Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Anatólia történelme és Szeleukida Birodalom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Anatólia történelme és Szeleukida Birodalom

Anatólia történelme vs. Szeleukida Birodalom

Anatólia: a Boszporusztól Örményország határáig, a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között. Anatólia történelme egészen az őskőkorszakig visszavezethető, a legkorábbi kultúrák maradványai a középső és keleti részén találhatóak, közülük az i. e. 7. évezredi Çatal Hüyük, illetve az i. e. 4. évezredtől lakott Alaca Hüyük. A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).

Közötti hasonlóságok Anatólia történelme és Szeleukida Birodalom

Anatólia történelme és Szeleukida Birodalom 41 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Armenia Magna, Attalida dinasztia, İzmir (település), Babilónia, Baktria, Cnaeus Pompeius Magnus, Damaszkusz, Diadokhosz, Egyiptom, Eufrátesz, Galatia, Hasmoneus, I. e. 2. század, I. e. 64, I. e. 83, I. Szeleukosz szeleukida uralkodó, II. Tigranész örmény király, III. Alexandrosz makedón király, Irán, Kappadókia, Karthágó, Kasszandrosz makedón király, Kelták, Kilikia, Kommagéné, Lüszimakhosz, Makedónia, Mezopotámia, Milétosz (település), ..., Nabateusok, Pergamon, Perzsa Birodalom, Polisz, Római Birodalom, Rodosz (sziget), Szardeisz, Szíria, Türosz, Trákia, Zsidók. Bővíteni index (11 több) »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és Anatólia történelme · Anatólia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Armenia Magna

Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.

Anatólia történelme és Armenia Magna · Armenia Magna és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Attalida dinasztia

Családfa Az attalidák dinasztiája görög uralkodócsalád, amely Lüszimakhosz, Nagy Sándor tábornoka halála után uralkodott Pergamonban.

Anatólia történelme és Attalida dinasztia · Attalida dinasztia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

İzmir (település)

İzmir (régebben Szmirna; görögül: Szmirni) Törökország harmadik legnagyobb városa és Isztambul után a második legnagyobb kikötője.

Anatólia történelme és İzmir (település) · Szeleukida Birodalom és İzmir (település) · Többet látni »

Babilónia

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.

Anatólia történelme és Babilónia · Babilónia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Baktria

Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.

Anatólia történelme és Baktria · Baktria és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Cnaeus Pompeius Magnus

Cnaeus Pompeius Magnus (Kr. e. 106. szeptember 29. – Kr. e. 48. szeptember 29.) meghatározó római hadvezér és politikus a késői Római Köztársaság idején.

Anatólia történelme és Cnaeus Pompeius Magnus · Cnaeus Pompeius Magnus és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Anatólia történelme és Damaszkusz · Damaszkusz és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Diadokhosz

A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.

Anatólia történelme és Diadokhosz · Diadokhosz és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Anatólia történelme és Egyiptom · Egyiptom és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Eufrátesz

Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).

Anatólia történelme és Eufrátesz · Eufrátesz és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Galatia

Galata arckép ábrázolás Galatia; egyéb átírásokban Galácia vagy Gallograecia ókori anatóliai régió és állam volt a mai Törökország középső részén.

Anatólia történelme és Galatia · Galatia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Hasmoneus

#ÁTIRÁNYÍTÁS makkabeusok.

Anatólia történelme és Hasmoneus · Hasmoneus és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

I. e. 2. század

A világ keleti fele i. e. 100 körül (angol nyelvű).

Anatólia történelme és I. e. 2. század · I. e. 2. század és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

I. e. 64

Nincs leírás.

Anatólia történelme és I. e. 64 · I. e. 64 és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

I. e. 83

Nincs leírás.

Anatólia történelme és I. e. 83 · I. e. 83 és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

I. Szeleukosz szeleukida uralkodó

I. Szeleukosz Nikatór (görögül: Σέλευκος Νικάτωρ, "győzedelmes" Kr. e. 358 – Kr. e. 281 szeptembere) egyike volt azon diadokhoszoknak, akik Nagy Sándor halála után megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmas birodalom teljes irányítását. A széthulló egységes állam keleti szeletét kaparintotta meg hosszú évek háborúi során Szeleukosz, aki győzelmes csatáival megalapította a Szeleukida Birodalmat. Az államalapító rettenthetetlen uralkodóként és hadvezérként vonult be népe emlékezetébe, akik évek múltán a Nikatór, azaz Győzedelmes utónévvel tisztelték meg.

Anatólia történelme és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · I. Szeleukosz szeleukida uralkodó és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

II. Tigranész örmény király

II.

Anatólia történelme és II. Tigranész örmény király · II. Tigranész örmény király és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Anatólia történelme és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Anatólia történelme és Irán · Irán és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Kappadókia

Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.

Anatólia történelme és Kappadókia · Kappadókia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Karthágó

Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.

Anatólia történelme és Karthágó · Karthágó és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Kasszandrosz makedón király

Kasszandrosz (Κάσσανδρος, Kr. e. 354 körül – Kr. e. 297) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, Antipatrosz fia, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.

Anatólia történelme és Kasszandrosz makedón király · Kasszandrosz makedón király és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Kelták

A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.

Anatólia történelme és Kelták · Kelták és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Kilikia

Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.

Anatólia történelme és Kilikia · Kilikia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Kommagéné

Kommagéné (hettita nyelven Kummani, hurri nyelven Kumaḫa,, örményül Կոմմագենէի Թագավորութիւն) független ókori királyság Észak-Szíriában az Eufrátesz folyó nagy kanyarjának északi részén, a Torosz-hegységtől délre.

Anatólia történelme és Kommagéné · Kommagéné és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Lüszimakhosz

Lüszimakhosz (Krannón, Kr. e. 362 körül – Korupedion, Kr. e. 281 februárja) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt.

Anatólia történelme és Lüszimakhosz · Lüszimakhosz és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Makedónia

Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.

Anatólia történelme és Makedónia · Makedónia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Anatólia történelme és Mezopotámia · Mezopotámia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Milétosz (település)

A milétoszi színház romjai Milétosz (Görögül: Μίλητος) ókori város volt Anatólia nyugati partvidékén (a mai Törökország területén), a Maeander folyóhoz közel.

Anatólia történelme és Milétosz (település) · Milétosz (település) és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Nabateusok

A nabateusok (latin írásmóddal nabataeusok, görögben nabateai) az ókori Arábiában élt nép.

Anatólia történelme és Nabateusok · Nabateusok és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Pergamon

A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.

Anatólia történelme és Pergamon · Pergamon és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Anatólia történelme és Perzsa Birodalom · Perzsa Birodalom és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Polisz

Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.

Anatólia történelme és Polisz · Polisz és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Anatólia történelme és Római Birodalom · Római Birodalom és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Rodosz (sziget)

Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

Anatólia történelme és Rodosz (sziget) · Rodosz (sziget) és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Szardeisz

Szardeisz (lüd nyelven: Sfard,,, Szparda) az ókori Lüdia fővárosa volt, majd az Óperzsa Birodalom egyik satrapájának székhelye, később a római időkben Lydia provincia székhelye.

Anatólia történelme és Szardeisz · Szardeisz és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Anatólia történelme és Szíria · Szíria és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Türosz

Türosz vagy Szúr (arab صور) Libanon egyik legjelentősebb városa.

Anatólia történelme és Türosz · Szeleukida Birodalom és Türosz · Többet látni »

Trákia

Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.

Anatólia történelme és Trákia · Szeleukida Birodalom és Trákia · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Anatólia történelme és Zsidók · Szeleukida Birodalom és Zsidók · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Anatólia történelme és Szeleukida Birodalom

Anatólia történelme 341 kapcsolatokat, ugyanakkor Szeleukida Birodalom 127. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 8.76% = 41 / (341 + 127).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Anatólia történelme és Szeleukida Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »