Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Augustus római császár és Velleius Paterculus

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Augustus római császár és Velleius Paterculus

Augustus római császár vs. Velleius Paterculus

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt. Velleius Paterculus (Kr. e. 19 – Kr. u. 31) ókori római történetíró.

Közötti hasonlóságok Augustus római császár és Velleius Paterculus

Augustus római császár és Velleius Paterculus 9 közös dolog (a Uniópédia): Caius Caesar, Caius Iulius Caesar, Cnaeus Pompeius Magnus, Germánok, I. e. 19, Pannonia (provincia), Praetor, Publius Cornelius Tacitus, Tiberius római császár.

Caius Caesar

Caius Iulius Caesar Vipsanianus (Róma, Kr. e. 20 – Lükia, 4. február 21.), születési nevén Caius Vipsanius Agrippa Augustus császár lányának, Iulia Caesarisnak és híres hadvezérének, Marcus Vipsanius Agrippának elsőszülött fia volt.

Augustus római császár és Caius Caesar · Caius Caesar és Velleius Paterculus · Többet látni »

Caius Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Augustus római császár és Caius Iulius Caesar · Caius Iulius Caesar és Velleius Paterculus · Többet látni »

Cnaeus Pompeius Magnus

Cnaeus Pompeius Magnus (Kr. e. 106. szeptember 29. – Kr. e. 48. szeptember 29.) meghatározó római hadvezér és politikus a késői Római Köztársaság idején.

Augustus római császár és Cnaeus Pompeius Magnus · Cnaeus Pompeius Magnus és Velleius Paterculus · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Augustus római császár és Germánok · Germánok és Velleius Paterculus · Többet látni »

I. e. 19

Nincs leírás.

Augustus római császár és I. e. 19 · I. e. 19 és Velleius Paterculus · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Augustus római császár és Pannonia (provincia) · Pannonia (provincia) és Velleius Paterculus · Többet látni »

Praetor

A praetorok a Római Köztársaság választott magistratusai (főtisztviselői) voltak, rangban közvetlenül a consulok után következtek.

Augustus római császár és Praetor · Praetor és Velleius Paterculus · Többet látni »

Publius Cornelius Tacitus

Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 vagy 56 – valószínűleg 117 és 120 között) római történetíró.

Augustus római császár és Publius Cornelius Tacitus · Publius Cornelius Tacitus és Velleius Paterculus · Többet látni »

Tiberius római császár

Tiberius Caesar Augustus, általánosan elterjedt néven Tiberius császár, született Tiberius Claudius Nero, majd Augustus általi örökbefogadásától Tiberius Iulius Caesar (Fondi, Itália/Róma, Kr. e. 42. november 16. – Misenum, Kr. u. 37. március 16.), a Római Birodalom második császára, a népszerű Augustus császár fogadott fia volt.

Augustus római császár és Tiberius római császár · Tiberius római császár és Velleius Paterculus · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Augustus római császár és Velleius Paterculus

Augustus római császár 204 kapcsolatokat, ugyanakkor Velleius Paterculus 36. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 3.75% = 9 / (204 + 36).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Augustus római császár és Velleius Paterculus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »