Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
70 kapcsolatok: Agrigento, Alexandria (Egyiptom), Alexandriai könyvtár, Algebra, Antiküthérai szerkezet, Arab nyelv, Arkhimédész törvénye, Arkhimédészi csavar, Arkhimédészi spirál, Arkhimédészi testek, Arpino, Axióma, Ókori görög irodalom, Bolygó, Carl Friedrich Gauss, Civilizáció, Csiga (gép), Csillagász, Csillagászat, Egyiptom, Emelő, Eratoszthenész Pentatlosz, Euklidész, Felhajtóerő (hidrosztatika), Filozófia, Filozófusok listája, Fizika, Fizikus, Galileo Galilei, Görögök, Geometria, George Gamow, Helyiérték, Hold, I. e. 212, I. e. 287, II. Hierón szürakuszai király, Integrál, Isaac Newton, Kör (geometria), Középkor, Kerület (geometria), Knidoszi Eudoxosz, Latin nyelv, Marcus Claudius Marcellus, Marcus Tullius Cicero, Matematika, Matematikus, Második pun háború, Mérnök, ..., Móra Könyvkiadó, Mechanika, Mechanikai egyensúly, Nap, Papposz, Pí (szám), Plutarkhosz, Quaestor, Római Birodalom, Reneszánsz, Sűrűség, Siracusa, Statika, Statisztika, Számrendszer, Száva István (író), Szicília, Tömegközéppont, Terület (matematika), Thalész. Bővíteni index (20 több) »
Agrigento
A Concordia-templom, 2004-ben Agrigento (szicíliai nyelven Girgenti vagy Giugenti) város Szicíliában, Agrigento megye székhelye.
Új!!: Arkhimédész és Agrigento · Többet látni »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: Arkhimédész és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Alexandriai könyvtár
A római Tiberius Claudius Balbilusnak tulajdonított felirat (Kr. u. 56), amely igazolja, hogy az alexandriai könyvtár még a Krisztus utáni első században is működött Az alexandriai könyvtár vagy Muszeion („a múzsák csarnoka”) az ókori világ legnagyobb könyvtára.
Új!!: Arkhimédész és Alexandriai könyvtár · Többet látni »
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Új!!: Arkhimédész és Algebra · Többet látni »
Antiküthérai szerkezet
Az antiküthérai szerkezet (részlet) Az antiküthérai szerkezet egy antik számológép, ami naprendszerbeli objektumok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával („antiküthérai óra” és „mechanikus számítógép” néven is ismert).
Új!!: Arkhimédész és Antiküthérai szerkezet · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Arkhimédész és Arab nyelv · Többet látni »
Arkhimédész törvénye
úszik a folyadék felszínén, ha a felhajtóerő kiegyenlíti a gravitációs erőt. Arkhimédész törvénye szerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.
Új!!: Arkhimédész és Arkhimédész törvénye · Többet látni »
Arkhimédészi csavar
Arkhimédészi csavar Animáció az arkhimédészi csavarról Arkhimédészi csavar Svédországban, Växjö déli részén Római csavar, amit spanyolországi bányák víztelenítésére használtak Hollandiában Arkhimédészi csavar – képzőművészeti alkotás Hollandiában, ’s-Hertogenboschban Az arkhimédészi csavar, más néven csavarszivattyú víz emelésére alkalmas egyszerű gép, amelyet például arra lehet használni, hogy a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő öntözendő területre juttassák.
Új!!: Arkhimédész és Arkhimédészi csavar · Többet látni »
Arkhimédészi spirál
Egy arkhimédészi spirál egyik ágának három 360°-os fordulata Arkhimédészi spirál nevezetes tulajdonságaiAz arkhimédészi spirál olyan spirális síkgörbe, mely azon pontok mértani helye, melyeket mozgása során pillanatnyilag elfoglal egy rögzített ponttól állandó sebességgel mozgó és ugyanazon rögzített pont körül egyenletes szögsebességgel forgó pont.
Új!!: Arkhimédész és Arkhimédészi spirál · Többet látni »
Arkhimédészi testek
Az arkhimédészi testek (Arkhimédész-féle poliéderek) sokszimmetriájú, félig szabályosnak is nevezett, konvex testek.
Új!!: Arkhimédész és Arkhimédészi testek · Többet látni »
Arpino
Arpino település Olaszországban, Lazio régióban, Frosinone megyében.
Új!!: Arkhimédész és Arpino · Többet látni »
Axióma
Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amelyet adottnak veszünk az érvelések során.
Új!!: Arkhimédész és Axióma · Többet látni »
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Új!!: Arkhimédész és Ókori görög irodalom · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Arkhimédész és Bolygó · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: Arkhimédész és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Civilizáció
A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.
Új!!: Arkhimédész és Civilizáció · Többet látni »
Csiga (gép)
Hajócsiga A csiga egyike az egyszerű gépeknek, melyeket az ősidőktől kezdve (de az ókortól bizonyíthatóan) használtak az emberek mindennapi életükben és összetettebb gépeikbe beépítve.
Új!!: Arkhimédész és Csiga (gép) · Többet látni »
Csillagász
A csillagász a csillagászattal foglalkozó szakember.
Új!!: Arkhimédész és Csillagász · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Arkhimédész és Csillagászat · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Arkhimédész és Egyiptom · Többet látni »
Emelő
Az '''emelők''' használhatók a forgásponttól kis távolságra nagy erő kifejtésére, miközben csak egy kis erőt fejtünk ki a forgásponttól nagyobb távolságban. Az emelő a hat klasszikus egyszerű gép egyike, tengely körül forgatható szilárd test.
Új!!: Arkhimédész és Emelő · Többet látni »
Eratoszthenész Pentatlosz
Kürénéi Eratoszthenész (görögül: Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) egyiptomi hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész.
Új!!: Arkhimédész és Eratoszthenész Pentatlosz · Többet látni »
Euklidész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eukleidész (matematikus).
Új!!: Arkhimédész és Euklidész · Többet látni »
Felhajtóerő (hidrosztatika)
Felhajtóerő változása változó sűrűségű folyadékban. A jobb oldali csészében víz van, a bal oldaliban etanol A nyugvó folyadék és gáz a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat.
Új!!: Arkhimédész és Felhajtóerő (hidrosztatika) · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Arkhimédész és Filozófia · Többet látni »
Filozófusok listája
Gruber József-víztározó oldalán a Gellért-hegyenhttp://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nyolc-kulonleges-szobor/ Nyolc különleges szobor, szeretlekmagyarorszag.hu A filozófus olyan ember, aki – akár hivatásszerűen, akár másképp – foglalkozik a filozófiával.
Új!!: Arkhimédész és Filozófusok listája · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Arkhimédész és Fizika · Többet látni »
Fizikus
Isaac Newton, az újkori fizika egyik úttörője A fizikus természettudományi kutató, aki a kutatómunkáját az anyagi világ struktúrájának, viselkedésének, törvényszerűségeinek feltárása céljából elsősorban, de nem kizárólag a fizika tudományágának ismeretei, módszertana és megállapított törvényszerűségei alapján végzi.
Új!!: Arkhimédész és Fizikus · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Arkhimédész és Galileo Galilei · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Arkhimédész és Görögök · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Arkhimédész és Geometria · Többet látni »
George Gamow
Gamow sírja Boulderben (Colorado) a Green Mountain temetőben George Gamow — George Anthony Gamow, eredetileg Георгий Антонович Гамов (Georgij Antonovics Gamov), Odessza, 1904.
Új!!: Arkhimédész és George Gamow · Többet látni »
Helyiérték
Helyi értéknek nevezzük egy szám leírásakor a felhasznált számjegy helye által képviselt valós számértéket.
Új!!: Arkhimédész és Helyiérték · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Arkhimédész és Hold · Többet látni »
I. e. 212
Nincs leírás.
Új!!: Arkhimédész és I. e. 212 · Többet látni »
I. e. 287
Nincs leírás.
Új!!: Arkhimédész és I. e. 287 · Többet látni »
II. Hierón szürakuszai király
II.
Új!!: Arkhimédész és II. Hierón szürakuszai király · Többet látni »
Integrál
alt.
Új!!: Arkhimédész és Integrál · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Arkhimédész és Isaac Newton · Többet látni »
Kör (geometria)
A kör és részei, nevezetes vonalak A kör vagy körvonal egy geometriai alakzat.
Új!!: Arkhimédész és Kör (geometria) · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Arkhimédész és Középkor · Többet látni »
Kerület (geometria)
A geometriában kerület alatt a kétdimenziós alakzatokat határoló vonal hosszát értjük.
Új!!: Arkhimédész és Kerület (geometria) · Többet látni »
Knidoszi Eudoxosz
Eudoxosz (görög: Εύδοξος), knidoszi (Knidosz, Kis-Ázsia, i. e. 408 körül – 355 körül, Knidosz, Kis-Ázsia) matematikus és csillagász, akinek nagy érdeme volt az, hogy megkísérelte az égitestek mozgásának egységes leírását.
Új!!: Arkhimédész és Knidoszi Eudoxosz · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Arkhimédész és Latin nyelv · Többet látni »
Marcus Claudius Marcellus
. Marcus Claudius Marcellus (Kr. e. 268 előtt – Kr. e. 208) római politikus, hadvezér, Syracusae elfoglalója, ötszörös consul volt.
Új!!: Arkhimédész és Marcus Claudius Marcellus · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Arkhimédész és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Arkhimédész és Matematika · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Arkhimédész és Matematikus · Többet látni »
Második pun háború
Kr. e. 218-ban, közvetlenül a második pun háborút megelőzően A második pun háború csatái A második pun háború, vagy ahogy a rómaiak nevezték, Hannibál elleni háború a Földközi-tenger medencéjében vívott háború volt a Római Köztársaság és a Hannibal vezette karthágói seregek között, Kr. e. 218 és 201 között.
Új!!: Arkhimédész és Második pun háború · Többet látni »
Mérnök
Német mérnökök munka közben A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a mérnöki tudományokban dolgozó olyan egyén, aki megfelelő szakirányú egyetemi vagy főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével (a diploma megvédése) vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte, tehát aki ezt a hivatást, pályát, illetve szakmát választotta munkájára.
Új!!: Arkhimédész és Mérnök · Többet látni »
Móra Könyvkiadó
A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja.
Új!!: Arkhimédész és Móra Könyvkiadó · Többet látni »
Mechanika
A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.
Új!!: Arkhimédész és Mechanika · Többet látni »
Mechanikai egyensúly
Egy matematikai inga stabil (balra) és instabil (jobbra) helyzetben Egyensúly a mechanikában azt az állapotot jelenti, amelyben egy rendszer minden egyes pontjára ható erők és nyomatékok összege zéró.
Új!!: Arkhimédész és Mechanikai egyensúly · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Arkhimédész és Nap · Többet látni »
Papposz
Papposz, latinosan Pappus, (3. század – 4. század) alexandriai görög matematikus, földrajztudós.
Új!!: Arkhimédész és Papposz · Többet látni »
Pí (szám)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pi (szám).
Új!!: Arkhimédész és Pí (szám) · Többet látni »
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Új!!: Arkhimédész és Plutarkhosz · Többet látni »
Quaestor
A quaestorok az ókori Róma alacsonyabb rangú magistratusai voltak.
Új!!: Arkhimédész és Quaestor · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Arkhimédész és Római Birodalom · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Arkhimédész és Reneszánsz · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Arkhimédész és Sűrűség · Többet látni »
Siracusa
Siracusa (szicíliai nyelven Sarausa, görögül Συρακοσαι, latinul Syracusae) város Olaszországban, Szicíliában.
Új!!: Arkhimédész és Siracusa · Többet látni »
Statika
Egy tartószerkezet vázlata egyensúlyi állapotban. Az erők és nyomatékok összege zéró A statika (vagy sztatika) a klasszikus mechanika résztudománya, az erőrendszerek tulajdonságaival és a nyugalomban lévő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik.
Új!!: Arkhimédész és Statika · Többet látni »
Statisztika
A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Új!!: Arkhimédész és Statisztika · Többet látni »
Számrendszer
A számábrázolási rendszer, röviden: számrendszer meghatározza, hogyan ábrázolható egy adott szám.
Új!!: Arkhimédész és Számrendszer · Többet látni »
Száva István (író)
Száva István, 1929-ig Schüller (Budapest, Józsefváros, 1907. augusztus 2. – Budapest, 1970. június 4.) regényíró, újságíró, műfordító, tanár.
Új!!: Arkhimédész és Száva István (író) · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: Arkhimédész és Szicília · Többet látni »
Tömegközéppont
A fizikában egy részekből álló rendszer tömegközéppontja az a nevezetes pont, mely sok szempontból úgy viselkedik, mintha a rendszer tömege ebbe a pontba volna koncentrálva.
Új!!: Arkhimédész és Tömegközéppont · Többet látni »
Terület (matematika)
Példa átdarabolásra A terület a síkidomok kiterjedését jellemző mennyiség, ami szemléletesen azt mutatja meg, hogy mennyi anyag kell ahhoz, hogy az illető síkidomot lefedjük.
Új!!: Arkhimédész és Terület (matematika) · Többet látni »
Thalész
Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).
Új!!: Arkhimédész és Thalész · Többet látni »
