Közötti hasonlóságok Arab–izraeli konfliktus és Izrael
Arab–izraeli konfliktus és Izrael 71 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Arab Liga, Arab nyelv, Arabok, Aríél Sárón, Askelón, Babiloni fogság, Balfour-nyilatkozat (1917), Bejrút, Bill Clinton, Brit Birodalom, Camp David, Cionizmus, Ciszjordánia, Dávid Ben-Gúrión, Diaszpóra, Egyesült Királyság, Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyiptom, Ehúd Olmert, Első világháború, Filiszteusok, Franciaország, Galilea, Gázai övezet, Golda Meir, Hagana, Haifa, Hamász, Hebron, ..., Herzl Tivadar, Holokauszt, I. e. 2. évezred, I. e. 63, III. Alexandrosz makedón király, Irak, Iszlám, Jaffa, Jasszer Arafat, Jeruzsálem, Jom kippur, Jordán (folyó), Közel-Kelet, Kibuc, Lehi, Libanon, Likud, Makkabeusok, Május 14., Második világháború, Menáhém Begín, Moszad, Nacionalizmus, Náblusz, Oszmán Birodalom, Palesztina, Palesztinai Felszabadítási Szervezet, Pogrom, Római Birodalom, Siratófal, Szíria, Szeleukida Birodalom, Szentföld, Szovjetunió, Szuezi-csatorna, Tel-Aviv, Templom-hegy, Tiberias, Zsidó vallás, Zsidók, 19. század. Bővíteni index (41 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Arab–izraeli konfliktus · Amerikai Egyesült Államok és Izrael ·
Arab Liga
Az Arab Államok Ligája (Ǧāmiʿa ad-Duwal al-ʿArabiyya) vagy rövidebben: Arab Liga (angolul: League of Arabic States, rövidítve: LAS), arab többségű államok regionális nemzetközi szervezete.
Arab Liga és Arab–izraeli konfliktus · Arab Liga és Izrael ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Arab nyelv és Arab–izraeli konfliktus · Arab nyelv és Izrael ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Arab–izraeli konfliktus és Arabok · Arabok és Izrael ·
Aríél Sárón
Aríél "Árík" Sárón (héber betűkkel אריאל שרון, izraeli angol átírással Ariel Sharon, eredetileg Ariel Scheinermann, Kfar Málál, 1928. február 26. – Tel-Aviv, 2014. január 11.) izraeli tábornok, politikus, később Izrael Állam tizenhatodik miniszterelnöke.
Aríél Sárón és Arab–izraeli konfliktus · Aríél Sárón és Izrael ·
Askelón
Askelón (Aszkalán) bibliai város Izraelben, az öt filiszteus város egyike.
Arab–izraeli konfliktus és Askelón · Askelón és Izrael ·
Babiloni fogság
A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.
Arab–izraeli konfliktus és Babiloni fogság · Babiloni fogság és Izrael ·
Balfour-nyilatkozat (1917)
Arthur James Balfour Az 1917-es Balfour-nyilatkozat, amelyet 1917.
Arab–izraeli konfliktus és Balfour-nyilatkozat (1917) · Balfour-nyilatkozat (1917) és Izrael ·
Bejrút
Bejrút a Libanoni Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Arab–izraeli konfliktus és Bejrút · Bejrút és Izrael ·
Bill Clinton
William Jefferson Clinton (született William Jefferson Blythe III) (Arkansas, Hope, 1946. augusztus 19. –) 1993 és 2001 között az Amerikai Egyesült Államok 42.
Arab–izraeli konfliktus és Bill Clinton · Bill Clinton és Izrael ·
Brit Birodalom
A Brit Birodalom terjeszkedése és területeinek módosulásai (animációs térkép) A Brit Birodalomhoz tartozó területek A Brit Birodalom Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt.
Arab–izraeli konfliktus és Brit Birodalom · Brit Birodalom és Izrael ·
Camp David
A Camp David az Amerikai Egyesült Államok elnökének hivatalos vidéki rezidenciája, amely Washingtontól 62 mérföldre (kb. 100 km) északnyugatra található a Catoctin-hegységben.
Arab–izraeli konfliktus és Camp David · Camp David és Izrael ·
Cionizmus
A cionizmus a 19. század második felében elindult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja egyrészt a történelmi Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása, másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban.
Arab–izraeli konfliktus és Cionizmus · Cionizmus és Izrael ·
Ciszjordánia
Ciszjordánia („a Jordán nyugati partja”,, azaz „nyugati part”, Jehuda VaSomron, azaz „Júda és Szamária”) a Közel-Keleten, Izrael keleti részén, a Jordán folyótól nyugat-délnyugat felé elhelyezkedő terület.
Arab–izraeli konfliktus és Ciszjordánia · Ciszjordánia és Izrael ·
Dávid Ben-Gúrión
Dávid Ben-Gúrión 1949-ben Dávid Ben-Gúrión (angol átírással David Ben-Gurion, eredeti nevén David Grüen; Płońsk, Visztula tartomány, 1886. október 16. – Tel-Aviv, Izrael, 1973. december 1.) izraeli politikus, miniszterelnök.
Arab–izraeli konfliktus és Dávid Ben-Gúrión · Dávid Ben-Gúrión és Izrael ·
Diaszpóra
A diaszpóra kifejezés (diaspora, ógörög nyelven: διασπορά – jelentése: magok elvetése vagy szétszórása) valamely etnikumra, vallás követőire, illetve közösségre utal, akik külső kényszer hatására elhagyni kényszerülnek szülőföldjüket, majd a világ valamely táján más népek közé szétszóródva folytatják életüket, építik kultúrájukat.
Arab–izraeli konfliktus és Diaszpóra · Diaszpóra és Izrael ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Arab–izraeli konfliktus és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Izrael ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Arab–izraeli konfliktus és Egyesült Nemzetek Szervezete · Egyesült Nemzetek Szervezete és Izrael ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Arab–izraeli konfliktus és Egyiptom · Egyiptom és Izrael ·
Ehúd Olmert
Ehúd Olmert (Binjamína-Giv'at Ada, 1945. szeptember 30. –) izraeli politikus, aki Jeruzsálem polgármestere volt 1993−2003 között, majd 2006−2009 között Izrael miniszterelnökének tisztségét is betöltötte.
Arab–izraeli konfliktus és Ehúd Olmert · Ehúd Olmert és Izrael ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Arab–izraeli konfliktus és Első világháború · Első világháború és Izrael ·
Filiszteusok
A filiszteusok mediterrán eredetű, kora vaskori nép.
Arab–izraeli konfliktus és Filiszteusok · Filiszteusok és Izrael ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Arab–izraeli konfliktus és Franciaország · Franciaország és Izrael ·
Galilea
Galilea és a környező tartományok Jézus korában Galilea történelmi régió Palesztina területén, Izrael három tartománya közül (Júdea, Szamária, Galilea) a legészakibb.
Arab–izraeli konfliktus és Galilea · Galilea és Izrael ·
Gázai övezet
A Gázai övezet (arab: قِطَاعُ غَزَّةَ Kiṭāʿ Ġazza) Palesztina része, mely a Földközi-tenger partján, annak kelet-délkeleti részén terül el.
Arab–izraeli konfliktus és Gázai övezet · Gázai övezet és Izrael ·
Golda Meir
Golda Meir ((Goldâ Mēʾîr),, izraeli angol átírással Golda Meir, születési neve: Golda Mabovics (Голда Мабович) (Kijev, 1898. május 3. – Jeruzsálem, 1978. december 8.) Izrael Állam alapítóinak egyike, 1969 és 1974 között Izrael miniszterelnöke, a világ harmadik női miniszterelnöke, külügyminiszter, munkaügyi miniszter. Az izraeli politika vasladyje, akiről Dávid Ben-Gúrión miniszterelnök egyszer azt találta mondani: „Golda az egyetlen igazi férfi a kormányomban.”.
Arab–izraeli konfliktus és Golda Meir · Golda Meir és Izrael ·
Hagana
#ÁTIRÁNYÍTÁS Izrael#Alija.
Arab–izraeli konfliktus és Hagana · Hagana és Izrael ·
Haifa
Haifa (Heifá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa.
Arab–izraeli konfliktus és Haifa · Haifa és Izrael ·
Hamász
A Hamász (tudományos átírással: Ḥamās), teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja (tudományos átírással: Ḥarakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, ’Iszlám Ellenállási Mozgalom’) palesztin szunnita iszlamista politikai mozgalom, amelyet a legtöbb demokratikus országban terrorista szervezetnek tekintenek.
Arab–izraeli konfliktus és Hamász · Hamász és Izrael ·
Hebron
Hebron (átírva el-Khalīl;, átírva Ḥevron) Ciszjordánia legnagyobb városa, Jeruzsálemtől kb.
Arab–izraeli konfliktus és Hebron · Hebron és Izrael ·
Herzl Tivadar
Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Benjámín Zeév Hercl, izraeli angol átírással: Benyamin Zeev Hertzl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2. – Reichenau an der Rax, 1904. július 3.) zsidó származású osztrák-magyar író, politikus, a zsidó állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója.
Arab–izraeli konfliktus és Herzl Tivadar · Herzl Tivadar és Izrael ·
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Arab–izraeli konfliktus és Holokauszt · Holokauszt és Izrael ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Arab–izraeli konfliktus és I. e. 2. évezred · I. e. 2. évezred és Izrael ·
I. e. 63
Nincs leírás.
Arab–izraeli konfliktus és I. e. 63 · I. e. 63 és Izrael ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Arab–izraeli konfliktus és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Izrael ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Arab–izraeli konfliktus és Irak · Irak és Izrael ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Arab–izraeli konfliktus és Iszlám · Iszlám és Izrael ·
Jaffa
Jaffa ókori kikötőváros a Földközi-tenger keleti partján, úgy tartják, egyike a legrégebbieknek a világon.
Arab–izraeli konfliktus és Jaffa · Izrael és Jaffa ·
Jasszer Arafat
Jasszer Arafat (arabul: ياسر عرفات, más néven أبو عمار, Abū 'Ammār) (Kairó/Jeruzsálem, 1929. augusztus 24. – Párizs, 2004. november 11.) palesztin vezető, politikus, 1996-tól haláláig a Palesztin Autonóm Hatóság elnöke, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője, a Fatah alapítója.
Arab–izraeli konfliktus és Jasszer Arafat · Izrael és Jasszer Arafat ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Arab–izraeli konfliktus és Jeruzsálem · Izrael és Jeruzsálem ·
Jom kippur
A zsidó naptár szerint.
Arab–izraeli konfliktus és Jom kippur · Izrael és Jom kippur ·
Jordán (folyó)
A Jordán (héberül נהר הירדן, arabul نهر الأردن) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Arab–izraeli konfliktus és Jordán (folyó) · Izrael és Jordán (folyó) ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Arab–izraeli konfliktus és Közel-Kelet · Izrael és Közel-Kelet ·
Kibuc
Légi felvétel a Beit Guvrin kibucról, amelyet 1949-ben alapítottak közép-dél-Izraelben A kibuc a „csoport” ill.
Arab–izraeli konfliktus és Kibuc · Izrael és Kibuc ·
Lehi
A Lehi (Lohamei Hérut Jiszráél - Lehi, magyarul: Izrael Szabadságharcosai), amit gyakran Stern-csoport-nak is neveznekBlumberg, Arnold.
Arab–izraeli konfliktus és Lehi · Izrael és Lehi ·
Libanon
Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Arab–izraeli konfliktus és Libanon · Izrael és Libanon ·
Likud
A Likud (héberül: הַלִּיכּוּדa) a legnagyobb jobbközép politikai párt Izraelben.
Arab–izraeli konfliktus és Likud · Izrael és Likud ·
Makkabeusok
Mattatiás felhívása a zsidókhoz, a ''The Doré Bible Illustrations'' illusztrációja A makkabeusok egy zsidó pap, Mattatiás leszármazottai, illetve követőik voltak, akik felvették a harcot az idegen elnyomók ellen és Kr.
Arab–izraeli konfliktus és Makkabeusok · Izrael és Makkabeusok ·
Május 14.
Névnapok: Bonifác + Aglája, Bekény, Bekes, Bónis, Gemma, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvirág, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kora, Korália, Korall, Násfa, Ompoly, Paszkál, Paszkália.
Arab–izraeli konfliktus és Május 14. · Izrael és Május 14. ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Arab–izraeli konfliktus és Második világháború · Izrael és Második világháború ·
Menáhém Begín
Menáhém Volfovics Begín (héber betűkkel מנחם בגין, izraeli angol átírással Menachem Begin, lengyelül Mieczysław Biegun, oroszul Менахем Вольфович Бегин; Breszt-Litovszk, 1913. augusztus 16. – Tel-Aviv, 1992. március 9.) cionista vezető, Izrael egyik legjelentősebb politikusa és államférfija volt.
Arab–izraeli konfliktus és Menáhém Begín · Izrael és Menáhém Begín ·
Moszad
A Moszad (héberül המוסד למודיעין ולתפקידים מיוחדים, Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete) Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata.
Arab–izraeli konfliktus és Moszad · Izrael és Moszad ·
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Arab–izraeli konfliktus és Nacionalizmus · Izrael és Nacionalizmus ·
Náblusz
Náblusz (arabul: نابلس Nablusz, héberül: שכם Schem, görögül: Νεάπολις Νeapolisz) Ciszjordánia második legnagyobb városa és egyben az azonos nevű, Náblusz kormányzóság székhelye.
Arab–izraeli konfliktus és Náblusz · Izrael és Náblusz ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Arab–izraeli konfliktus és Oszmán Birodalom · Izrael és Oszmán Birodalom ·
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Arab–izraeli konfliktus és Palesztina · Izrael és Palesztina ·
Palesztinai Felszabadítási Szervezet
A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ,, PLO) palesztin politikai és félkatonai szabadságjogi szervezet, melynek célja az Izrael által megszállt palesztin területek felszabadítása.
Arab–izraeli konfliktus és Palesztinai Felszabadítási Szervezet · Izrael és Palesztinai Felszabadítási Szervezet ·
Pogrom
Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.
Arab–izraeli konfliktus és Pogrom · Izrael és Pogrom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Arab–izraeli konfliktus és Római Birodalom · Izrael és Római Birodalom ·
Siratófal
A Siratófal vagy más néven Nyugati Fal (héber: הַכּוֹתֶל הַמַּעֲרָבִי, romanizált: HaKotel HaMa'aravi, gyakran röviden: Kotel vagy Kosel) az ókori templom idejéből való támfal Jeruzsálem óvárosában, egy jóval hosszabb ókori támfal viszonylag kis része.
Arab–izraeli konfliktus és Siratófal · Izrael és Siratófal ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Arab–izraeli konfliktus és Szíria · Izrael és Szíria ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Arab–izraeli konfliktus és Szeleukida Birodalom · Izrael és Szeleukida Birodalom ·
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Arab–izraeli konfliktus és Szentföld · Izrael és Szentföld ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Arab–izraeli konfliktus és Szovjetunió · Izrael és Szovjetunió ·
Szuezi-csatorna
A Szuezi-csatorna a vörös-tengeri Szuez városánál A csatornán a hajók útvonala a Nagy-Keserű-tavon vezet keresztül A Szuezi-csatorna (arabul: قناة السويس, azaz Kanát asz-Szuvajsz), a Sínai-félsziget nyugati és a Nílus-delta keleti szélén épült tengeri csatorna, a világ egyik legfontosabb víziútja.
Arab–izraeli konfliktus és Szuezi-csatorna · Izrael és Szuezi-csatorna ·
Tel-Aviv
Tel-Aviv-Jaffa (Tal-abib) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik.
Arab–izraeli konfliktus és Tel-Aviv · Izrael és Tel-Aviv ·
Templom-hegy
A Templom-hegy (héber: הַר הַבַּיִת, Har HaBáyit, arab: الحرمالشريف, al-Ḥaram aš-Šarīf) egy beépített hegy Jeruzsálem óvárosában, amelyet a judaizmus és az iszlám is szent helyként tisztel.
Arab–izraeli konfliktus és Templom-hegy · Izrael és Templom-hegy ·
Tiberias
Tiberias (magyarosan: Tibériás, modern héberül: טְבֶרְיָה Tverya, Tiveria; arabul: طبرية Tabarīya) település Izraelben, a Kineret-tó nyugati partján.
Arab–izraeli konfliktus és Tiberias · Izrael és Tiberias ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Arab–izraeli konfliktus és Zsidó vallás · Izrael és Zsidó vallás ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Arab–izraeli konfliktus és Zsidók · Izrael és Zsidók ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Arab–izraeli konfliktus · 19. század és Izrael ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Arab–izraeli konfliktus és Izrael
- Mi van a közös Arab–izraeli konfliktus és Izrael
- Közötti hasonlóságok Arab–izraeli konfliktus és Izrael
Összehasonlítását Arab–izraeli konfliktus és Izrael
Arab–izraeli konfliktus 191 kapcsolatokat, ugyanakkor Izrael 360. Ami közös bennük 71, a Jaccard index 12.89% = 71 / (191 + 360).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Arab–izraeli konfliktus és Izrael. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: