Közötti hasonlóságok Asszíria és I. babiloni dinasztia
Asszíria és I. babiloni dinasztia 16 közös dolog (a Uniópédia): Amoriták, Anatólia, Assur (település), Asszírok, Óbabiloni Birodalom, Elám, Eufrátesz, Hettiták, Hurrik, I. e. 12. század, I. e. 13. század, I. e. 19. század, I. e. 3. évezred, I. Samsi-Adad, Mezopotámia, Tigris (folyó).
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Amoriták és Asszíria · Amoriták és I. babiloni dinasztia ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Asszíria · Anatólia és I. babiloni dinasztia ·
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Assur (település) és Asszíria · Assur (település) és I. babiloni dinasztia ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Asszíria és Asszírok · Asszírok és I. babiloni dinasztia ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Asszíria · Óbabiloni Birodalom és I. babiloni dinasztia ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Asszíria és Elám · Elám és I. babiloni dinasztia ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Asszíria és Eufrátesz · Eufrátesz és I. babiloni dinasztia ·
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Asszíria és Hettiták · Hettiták és I. babiloni dinasztia ·
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Asszíria és Hurrik · Hurrik és I. babiloni dinasztia ·
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Asszíria és I. e. 12. század · I. babiloni dinasztia és I. e. 12. század ·
I. e. 13. század
Az i. e. 13.
Asszíria és I. e. 13. század · I. babiloni dinasztia és I. e. 13. század ·
I. e. 19. század
Nincs leírás.
Asszíria és I. e. 19. század · I. babiloni dinasztia és I. e. 19. század ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Asszíria és I. e. 3. évezred · I. babiloni dinasztia és I. e. 3. évezred ·
I. Samsi-Adad
I.
Asszíria és I. Samsi-Adad · I. Samsi-Adad és I. babiloni dinasztia ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Asszíria és Mezopotámia · I. babiloni dinasztia és Mezopotámia ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Asszíria és Tigris (folyó) · I. babiloni dinasztia és Tigris (folyó) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Asszíria és I. babiloni dinasztia
- Mi van a közös Asszíria és I. babiloni dinasztia
- Közötti hasonlóságok Asszíria és I. babiloni dinasztia
Összehasonlítását Asszíria és I. babiloni dinasztia
Asszíria 71 kapcsolatokat, ugyanakkor I. babiloni dinasztia 55. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 12.70% = 16 / (71 + 55).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Asszíria és I. babiloni dinasztia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: