Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Berlin, FÉG, Frankfurt am Main, Gudrun Ensslin, Holger Meins, Horst Söhnlein, Jan-Carl Raspe, Június 1., Jordánia, Magyarország, Május 14., Május 6., Második világháború, München, Német márka, NSZK, Nyugat-Berlin, Nyugat-Németország, Október 18., Olaszország, Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom, Párizs, Repülőgép, Stuttgart, Thorwald Proll, Ulrike Meinhof, Vörös Hadsereg Frakció, 1943, 1965, 1968, 1969, 1970, 1972, 1977.
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Andreas Baader és Berlin · Többet látni »
FÉG
A FÉG a hazai nagyüzemi fegyvergyártásban meghatározó szerepet játszó – története során különböző nevek alatt működő – vállalat rövidítése és márkaneve.
Új!!: Andreas Baader és FÉG · Többet látni »
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Új!!: Andreas Baader és Frankfurt am Main · Többet látni »
Gudrun Ensslin
Gudrun Ensslin (Bartholomä, 1940. augusztus 15. – Stuttgart, 1977. október 18.) a nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőbaloldali terrorszervezet egyik vezetője volt.
Új!!: Andreas Baader és Gudrun Ensslin · Többet látni »
Holger Meins
Holger Meins (Hamburg, 1941. október 26. – Wittlich, 1974. november 9.) nyugatnémet dokumentumfilmes, radikális baloldali terrorista, a Vörös Hadsereg Frakció tagja.
Új!!: Andreas Baader és Holger Meins · Többet látni »
Horst Söhnlein
Horst Söhnlein (1943. október 13. – 2023. március 23.) nyugatnémet radikális baloldali mozgalmár, aki az alakuló Vörös Hadsereg Frakció szélsőbaloldali terroristaszervezet leendő vezetőivel részt vett a csoport első erőszakos akciójában.
Új!!: Andreas Baader és Horst Söhnlein · Többet látni »
Jan-Carl Raspe
Jan-Carl Raspe (Seefeld, 1944. július 24. – Stuttgart, 1977. október 18.) a nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció szélsőbaloldali terroristaszervezet tagja volt.
Új!!: Andreas Baader és Jan-Carl Raspe · Többet látni »
Június 1.
Névnapok: Tünde + Angéla, Fortunát, Gracián, Graciána, Graciella, Hortenzia, Júnó, Jusztián, Jusztin, Konrád, Kunó, Kurt, Paméla, Pamfil, Pandóra, Paulina, Simeon, Szemirámisz, Torda, Tündér.
Új!!: Andreas Baader és Június 1. · Többet látni »
Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Új!!: Andreas Baader és Jordánia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Andreas Baader és Magyarország · Többet látni »
Május 14.
Névnapok: Bonifác + Aglája, Bekény, Bekes, Bónis, Gemma, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvirág, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kora, Korália, Korall, Násfa, Ompoly, Paszkál, Paszkália.
Új!!: Andreas Baader és Május 14. · Többet látni »
Május 6.
Névnapok: Frida, Ivett + Ditta, Eliz, Evetke, Federika, Friderika, Ida, Iduna, Ivetta, János, Judit, Jutka, Ovídiusz, Szavéta, Tamara, Tankréd, Zsóka.
Új!!: Andreas Baader és Május 6. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Andreas Baader és Második világháború · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Andreas Baader és München · Többet látni »
Német márka
A német márka (szokásos rövidítései: DM és DEM) a Német Szövetségi Köztársaság törvényes pénzneme volt az 1948-as bevezetéstől – a keleti tartományokban pedig az 1990-es újraegyesítéstől – 1999-ig, amikor szerepét átvette az euró.
Új!!: Andreas Baader és Német márka · Többet látni »
NSZK
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyugat-Németország.
Új!!: Andreas Baader és NSZK · Többet látni »
Nyugat-Berlin
Nyugat-Berlin Nyugat-Berlin részleges államisággal rendelkező terület volt 1949 és 1990 között, amely a nyugati hatalmak megszállási övezeteiből alakult ki.
Új!!: Andreas Baader és Nyugat-Berlin · Többet látni »
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Új!!: Andreas Baader és Nyugat-Németország · Többet látni »
Október 18.
Névnapok: Lukács + Ambrus, Jusztusz.
Új!!: Andreas Baader és Október 18. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Andreas Baader és Olaszország · Többet látni »
Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom
A Fatah, teljes nevén a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom egy palesztin szekuláris politikai párt, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) szabadságjogi szövetség legnagyobb frakciója.
Új!!: Andreas Baader és Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Andreas Baader és Párizs · Többet látni »
Repülőgép
Boeing 747-es repülőgép A repülőgép a levegőnél nehezebb olyan közlekedési eszköz, mely a légkörben halad, merev felületei és a levegő reakcióerejéből keletkező felhajtóerő segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képes motor vagy hajtómű segítségével.
Új!!: Andreas Baader és Repülőgép · Többet látni »
Stuttgart
Stuttgart (svábul: Schduagert) a németországi Baden-Württemberg tartomány fővárosa és legnagyobb városa az ország délnyugati részén.
Új!!: Andreas Baader és Stuttgart · Többet látni »
Thorwald Proll
Thorwald Proll (Kassel, 1941. július 22. –) író, a Vörös Hadsereg Frakció szélsőbaloldali terroristaszervezet tagja és az 1960-as évek diákmozgalmainak résztvevője.
Új!!: Andreas Baader és Thorwald Proll · Többet látni »
Ulrike Meinhof
Ulrike Marie Meinhof (Oldenburg, 1934. október 7. – Stuttgart, 1976. május 9.) nyugatnémet újságírónő, a Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorista csoport alapítója és egyik fő ideológusa.
Új!!: Andreas Baader és Ulrike Meinhof · Többet látni »
Vörös Hadsereg Frakció
A Vörös Hadsereg Frakció (németül Rote-Armee-Fraktion, röviden RAF), eleinte vezetőiről elnevezve, Baader–Meinhof-csoport egy szélsőbaloldali terrorszervezet, amely 1968 és 1998 között tevékenykedett Nyugat-Németországban.
Új!!: Andreas Baader és Vörös Hadsereg Frakció · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Andreas Baader és 1943 · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Andreas Baader és 1965 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Andreas Baader és 1968 · Többet látni »
1969
Nincs leírás.
Új!!: Andreas Baader és 1969 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Andreas Baader és 1970 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Andreas Baader és 1972 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Andreas Baader és 1977 · Többet látni »
