Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Babilon és Szeleukida Birodalom
Babilon és Szeleukida Birodalom 8 közös dolog (a Uniópédia): Babilónia, Eufrátesz, I. e. 275, II. Nabú-kudurri-uszur, III. Alexandrosz makedón király, Mezopotámia, Szeleukeia, Tigris (folyó).
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Babilónia és Babilon · Babilónia és Szeleukida Birodalom ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Babilon és Eufrátesz · Eufrátesz és Szeleukida Birodalom ·
I. e. 275
Nincs leírás.
Babilon és I. e. 275 · I. e. 275 és Szeleukida Birodalom ·
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Babilon és II. Nabú-kudurri-uszur · II. Nabú-kudurri-uszur és Szeleukida Birodalom ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Babilon és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Szeleukida Birodalom ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Babilon és Mezopotámia · Mezopotámia és Szeleukida Birodalom ·
Szeleukeia
Szeleukeia (görög Σελεύκεια, egyes magyar szövegekben Szeleukia, latinosan Seleucia) jelentős város volt Mezopotámiában a Szeleukida, pártus és szászánida birodalmak idején, a Tigris folyónál Ktésziphónnal szemben, a mai Irak Bagdad kormányzóságában.
Babilon és Szeleukeia · Szeleukeia és Szeleukida Birodalom ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Babilon és Tigris (folyó) · Szeleukida Birodalom és Tigris (folyó) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Babilon és Szeleukida Birodalom
- Mi van a közös Babilon és Szeleukida Birodalom
- Közötti hasonlóságok Babilon és Szeleukida Birodalom
Összehasonlítását Babilon és Szeleukida Birodalom
Babilon 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Szeleukida Birodalom 127. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 3.64% = 8 / (93 + 127).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilon és Szeleukida Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
