Anatómia és Emberi idegrendszer

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Anatómia és Emberi idegrendszer

Anatómia vs. Emberi idegrendszer

Rembrandt: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Andreas Vesalius Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága. Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.

Agy

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Agy és Anatómia · Agy és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Belső elválasztású mirigyek

Here A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket szabályozó hormonjaikat közvetlenül a sejtközötti térbe, és ezáltal a véráramba juttatják.

Anatómia és Belső elválasztású mirigyek · Belső elválasztású mirigyek és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Emberi test

anatómiai alaphelyzetben Jan van Eyck: Ádám és Éva alakja a Genti oltár táblaképén Rembrandt van Rijn: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Leonardo da Vinci ''Vitruvius-tanulmánya'' az emberi test arányairól Fő tájékozódási síkok Emberi csontváz áttekintő ábrája. A fő részek nevének feltüntetésével Andreas Vesalius Anatómiai illusztráció Denis Diderot enciklopédiájából (1751) Az emberi test (Corpus humani) makroszkópos és finomabb szerkezeti felépítése az alapja mindazoknak az életműködéseknek, valamint azok életkorral járó változásainak (Az emberi élet szakaszai), amire az ember fizikailag és szellemileg képes.

Anatómia és Emberi test · Emberi idegrendszer és Emberi test · Többet látni »

Gerinc

Egy hátcsigolya felépítése. A gerinc szakaszai és görbületei. A törzs vázát a gerinc- vagy csigolyaoszlop (columna vertebralis) (görög: rachis) alkotja.

Anatómia és Gerinc · Emberi idegrendszer és Gerinc · Többet látni »

Hormon

Here Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek (glandulae sine ductibus) rendszere (endokrin; hormonális; együttesen: neuroendokrin rendszer) szabályozzák testünk működéseit.

Anatómia és Hormon · Emberi idegrendszer és Hormon · Többet látni »

Idegszövet

Mikroszkópikus kép az idegsejtről, az idegszövet elemi, funkcionális egysége a neuron, ami önmagában is működőképes Az idegszövet az öt állati, illetve emberi alapvető szövet egyike, melynek szerepe az ingerlékenység és az ingerületvezetés.

Anatómia és Idegszövet · Emberi idegrendszer és Idegszövet · Többet látni »

Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)

Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.

Anatómia és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Emberi idegrendszer és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Többet látni »

Koponya

víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.

Anatómia és Koponya · Emberi idegrendszer és Koponya · Többet látni »

Lenhossék Mihály

Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.

Anatómia és Lenhossék Mihály · Emberi idegrendszer és Lenhossék Mihály · Többet látni »

Réthelyi Miklós

Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.

Anatómia és Réthelyi Miklós · Emberi idegrendszer és Réthelyi Miklós · Többet látni »

Szív

Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.

Anatómia és Szív · Emberi idegrendszer és Szív · Többet látni »

Szentágothai János

Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.

Anatómia és Szentágothai János · Emberi idegrendszer és Szentágothai János · Többet látni »