Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Londoni Tower

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Londoni Tower

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei vs. Londoni Tower

A Stonehenge a ''Stonehenge, Avebury és a megalit-kultúra környező emlékei'' néven ismert világörökségi helyszín része Egyesült Királyság területéről 2021 augusztusában harminchárom helyszín szerepel a világörökségi listán, nyolc helyszín a javaslati listán várakozik felvételre. A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.

Közötti hasonlóságok Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Londoni Tower

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Londoni Tower 12 közös dolog (a Uniópédia): I. Eduárd angol király, I. Vilmos angol király, III. Henrik angol király, Középkor, London, Morus Tamás, Normannok, Temze, VIII. Henrik angol király, Westminsteri apátság, 11. század, 12. század.

I. Eduárd angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és I. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és Londoni Tower · Többet látni »

I. Vilmos angol király

I.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és I. Vilmos angol király · I. Vilmos angol király és Londoni Tower · Többet látni »

III. Henrik angol király

III.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és III. Henrik angol király · III. Henrik angol király és Londoni Tower · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Középkor · Középkor és Londoni Tower · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és London · London és Londoni Tower · Többet látni »

Morus Tamás

Morus (Szent) Tamás (kiejtése: m|ɔr) (London, 1478. február 7. – London, 1535. július 6.) szentté avatott angol humanista, jogász, író, költő, államférfi, az anglikán egyház és a római katolikus egyház vértanúja, az államférfiak és jogászok védőszentje.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Morus Tamás · Londoni Tower és Morus Tamás · Többet látni »

Normannok

A normannok által elfoglalt területek, 11. század A normann skandináv eredetű nép, amely jelentős szerepet játszott Európa 9–13. századi történelmének alakulásában.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Normannok · Londoni Tower és Normannok · Többet látni »

Temze

A Temze (angol Thames, óangol Temese, latin Tamesis) folyó Anglia déli részén.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Temze · Londoni Tower és Temze · Többet látni »

VIII. Henrik angol király

VIII.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és VIII. Henrik angol király · Londoni Tower és VIII. Henrik angol király · Többet látni »

Westminsteri apátság

A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Westminsteri apátság · Londoni Tower és Westminsteri apátság · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

11. század és Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei · 11. század és Londoni Tower · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

12. század és Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei · 12. század és Londoni Tower · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Londoni Tower

Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei 204 kapcsolatokat, ugyanakkor Londoni Tower 73. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 4.33% = 12 / (204 + 73).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei és Londoni Tower. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: