Közötti hasonlóságok Az ókori Mezopotámia vallása és Ur
Az ókori Mezopotámia vallása és Ur 15 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Babilon, Elám, En, Eufrátesz, I. e. 22. század, I. e. 3. évezred, Leonard Woolley, Mezopotámia, Sarrukín akkád király, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Szín (isten), Zikkurat.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Az ókori Mezopotámia vallása · Akkád nyelv és Ur ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Az ókori Mezopotámia vallása és Babilon · Babilon és Ur ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Az ókori Mezopotámia vallása és Elám · Elám és Ur ·
En
ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.
Az ókori Mezopotámia vallása és En · En és Ur ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Az ókori Mezopotámia vallása és Eufrátesz · Eufrátesz és Ur ·
I. e. 22. század
Nincs leírás.
Az ókori Mezopotámia vallása és I. e. 22. század · I. e. 22. század és Ur ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Az ókori Mezopotámia vallása és I. e. 3. évezred · I. e. 3. évezred és Ur ·
Leonard Woolley
Woolley (jobbra) Karkemisnél 1913 tavaszán T. E. Lawrence társaságában Sir Charles Leonard Woolley (London, 1880. április 17. – London, 1960. február 20.) angol régész.
Az ókori Mezopotámia vallása és Leonard Woolley · Leonard Woolley és Ur ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Az ókori Mezopotámia vallása és Mezopotámia · Mezopotámia és Ur ·
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Az ókori Mezopotámia vallása és Sarrukín akkád király · Sarrukín akkád király és Ur ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Az ókori Mezopotámia vallása és Sumer · Sumer és Ur ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Az ókori Mezopotámia vallása és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Ur ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Az ókori Mezopotámia vallása és Sumerek · Sumerek és Ur ·
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten. Enlil és Ninlil fia. Gyermekei Samas és Inanna. Nanna istent az ősi sémi régióban Színnel azonosították. Eredetileg tiszteletének két fő központja a dél-mezopotámiai Ur, északon pedig Harrán volt.
Az ókori Mezopotámia vallása és Szín (isten) · Szín (isten) és Ur ·
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Az ókori Mezopotámia vallása és Ur
- Mi van a közös Az ókori Mezopotámia vallása és Ur
- Közötti hasonlóságok Az ókori Mezopotámia vallása és Ur
Összehasonlítását Az ókori Mezopotámia vallása és Ur
Az ókori Mezopotámia vallása 115 kapcsolatokat, ugyanakkor Ur 51. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 9.04% = 15 / (115 + 51).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Az ókori Mezopotámia vallása és Ur. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: