai svábok · Többet látni »
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Új!!: Dorog és Dunakanyar · Többet látni »
Egészségügy
Az egészségügy.
Új!!: Dorog és Egészségügy · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Dorog és Első bécsi döntés · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Dorog és Erdély · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Dorog és Erdő · Többet látni »
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Új!!: Dorog és Erkel Ferenc · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Dorog és Esztergom · Többet látni »
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Dorog és Esztergom vármegye · Többet látni »
Esztergom-Kertváros
Kenyérmező A Palatinus-tó Esztergom-Kertváros Esztergom részönkormányzattal rendelkező külső városrésze.
Új!!: Dorog és Esztergom-Kertváros · Többet látni »
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Új!!: Dorog és Esztergomi bazilika · Többet látni »
Esztergomi járás
Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom vármegye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom.
Új!!: Dorog és Esztergomi járás · Többet látni »
Esztergomi kistérség
Az Esztergomi kistérség Az Esztergomi kistérség kistérség volt Komárom-Esztergom megyében 2012-ig, a Közép-Dunántúli Régióban, Esztergom székhellyel.
Új!!: Dorog és Esztergomi kistérség · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Dorog és Falu · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Dorog és Fényes Elek · Többet látni »
Fekete László (erősportoló)
Fekete László (Ősi, 1958. január 28. –) magyar sportoló, erősportoló, 1988–1997 között a Magyarország legerősebb embere cím birtokosa.
Új!!: Dorog és Fekete László (erősportoló) · Többet látni »
Felsőboldogfalva
Felsőboldogfalva (1899-ig Felső-Boldogasszonyfalva, románul Feliceni, németül Obermariendorf) falu Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Dorog és Felsőboldogfalva · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Dorog és Felvidék · Többet látni »
Fleischl Róbert
Fleischl Róbert (Pest, 1864. november 16. – Budapest, Terézváros, 1926. február 24.) zsidó származású magyar építészmérnök, a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja.
Új!!: Dorog és Fleischl Róbert · Többet látni »
Fogászat
A fogászat a szájüreg és a rágókészülék (rágóizmok, rágóízület, fogak) betegségeinek gyógyítása.
Új!!: Dorog és Fogászat · Többet látni »
Front (szovjet katonai egység)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Front (seregtest).
Új!!: Dorog és Front (szovjet katonai egység) · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Dorog és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gáthy Zoltán
Gáthy Zoltán (Lipótvár, 1894. augusztus 3. – Budapest, 1972. február 12.) aranyokleveles magyar építészmérnök, Dorog arculatának egyik legfőbb kialakítója.
Új!!: Dorog és Gáthy Zoltán · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Dorog és Gerecse · Többet látni »
Grosics Gyula
Grosics Gyula (Dorog, 1926. február 4. – Budapest, 2014. június 13.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott.
Új!!: Dorog és Grosics Gyula · Többet látni »
Gyógyszertár
work.
Új!!: Dorog és Gyógyszertár · Többet látni »
Gyorsforgalmi út
Gyorsforgalmi út Angliában A KRESZ rendelkezése szerint lakott területen kívül egyéb úton (tehát nem gyorsforgalmi úton) is leggyorsabban személygépkocsival lehet haladni, és azzal is legfeljebb 90 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
Új!!: Dorog és Gyorsforgalmi út · Többet látni »
Hagyomány
Húsvéti locsolkodás 2009-ben Ópusztaszeren Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ősei hagyományait) alapján.
Új!!: Dorog és Hagyomány · Többet látni »
Hantken Miksa
Hantken Miksa (Jablonka, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.) bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Dorog és Hantken Miksa · Többet látni »
Harckocsi
hadsereg M1 Abrams általános harckocsija, 120 mm-es M256 típusú sima csövű lövegével és masszív páncélzatával korunk egyik legsikeresebb harckocsi-konstrukciójaLásd: Forty, George (2005), 154. oldal Leopard 2A6 általános harckocsi. Németországon kívül 15 ország állította hadrendbe Leclerc általános harckocsi árokáthidaló képességét prezentálja egy akadálypályán Indiai Hadsereg kötelékében A harckocsi (hétköznapi nevén tank vagy páncélos) nagy tűzerejű fegyverekkel ellátott, erősen páncélozott, mozgékony, lánctalpas harcjármű.
Új!!: Dorog és Harckocsi · Többet látni »
Háború
december 7-én A háború nagyméretű erőszakos összeütközés, fegyveres konfliktus.
Új!!: Dorog és Háború · Többet látni »
Hegymászás
Hegymászók az Aiguille du Midi hegygerincén A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység.
Új!!: Dorog és Hegymászás · Többet látni »
Helyiérdekű vasút
A Karcag–Tiszafüred HÉV-vonal emléktáblája a karcagi vasútállomás falán A helyiérdekű vasút (röviden HÉV) eredetileg francia eredetű kifejezés; olyan vasutat jelöl, amelynek megépítéséhez egy térség, régió érdeke, s nem országos érdek fűződik.
Új!!: Dorog és Helyiérdekű vasút · Többet látni »
Hontpázmány nemzetség
Képes krónikábanEmese álma: A magyar őstörténet és az államszervezés kora, Encyclopaedia Humana Hungarica 01. http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index705.html A Hont-Pázmány nemzetség címere A Hont-Pázmány nemzetség ősei, Kézai Simon szerint, Hont (Hunt) és Pázmány (Patzmann) testvérek, akik Svábföldről mint páncélos vitézek Szicíliába indultak, Géza fejedelem azonban feltartóztatta őket.
Új!!: Dorog és Hontpázmány nemzetség · Többet látni »
Ingázás
A Szeged-Makó viszonylaton szolgálatot teljesítő helyközi autóbusz a makói autóbusz-pályaudvaron. A járat Csongrád megye legkihasználtabbja, köszönhetően az ingázók nagy számának, akik Makóról járnak be a megyeszékhelyre dolgozni és tanulni. Ingázók a New York-i metrón Az ingázás kifejezés olyan utazást jelent, amely a lakóhely és egy másik hely között gyakori rendszerességgel (legtöbbször napi) zajlik.
Új!!: Dorog és Ingázás · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: Dorog és Ipar · Többet látni »
József Attila Művelődési Ház (Dorog)
F6 vágathajtó gép, háttérben a József Attila Művelődési Házzal A dorogi József Attila Művelődési Ház (korábban Munkásotthon) a város kulturális életének egyik központja, 1923 és 1928 között épült Fleischl Róbert tervei alapján.
Új!!: Dorog és József Attila Művelődési Ház (Dorog) · Többet látni »
Jegyző
A magyar közigazgatási rendszerben a jegyző a helyi önkormányzatok által kinevezett személy, aki megszervezi és vezeti a polgármesteri hivatal munkáját, a helyi önkormányzat közigazgatási és szakmai elöljárója.
Új!!: Dorog és Jegyző · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Dorog és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Jubileumi bányászemlékmű (Dorog)
Az emlékmű A jubileumi bányászemlékmű egy emlékmű Dorogon, a Jubileum téren.
Új!!: Dorog és Jubileumi bányászemlékmű (Dorog) · Többet látni »
Juhász Árpád (geológus)
Juhász Árpád (Pécs, 1935. június 1. –) magyar geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Dorog és Juhász Árpád (geológus) · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Dorog és Katolicizmus · Többet látni »
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Új!!: Dorog és Kazinczy Ferenc · Többet látni »
Könyvtár
Egyetemi Könyvtár terme, Budapest V. kerület, Ferenciek tere 6. A Corvinus Egyetem Könyvtára thumb Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és az e dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt.
Új!!: Dorog és Könyvtár · Többet látni »
Körjegyzőség
A körjegyzőség Magyarországon a rendszerváltás óta ismét működő, nagy múltú közigazgatási jogintézmény.
Új!!: Dorog és Körjegyzőség · Többet látni »
Köztársaság út (Dorog)
Erdélyi stílusú református templom A dorogi Köztársaság út (korábban Lenin út) a város egyik jelentős közlekedési folyosója, a vasút északkeleti oldalán fekvő modern városrészek főútja.
Új!!: Dorog és Köztársaság út (Dorog) · Többet látni »
Kenyérmezői-patak
A Kenyérmezői-patak a Dorogi-medence fő vízfolyása, a Pilis és a Budai-hegység között ered Piliscsaba mellett, és nagyjából a 10-es főút mentén folyik északnyugati irányba végig a medencében.
Új!!: Dorog és Kenyérmezői-patak · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: Dorog és Kereskedelem · Többet látni »
Kisközség
A kisközség a községek egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1871–1950 között.
Új!!: Dorog és Kisközség · Többet látni »
Kitelepítési emlékmű (Dorog)
A Kitelepítési emlékmű A kitelepítési emlékmű egy szobor Dorogon, amely a városból kitelepítettek kitelepítésének 50.
Új!!: Dorog és Kitelepítési emlékmű (Dorog) · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Dorog és Klasszicizmus · Többet látni »
Komárom (Magyarország)
Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.
Új!!: Dorog és Komárom (Magyarország) · Többet látni »
Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye
1 Komárom tjv. Magyarországon maradt része, 2 Győr vm., 3 Hont vm., 4 Komárom és Esztergom k.e.e.vm. 1923-1938, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1914-es megyehatár Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Dorog és Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye · Többet látni »
Komárom megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Komárom-Esztergom vármegye.
Új!!: Dorog és Komárom megye · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Dorog és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Dorog és Kultúra · Többet látni »
Logisztika
A logisztika anyagok, információk, személyek, energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése.
Új!!: Dorog és Logisztika · Többet látni »
M10-es autópálya (Magyarország)
Az M10 autópálya Budapestet kötné össze Esztergommal, ahol az út Szlovákiában folytatódna.
Új!!: Dorog és M10-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Dorog és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)
Az NB III a magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztálya (1997 őszétől 2005 tavaszáig a negyedosztálya volt, a harmadosztályt az NB II jelentette).
Új!!: Dorog és Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Dorog és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyar Rendőrség
Lovasrendőrök Mercedes-Benz B-osztály rendőrautó a Deák téren, Budapest A Rendőrség – Magyarország állami szintű rendőrsége, amely részben a katonai hierarchia elvei szerint tagozódik, a legtöbb szolgálati ág azonban már „civil” alapon szerveződik.
Új!!: Dorog és Magyar Rendőrség · Többet látni »
Magyar Suzuki Zrt.
A Magyar Suzuki Zrt. japán többségi tulajdonban levő magyarországi autógyártó cég.
Új!!: Dorog és Magyar Suzuki Zrt. · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Dorog és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Dorog és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dorog és Magyarország · Többet látni »
Magyarország 1919–1945 között
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyság (1920–1945).
Új!!: Dorog és Magyarország 1919–1945 között · Többet látni »
Magyarország 1957–1989 között
Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.
Új!!: Dorog és Magyarország 1957–1989 között · Többet látni »
Marienberg
Marienberg település Németország déli részén, Szászországban, a cseh határ közelében, az Érchegységben.
Új!!: Dorog és Marienberg · Többet látni »
Május 9.
Névnapok: Gergely + Lana, Beáta, Édua, Fehéra, Fehérke, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Hófehérke, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Katalin, Katarina, Katerina, Katinka, Kristóf, Krisztofer, Sarlott, Sarolta.
Új!!: Dorog és Május 9. · Többet látni »
Mária-barlang (Dorog)
Mária-barlang A dorogi Mária-barlang a Villa utcáról (ma Ady Endre utca) érkező vízlefolyásokat felfogni hivatott, 1925-ben épült támfal, 1926 óta kegyhely.
Új!!: Dorog és Mária-barlang (Dorog) · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Dorog és Második világháború · Többet látni »
Mende Valér
Felsőgallói Mende Valér Károly Mária (Pinkóc, 1886. április 4. – Bécs, 1918. január 7.) magyar építész, grafikus.
Új!!: Dorog és Mende Valér · Többet látni »
Mocsár
Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
Új!!: Dorog és Mocsár · Többet látni »
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Új!!: Dorog és Munkanélküliség · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Dorog és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Nagyközség (polgári korszak)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között.
Új!!: Dorog és Nagyközség (polgári korszak) · Többet látni »
Nagyközség (tanácsrendszer)
A nagyközség a községek, pontosabban a községi tanácsok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon a tanácsrendszer időszakának második felében, 1969 és 1990 között.
Új!!: Dorog és Nagyközség (tanácsrendszer) · Többet látni »
Napelem
'''Napelemcella''' (egykristályos) A napelem vagy fotovillamos elem, amit az idegen photo-voltaikus kifejezésből a magyar irodalom olykor PV elemnek is nevez, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.
Új!!: Dorog és Napelem · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Dorog és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Dorog és Németek · Többet látni »
Népességfogyás Magyarországon
A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között A népességfogyás Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1981 óta 737 000 fő.
Új!!: Dorog és Népességfogyás Magyarországon · Többet látni »
Nipl Stefánia Uszoda
A Nipl Stefánia Uszoda Dorog város sportuszodája és fürdője, amely mobil tetőszerkezete által szabadtéri és fedett sportlétesítményként egyaránt működik.
Új!!: Dorog és Nipl Stefánia Uszoda · Többet látni »
Oktatás
Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását nevezzük.
Új!!: Dorog és Oktatás · Többet látni »
Orvos
Orvos a betegágynál (Samuel Luke Fildes festménye) Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.
Új!!: Dorog és Orvos · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Dorog és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Palatinus-tó
A Palatinus-tó (másként Sátorkői-tó, Sátorkőpusztai-tó, Báger-tó, helyi elnevezéseiben Pala és Dorogi-tó) a Dorogi-medence legnagyobb tava, amely egy mesterséges bányató, közigazgatásilag Esztergom területén fekszik, Doroghoz közel.
Új!!: Dorog és Palatinus-tó · Többet látni »
Panelház
A panelház vagy panelépület (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült épülettömb.
Új!!: Dorog és Panelház · Többet látni »
Párkány (település)
Újkőkori leletek Párkány területéről Párkány és Esztergom, 1664 Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Dorog és Párkány (település) · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Dorog és Petőfi Sándor · Többet látni »
Pihenő bányász (Dorog)
A Pihenő bányász A Pihenő bányász egy alumíniumszobor Dorogon.
Új!!: Dorog és Pihenő bányász (Dorog) · Többet látni »
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Új!!: Dorog és Pilis (hegység) · Többet látni »
Pilisvörösvár
Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.
Új!!: Dorog és Pilisvörösvár · Többet látni »
Posta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Posta (egyértelműsítő lap).
Új!!: Dorog és Posta · Többet látni »
Postakocsi (közúti)
Gotthard-Postakocsi Hospentalnál Postakocsi, Innenhof des Stockalperpalastes in Brig A személyszállító postakocsi (delizsánsz) csukott társaskocsi Magyarországon első ízben 1752-ben szállított utasokat, pénzt, csomagokat, és meghatározott útvonalakon, rendszeresen közlekedett.
Új!!: Dorog és Postakocsi (közúti) · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Dorog és Római Birodalom · Többet látni »
Római provinciák
A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i. sz. 296) idejéig, amikor a császárok még nagyobb adminisztratív egységeket is alkalmazni kezdtek.
Új!!: Dorog és Római provinciák · Többet látni »
Református templom (Dorog)
A református templom A dorogi református templom egy erdélyi stílusban épült templom a Köztársaság úton.
Új!!: Dorog és Református templom (Dorog) · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Dorog és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Richter Gedeon Nyrt.
A Richter Gedeon Nyrt. egyik épülete A Richter Gedeon Nyrt. egyik épülete A Richter Gedeon Nyrt. kutatási épülete A Richter Gedeon Nyrt. dorogi gyáregysége A Richter Gedeon Nyrt. Magyarország egyik legfontosabb gyógyszeripari vállalata, a hazai gyógyszergyárak közül a legnagyobb hányadban van magyar részvényesek tulajdonában (kb. 34%).
Új!!: Dorog és Richter Gedeon Nyrt. · Többet látni »
Sanyo
A Sanyo 8S-P3 típusjelű tranzisztoros rádiója 1959-ből A elektronikai cikkek gyártásával foglalkozó japán óriásvállalat.
Új!!: Dorog és Sanyo · Többet látni »
Schmidt Sándor (bányamérnök)
Schmidt Sándor (Felsőbánya, 1882. március 12. – Budapest, 1953. május 31.) bányamérnök, bányaigazgató, magyar királyi bányaügyi főtanácsos, Dorog város „atyja”.
Új!!: Dorog és Schmidt Sándor (bányamérnök) · Többet látni »
Schmidt Sándor-lakótelep
A dorogi Schmidt Sándor-lakótelep a város legnagyobb lakótelepe.
Új!!: Dorog és Schmidt Sándor-lakótelep · Többet látni »
Schmidt-villa
A Schmidt-villa Dorog és Esztergom-Kertváros határán, a Kenyérmezői-patak partján található épület.
Új!!: Dorog és Schmidt-villa · Többet látni »
Sport
Sport a gyerekkortól. A futball egy csapatsport, aminek szociális jelentése van. A sport meghatározott célú tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése.
Új!!: Dorog és Sport · Többet látni »
Stadler FLIRT
A Stadler FLIRT a Stadler Rail által gyártott többrészes csuklós villamos motorkocsi, illetve motorvonat.
Új!!: Dorog és Stadler FLIRT · Többet látni »
Stadler Rail
A Stadler Rail AG (más néven Stadler Rail Group) a svájci Bussnangban található székhelyű vasútijármű-gyártó cég, mely elsősorban egyedi termékekre, kis sorozatokra („tailor made”), motorkocsikra és motorvonatokra specializálódott.
Új!!: Dorog és Stadler Rail · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Dorog és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Dorog és Széchenyi István · Többet látni »
Szent Borbála-plébániatemplom (Dorog)
A dorogi Szent Borbála bányásztemplom egy 1931-ben felszentelt katolikus templom.
Új!!: Dorog és Szent Borbála-plébániatemplom (Dorog) · Többet látni »
Szent József-plébániatemplom (Dorog)
A dorogi Szent József-plébániatemplom egy katolikus templom a Komárom-Esztergom vármegyei Dorogon, a Hősök terén.
Új!!: Dorog és Szent József-plébániatemplom (Dorog) · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Dorog és Szentendre · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Dorog és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Dorog és Szlovákok · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Dorog és Szocializmus · Többet látni »
T-34
#ÁTIRÁNYÍTÁS T–34.
Új!!: Dorog és T-34 · Többet látni »
Tata
Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.
Új!!: Dorog és Tata · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Dorog és Tatabánya · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Dorog és Török hódoltság · Többet látni »
Telefonhálózat
Bronz légvezeték kötése porcelán szigetelőn Alumínium légvezeték kötése porcelán szigetelőn Pupinfazék A telefonhálózat feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a telefonkészülékek között.
Új!!: Dorog és Telefonhálózat · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: Dorog és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
Tetovo
Tetovo (macedónul Тетово, albánul Tetova vagy Tetovë, törökül Kalkandelen) város Észak-Macedónia északnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb városa.
Új!!: Dorog és Tetovo · Többet látni »
Tisztviselőtelep (Dorog)
A dorogi Tisztviselőtelep (vagy Bányatisztviselő-telep) a város legrégebbi kertvárosias telepe, a Hantken Miksa-Táncsics Mihály-Kossuth Lajos-Rákóczi utcák által határol területen fekszik, közvetlenül a városközpont szomszédságában.
Új!!: Dorog és Tisztviselőtelep (Dorog) · Többet látni »
Tittmann János
Tittmann János (Dorog, 1956. április 10. –) pszichiáter, Dorog polgármestere, 2002 és 2010 között országgyűlési képviselő.
Új!!: Dorog és Tittmann János · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Dorog és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Turizmus
velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.
Új!!: Dorog és Turizmus · Többet látni »
Urbanizáció
Az urbanizált népesség aránya országonként 2018-ban A városi és vidéki lakosság arányának változása 1950 és 2050 között Urbanizáció, mint folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések kialakulását (és fejlődését), sűrűsödését és növekedését értjük.
Új!!: Dorog és Urbanizáció · Többet látni »
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Új!!: Dorog és Vályi András · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Dorog és Város · Többet látni »
Völgy
A völgy a hegyeket elkülönítő mélyedés, melynek számos fajtáját különböztetik meg.
Új!!: Dorog és Völgy · Többet látni »
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Dorog és Visegrád · Többet látni »
Visonta
Visonta község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Új!!: Dorog és Visonta · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Dorog és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
Wehrmacht
Tizedesi rendfokozati kabátjelzés a ''Wehrmacht''ban ''Wehrmacht'' (Heer) övcsat '''Gott mit uns''' (Isten velünk van) felirattal A Wehrmacht (szó szerint kb. véderő) a Harmadik Birodalom fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt 1935-től, a sorkatonaság bevezetésétől, 1946-ig.
Új!!: Dorog és Wehrmacht · Többet látni »
Wendlingen am Neckar
Wendlingen am Neckar város Németországban, Baden-Württemberg tartományban fekszik.
Új!!: Dorog és Wendlingen am Neckar · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Új!!: Dorog és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »
Zene
Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.
Új!!: Dorog és Zene · Többet látni »
Zenepavilon (Dorog)
A dorogi Zenepavilon 1924-ben, Gáthy Zoltán tervei alapján épült.
Új!!: Dorog és Zenepavilon (Dorog) · Többet látni »
Zoboralja
Zobor Nyitra vármegye etnikai képe az 1910-es népszámlálási adatok alapján Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység Szlovákiában, amely Nyitráról északkeletre húzódó Tribecs-hegység keleti nyúlványainál, Zobor és Zsibrice közti hegylánc, valamint Piliske jobb oldalán terül el.
Új!!: Dorog és Zoboralja · Többet látni »
Zrínyi Ilona
Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.
Új!!: Dorog és Zrínyi Ilona · Többet látni »
Zsámbék
Zsámbék (vagy) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Dorog és Zsámbék · Többet látni »
Zsére
Zsére (szlovákul Žirany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Új!!: Dorog és Zsére · Többet látni »
Zsigmondy Vilmos
Zsigmondy Vilmos bányamérnök Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) magyar bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Dorog és Zsigmondy Vilmos · Többet látni »
Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola
A dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium (korábban Dorogi Gimnázium, Kelen Jolán Gimnázium) a város egyetlen középfokú oktatási intézménye 1969 óta.
Új!!: Dorog és Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola · Többet látni »
Zsigmondy Vilmos-lakótelep
A dorogi Zsigmondy Vilmos-lakótelep a város második legnagyobb lakótelepe a Schmidt Sándor-lakótelep után.
Új!!: Dorog és Zsigmondy Vilmos-lakótelep · Többet látni »
10-es főút (Magyarország)
A főút piliscsabai szakasza A 10-es főút Dorogon A 10-es főút Nyergesújfaluban Dunaalmás, felülnézetben a 10-es út A 10-es számú főút Budapestről (Óbudától) Dunaalmásig tart, végighalad a Dorogtól Lábatlanig húzódó Duna-menti iparvidéken, megtartva az idők folyamán kialakult, hagyományos Bécs-Buda országút nyomvonalát.
Új!!: Dorog és 10-es főút (Magyarország) · Többet látni »
1106-os mellékút (Magyarország)
Az 1106-os számú mellékút egy körülbelül 17 kilométer hosszú mellékút Komárom-Esztergom vármegye, illetve kisebb részben (utolsó, nagyjából 3 kilométeres szakaszán) Pest vármegye területén.
Új!!: Dorog és 1106-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
111-es főút (Magyarország)
A 111-es számú főút Esztergom és Dorog belvárosain vezet keresztül.
Új!!: Dorog és 111-es főút (Magyarország) · Többet látni »
117-es főút (Magyarország)
A 117-es számú főút egy 16 kilométer hosszú kétszer egysávos tehermentesítő út Dorog és Esztergom-Kertváros körül.
Új!!: Dorog és 117-es főút (Magyarország) · Többet látni »
1181
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1181 · Többet látni »
1542
Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.
Új!!: Dorog és 1542 · Többet látni »
1767
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1767 · Többet látni »
1775
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1775 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1845 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Dorog és 19. század · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1936 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Dorog és 1945 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1950 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1960 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1960-as évek · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1977 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1984 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Dorog és 1990 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Dorog és 1993 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 1999 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Dorog és 20. század · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Dorog és 2001 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Dorog és 2004 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Dorog és 2006 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Dorog és 2007 · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Dorog és 2012 · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Dorog és 4. század · Többet látni »
800-as busz
A 800-as jelzésű elővárosi autóbusz Budapest, Árpád híd autóbusz-állomás és Esztergom, autóbusz-állomás között közlekedik Solymárvölgy, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Leányvár és Dorog érintésével.
Új!!: Dorog és 800-as busz · Többet látni »
