Közötti hasonlóságok Asszidiák és Wales
Asszidiák és Wales 10 közös dolog (a Uniópédia): Cheshire, Cornwall, Gloucestershire, Herefordshire, I. Eduárd angol király, Liverpool, London, Shropshire, 13. század, 19. század.
Cheshire
Cheshire (/ˈtʃɛʃər/ vagy /ˈtʃɛʃɪər/, régies elnevezése County of Chester) Anglia északnyugati részén található megye.
Asszidiák és Cheshire · Cheshire és Wales ·
Cornwall
A Poldice bánya maradványai Gwennapben Cornwall (IPA:; korni nyelven Kernow) Angliának a Tamar folyótól és Devontól délnyugatra fekvő félszigeten elhelyezkedő legnyugatibb megyéje.
Asszidiák és Cornwall · Cornwall és Wales ·
Gloucestershire
Gloucestershire (IPA: /ˈɡlɒstərʃər/) megye Délnyugat-Angliában.
Asszidiák és Gloucestershire · Gloucestershire és Wales ·
Herefordshire
Herefordshire (kiejtése: /ˈhɛrɨfərdʃɪər/) Anglia egyik ceremoniális megyéje és egyben egységes hatósága (unitary authority) a West Midlands régióban.
Asszidiák és Herefordshire · Herefordshire és Wales ·
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Asszidiák és I. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és Wales ·
Liverpool
Liverpool város és érseki kerület Északnyugat-Angliában, a Mersey folyó tölcsértorkolatának keleti oldalánál.
Asszidiák és Liverpool · Liverpool és Wales ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Asszidiák és London · London és Wales ·
Shropshire
Shropshire (kiejtése: /ˈʃrɒpʃər/ vagy /ˈʃrɒpʃɪər/) Anglia egyik ceremoniális megyéje és egyben egységes hatósága (unitary authority) a West Midlands régióban.
Asszidiák és Shropshire · Shropshire és Wales ·
13. század
A 13.
13. század és Asszidiák · 13. század és Wales ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Asszidiák és Wales
- Mi van a közös Asszidiák és Wales
- Közötti hasonlóságok Asszidiák és Wales
Összehasonlítását Asszidiák és Wales
Asszidiák 81 kapcsolatokat, ugyanakkor Wales 194. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 3.64% = 10 / (81 + 194).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Asszidiák és Wales. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: