Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Babilónia és Gilgames-eposz

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Babilónia és Gilgames-eposz

Babilónia vs. Gilgames-eposz

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja. Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.

Közötti hasonlóságok Babilónia és Gilgames-eposz

Babilónia és Gilgames-eposz 10 közös dolog (a Uniópédia): Újbabiloni Birodalom, Asszíria, Óbabiloni Birodalom, Babilon, Eufrátesz, Hettiták, I. e. 22. század, III. uri dinasztia, Kis (település), Mezopotámia.

Újbabiloni Birodalom

A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.

Újbabiloni Birodalom és Babilónia · Újbabiloni Birodalom és Gilgames-eposz · Többet látni »

Asszíria

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.

Asszíria és Babilónia · Asszíria és Gilgames-eposz · Többet látni »

Óbabiloni Birodalom

Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.

Óbabiloni Birodalom és Babilónia · Óbabiloni Birodalom és Gilgames-eposz · Többet látni »

Babilon

Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.

Babilónia és Babilon · Babilon és Gilgames-eposz · Többet látni »

Eufrátesz

Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).

Babilónia és Eufrátesz · Eufrátesz és Gilgames-eposz · Többet látni »

Hettiták

A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.

Babilónia és Hettiták · Gilgames-eposz és Hettiták · Többet látni »

I. e. 22. század

Nincs leírás.

Babilónia és I. e. 22. század · Gilgames-eposz és I. e. 22. század · Többet látni »

III. uri dinasztia

A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.

Babilónia és III. uri dinasztia · Gilgames-eposz és III. uri dinasztia · Többet látni »

Kis (település)

Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.

Babilónia és Kis (település) · Gilgames-eposz és Kis (település) · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Babilónia és Mezopotámia · Gilgames-eposz és Mezopotámia · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Babilónia és Gilgames-eposz

Babilónia 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Gilgames-eposz 52. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 9.17% = 10 / (57 + 52).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilónia és Gilgames-eposz. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: