Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Alekszandr Romanovics Lurija

Index Alekszandr Romanovics Lurija

Alekszandr Romanovics Lurija (Kazany, Orosz Birodalom, 1902. július 16. – Moszkva, Szovjetunió 1977. augusztus 14.) nemzetközi hírű szovjet pszichológus, neuropszichológus, egyetemi tanár, az orvosi és a pedagógiai tudományok doktora, akadémikus, a klinikai pszichológia és a defektológia (.

26 kapcsolatok: Afázia, Agy, Angol nyelv, Augusztus 14., Báthory Zoltán (pedagógus), Falus Iván, Gordosné Szabó Anna, Gyógypedagógia, Ivan Petrovics Pavlov, Július 16., Kazany, Lev Szemjonovics Vigotszkij, Magyarország, Moszkva, Neuropszichológia, Oligofrénpedagógia, Orosz Birodalom, Orvos, Pléh Csaba, Pszichoanalízis, Reflexológia, Sigmund Freud, Szovjetunió, Vlagyimir Mihajlovics Behtyerev, 1902, 1977.

Afázia

A bal agyfélteke azon részei, ahol afázia alakulhat ki Az afázia összefoglaló elnevezése azon, kialakult nyelvi képességet érintő nyelvi zavaroknak, amelyek szervi agysérülés (agyi érkatasztrófa, tumor, traumatikus agysérülés, degeneratív betegség) következtében jönnek létre.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Afázia · Többet látni »

Agy

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Agy · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Angol nyelv · Többet látni »

Augusztus 14.

Névnapok: Marcell + Atanáz, Atanázia, Bere, Celesztina, Marsall, Menta, Menyhért, Mikeás, Misa, Montika, Özséb, Tanázia.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Augusztus 14. · Többet látni »

Báthory Zoltán (pedagógus)

Báthory Zoltán (Budapest, 1931. május 2. – Budapest, 2011. december 12.) magyar pedagógus, neveléstudós, közoktatási helyettes államtitkár (1994–1998), egyetemi tanár.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Báthory Zoltán (pedagógus) · Többet látni »

Falus Iván

Falus Iván magyar pedagógus, a neveléstudományok MTA doktora (2008), egyetemi tanár.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Falus Iván · Többet látni »

Gordosné Szabó Anna

Gordosné Szabó Anna (Debrecen, 1928. július 7. – Budapest, 2012. november 18.) magyar gyógypedagógus, a Gyógypedagógiai Szemle alapító szerkesztője.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Gordosné Szabó Anna · Többet látni »

Gyógypedagógia

A gyógypedagógia tágabb értelemben a testileg és értelmileg fogyatékos személyek tanulmányozásával és nevelés-tanításával foglalkozó tudomány.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Gyógypedagógia · Többet látni »

Ivan Petrovics Pavlov

Ivan Petrovics Pavlov (oroszul: Иван Петрович Павлов) (Rjazany, 1849. szeptember 26. – Leningrád, 1936. február 27.) orosz fiziológus.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Ivan Petrovics Pavlov · Többet látni »

Július 16.

Névnapok: Valter + Walter, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Barót, Dejan, Deján, Karméla, Karmelina, Kármen, Kármin, Kont, Lestár, Mária, Marléne, Ria.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Július 16. · Többet látni »

Kazany

Kazany (oroszul: Казань, átírva: Kazany, tatárul: Qazan) város az Oroszországi Föderációban, Tatárföld fővárosa.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Kazany · Többet látni »

Lev Szemjonovics Vigotszkij

Lev Szemjonovics Vigotszkij (eredeti nyelven: Лев Семёнович Выго́тский; Orsa, 1896. november 17. – Moszkva, 1934. június 11.) gazdag életműve az orosz-szovjet pszichológia központi mozzanata.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Lev Szemjonovics Vigotszkij · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Magyarország · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Moszkva · Többet látni »

Neuropszichológia

A neuropszichológia az agysérülések következtében a megismerőrendszerben megjelenő deficitmintázatokat rendszerező tudományág.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Neuropszichológia · Többet látni »

Oligofrénpedagógia

Oligofrénpedagógia kifejezés az értelmi fogyatékosok nevelését foglalja magában, a gyógypedagógia egyik fontos területe.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Oligofrénpedagógia · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Orosz Birodalom · Többet látni »

Orvos

Orvos a betegágynál (Samuel Luke Fildes festménye) Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Orvos · Többet látni »

Pléh Csaba

Pléh Csaba (Sárisáp, 1945. november 29. –) Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA főtitkárhelyettese (2006–2008), a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Pléh Csaba · Többet látni »

Pszichoanalízis

A pszichoanalízis (görög eredetű szakkifejezés) a pszichológiában mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer, mely a lelki zavarokat az ún.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Pszichoanalízis · Többet látni »

Reflexológia

Jelenleg a reflexológia hatásosságára tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésre.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Reflexológia · Többet látni »

Sigmund Freud

Sigmund Freud (Příbor, 1856. május 6. – London, 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Sigmund Freud · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Szovjetunió · Többet látni »

Vlagyimir Mihajlovics Behtyerev

Vlagyimir Mihajlovics Behtyerev oroszul: Владимир Михайлович Бехтерев (Szorali, ma Behtyerevo, 1857. február 1. – Moszkva, 1927. december 24.) orosz pszichiáter, neuropatológus, fiziológus, pszichológus, egyben az objektív pszichológia atyja is.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és Vlagyimir Mihajlovics Behtyerev · Többet látni »

1902

Nincs leírás.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és 1902 · Többet látni »

1977

Nincs leírás.

Új!!: Alekszandr Romanovics Lurija és 1977 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »