Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Az iszlám művészete és Irak
Az iszlám művészete és Irak 30 közös dolog (a Uniópédia): Abbászida Kalifátus, Abbászidák, Arab nyelv, Arabok, Bagdad, Damaszkusz, Hülegü ilhán, Hellenisztikus civilizáció, Irán, Iszlám, Iszlám építészet, Izrael, Közel-Kelet, Kereszténység, Mecset, Mezopotámia, Mohamed próféta, Moszul, Omajjádok, Oszmán Birodalom, Perzsa Birodalom, Síita iszlám, Szafavidák, Szamarra, Szászánida művészet, Szíria, Törökök, Törökország, Timur Lenk, Zsidó vallás.
Abbászida Kalifátus
Az Abbászida Kalifátus közel-keleti és észak-afrikai területeket uraló, középkori muszlim birodalom volt.
Abbászida Kalifátus és Az iszlám művészete · Abbászida Kalifátus és Irak ·
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Az iszlám művészete · Abbászidák és Irak ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Arab nyelv és Az iszlám művészete · Arab nyelv és Irak ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Arabok és Az iszlám művészete · Arabok és Irak ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Az iszlám művészete és Bagdad · Bagdad és Irak ·
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Az iszlám művészete és Damaszkusz · Damaszkusz és Irak ·
Hülegü ilhán
Hülegü kán (1217 körül – Dzsaghatu, Afganisztán, 1265. február 19.), mongolul: Хүлэгү, perzsa és arab szövegekben Húlákú hán (هولاكو خان – Hūlākū ẖān), modern perzsa ejtéssel Huláku hán, perzsa ilhán (mongolul: Персийн Ил Хан), mongol kán, Délnyugat-Ázsia jelentős részének meghódítója, illetve az Irán központú Ilhánida Birodalom (mongolul: Ил Хан улс) alapítója volt.
Az iszlám művészete és Hülegü ilhán · Hülegü ilhán és Irak ·
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Az iszlám művészete és Hellenisztikus civilizáció · Hellenisztikus civilizáció és Irak ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Az iszlám művészete és Irán · Irán és Irak ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Az iszlám művészete és Iszlám · Irak és Iszlám ·
Iszlám építészet
Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7.
Az iszlám művészete és Iszlám építészet · Irak és Iszlám építészet ·
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Az iszlám művészete és Izrael · Irak és Izrael ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Az iszlám művészete és Közel-Kelet · Irak és Közel-Kelet ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Az iszlám művészete és Kereszténység · Irak és Kereszténység ·
Mecset
Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.
Az iszlám művészete és Mecset · Irak és Mecset ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Az iszlám művészete és Mezopotámia · Irak és Mezopotámia ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Az iszlám művészete és Mohamed próféta · Irak és Mohamed próféta ·
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Az iszlám művészete és Moszul · Irak és Moszul ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Az iszlám művészete és Omajjádok · Irak és Omajjádok ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Az iszlám művészete és Oszmán Birodalom · Irak és Oszmán Birodalom ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Az iszlám művészete és Perzsa Birodalom · Irak és Perzsa Birodalom ·
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Az iszlám művészete és Síita iszlám · Irak és Síita iszlám ·
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Az iszlám művészete és Szafavidák · Irak és Szafavidák ·
Szamarra
Szamarra város Irakban, Bagdadtól mintegy 100 km-re északra, lakossal (2005. január 1-jei állapot), Szaláh ad-Dín tartomány területén.
Az iszlám művészete és Szamarra · Irak és Szamarra ·
Szászánida művészet
Szászánida király szobra a Louvre-ban, keleties hatásokkal Sápur legyőzi Valerianus császárt (Francia Nemzeti Könyvtár Éremgyűjteménye) A Szászánidák dinasztiája 224-től 642-ig uralkodott a mai Irán területén az iszlám hódítása előtt, eredetileg Persis (ma Fársz) tartományban.
Az iszlám művészete és Szászánida művészet · Irak és Szászánida művészet ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Az iszlám művészete és Szíria · Irak és Szíria ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Az iszlám művészete és Törökök · Irak és Törökök ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Az iszlám művészete és Törökország · Irak és Törökország ·
Timur Lenk
Timur Lenk (vagy Tamerlán, Timur iLang, Amír Tamerlan, Amír Timur vagy Amír Timurlenk), azaz Sánta Timur, törökül nevének jelentése: Sánta Vas (Kes, 1336. április 8. – Otrar, 1405. február 18.) a hódításairól híres mongol-türkomán fejedelem.
Az iszlám művészete és Timur Lenk · Irak és Timur Lenk ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Az iszlám művészete és Zsidó vallás · Irak és Zsidó vallás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Az iszlám művészete és Irak
- Mi van a közös Az iszlám művészete és Irak
- Közötti hasonlóságok Az iszlám művészete és Irak
Összehasonlítását Az iszlám művészete és Irak
Az iszlám művészete 192 kapcsolatokat, ugyanakkor Irak 252. Ami közös bennük 30, a Jaccard index 6.76% = 30 / (192 + 252).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Az iszlám művészete és Irak. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
