Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Alalah–Ugariti Királyság, Aleppó, Amoriták, Antakya, Antiokheia, Arameusok, Arámi nyelv, Bronzkor, Ciprus (sziget), Dzsemdet Naszr-kultúra, Ebla, Földközi-tenger, Freskó, Hettita nyelv, Hettiták, Hurri nyelv, Hurrik, I. e. 3. évezred, I. Hammurapi jamhadi király, I. Hattuszilisz hettita király, I. Thotmesz, Idrimi, II. Ilim-ilimma, II. Jarimlím, II. Níkmepa mukisi király, III. Thotmesz, III. Tukulti-apil-ésarra, Istár, Ituraddu, Jamhad, Karkemis, Kánaániták, Kinalua, Kis (település), Knósszosz, Leonard Woolley, Levante, Mári, Mükénéi kultúra, Mezopotámia, Minószi civilizáció, Mitanni, Mukis, Narmer-paletta, Níkmepa jamhadi király, Nuzi, Orontész, Palotagazdaság, ..., Sarrukín akkád király, Saustatar, Sumer, Sumerek, Szíria, Szekkó, Tengeri népek, Ugariti nyelv, Vályog. Bővíteni index (9 több) »
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Alalah és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Alalah és Akkád nyelv · Többet látni »
Alalah–Ugariti Királyság
Az Alalah–Ugariti Királyság, más néven Unki (Unqi, KURun-qi/qa-a-a, vagy URUmeš-ni ša KURun-qi), Hattina (Ḫattina, URUḫa-at-ti-na-a) vagy Pattina (KURPA-ti-na/nu-a) az észak-szíriai tengerpart mentén több korábbi állam romjaiból keletkező újhettita királyság.
Új!!: Alalah és Alalah–Ugariti Királyság · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Alalah és Aleppó · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Alalah és Amoriták · Többet látni »
Antakya
Antakya (arabul انطاكية, Anṭākiya; görögül: Andióhia) Törökország Hatay tartományának székhelye.
Új!!: Alalah és Antakya · Többet látni »
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: Alalah és Antiokheia · Többet látni »
Arameusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arámiak.
Új!!: Alalah és Arameusok · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Alalah és Arámi nyelv · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Alalah és Bronzkor · Többet látni »
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Új!!: Alalah és Ciprus (sziget) · Többet látni »
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Új!!: Alalah és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Új!!: Alalah és Ebla · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Alalah és Földközi-tenger · Többet látni »
Freskó
Giotto di Bondone A freskó (olasz a fresco, affresco) a murális művészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték.
Új!!: Alalah és Freskó · Többet látni »
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Új!!: Alalah és Hettita nyelv · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Alalah és Hettiták · Többet látni »
Hurri nyelv
A hurri nyelv (ḫu-ur-ri, azaz ḫūrri, ḫūri) a hurrik (hurriták) által beszélt nyelv.
Új!!: Alalah és Hurri nyelv · Többet látni »
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Új!!: Alalah és Hurrik · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Alalah és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. Hammurapi jamhadi király
I.
Új!!: Alalah és I. Hammurapi jamhadi király · Többet látni »
I. Hattuszilisz hettita király
Telepinusz befolyási övezete I. Hattuszilisz (Ḫattušiliš, másképp II. Labarnasz, luvi 20px) hettita király Hatti egységes, birodalmi létének második uralkodója i. e. 1586–1556 között (a középső kronológia szerint 1650–1620).
Új!!: Alalah és I. Hattuszilisz hettita király · Többet látni »
I. Thotmesz
I.
Új!!: Alalah és I. Thotmesz · Többet látni »
Idrimi
Idrimi (Iid-ri-mi) Mukis (Szíria) uralkodója (kormányzója) i. e. 15. század közepén, 1470-1440 körül.
Új!!: Alalah és Idrimi · Többet látni »
II. Ilim-ilimma
II.
Új!!: Alalah és II. Ilim-ilimma · Többet látni »
II. Jarimlím
II.
Új!!: Alalah és II. Jarimlím · Többet látni »
II. Níkmepa mukisi király
II.
Új!!: Alalah és II. Níkmepa mukisi király · Többet látni »
III. Thotmesz
III.
Új!!: Alalah és III. Thotmesz · Többet látni »
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Új!!: Alalah és III. Tukulti-apil-ésarra · Többet látni »
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Új!!: Alalah és Istár · Többet látni »
Ituraddu
Ituraddu (vagy II. Addu-nirári, akkád Adad-nirári) Mukis utolsó uralkodója, talán elődje, II. Ilim-ilimma fia.
Új!!: Alalah és Ituraddu · Többet látni »
Jamhad
Szíria az i. e. 2. évezredben Jamhad (Ja-am-ḫa-ad vagy Ja-am-a!-ad, Yāmḫad) ókori amorita királyság volt Szíriában, Halab (Ḫalap, Ḫalpa, ma Aleppó) központtal az i. e. 2. évezred első felében.
Új!!: Alalah és Jamhad · Többet látni »
Karkemis
Karkemis (asszír Karkamis, hettita URUkàr/gar-ka/ga-meš, egyiptomi Karkamesa, óhéber Karkemîš,,, görög Ευρωπός Συρίας, Evróposz Szüriasz, „Szíriai Európosz”) Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt az ókorban, az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: Alalah és Karkemis · Többet látni »
Kánaániták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kánaániták (Biblia).
Új!!: Alalah és Kánaániták · Többet látni »
Kinalua
Tell Ta'yinat Szapalulme Vaskori templom Kinalua (KURku/ki-na/nu-li/lu-a, asszír forrásokban URUPA-at-ti-na) tulajdonképpen majdnem azonos a megelőző korok Alalah nevű városával, de az i. e. 1200-tól 1000-ig tartó népvándorlás (tengeri népek, arameusok) közben bekövetkező pusztítások nyomán a korábbi településtől kissé távolabb népesedett be újra.
Új!!: Alalah és Kinalua · Többet látni »
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Új!!: Alalah és Kis (település) · Többet látni »
Knósszosz
Palotarészlet – a bika szentélyébe vezető északi bástya – Arthur Evans rekonstrukciója Minószi szimbólum Knósszosz (görögül: Κνωσός) Kréta legnagyobb bronzkori épületegyüttese, feltételezhetően az egykori Minószi civilizáció vallási és politikai központja, a mai ''Heraklion'' közelében.
Új!!: Alalah és Knósszosz · Többet látni »
Leonard Woolley
Woolley (jobbra) Karkemisnél 1913 tavaszán T. E. Lawrence társaságában Sir Charles Leonard Woolley (London, 1880. április 17. – London, 1960. február 20.) angol régész.
Új!!: Alalah és Leonard Woolley · Többet látni »
Levante
A szűken vett Levante hozzávetőleges elhelyezkedése Levante történelmi földrajzi régió, amely a Közel-Keleten terül el.
Új!!: Alalah és Levante · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: Alalah és Mári · Többet látni »
Mükénéi kultúra
Az Oroszlános kapu Mükénében A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz.); a helladikus kultúra utolsó szakasza.
Új!!: Alalah és Mükénéi kultúra · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Alalah és Mezopotámia · Többet látni »
Minószi civilizáció
A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén i. e. 2700 körül és az i. e. 15. századig virágzott.
Új!!: Alalah és Minószi civilizáció · Többet látni »
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Új!!: Alalah és Mitanni · Többet látni »
Mukis
Mukis (Mukiš, vagy Amka, ugariti mgš, hettita szövegekben KUR/mātumu-kiš, mu-ki-iš, mu-gi-iš) királysága nagy múltú és a történelem későbbi szakaszaiban is fontos szerepet játszó területen, Észak-Szíria tengerparti vidékén, az Orontész torkolatánál, a folyómenti nagy kereskedővárosokat, mint Alalah, Halap, Ebla, fogta össze.
Új!!: Alalah és Mukis · Többet látni »
Narmer-paletta
A Narmer-paletta az ókori Egyiptomban a szemfesték szétdörzsölésére szolgáló paletták egyike, egy nagy leletcsoport része.
Új!!: Alalah és Narmer-paletta · Többet látni »
Níkmepa jamhadi király
Níkmepa (Nikmi-epuḫ) II. Jarimlím fia, a Halap-központú Jamhad királya volt.
Új!!: Alalah és Níkmepa jamhadi király · Többet látni »
Nuzi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nuzu.
Új!!: Alalah és Nuzi · Többet látni »
Orontész
Az Orontész (görög betűkkel Ορόντης, arabul, törökül Asi, asszírul Arantu) egy 450 km hosszú folyó a Közel-Keleten.
Új!!: Alalah és Orontész · Többet látni »
Palotagazdaság
A mükénéi palota Oroszlános kapuja A palotagazdaság sajátságos bronzkori állam- és gazdasági forma, jellegzetes példája Mükéné és Tirünsz és éppígy a jelenleg ismert bronzkori görög települések nagyobb része, valamint kisebb-nagyobb megszorításokkal a mínoszi civilizáció (Knósszosz, Fesztosz) is.
Új!!: Alalah és Palotagazdaság · Többet látni »
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Új!!: Alalah és Sarrukín akkád király · Többet látni »
Saustatar
Saustatar (Šauštatar vagy Saussatar, néha Szaustatar formában, azaz Sauštatar) a legnagyobb kiterjedésű, de már hanyatlóban lévő Mitanni uralkodója volt az i. e. 15.
Új!!: Alalah és Saustatar · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Alalah és Sumer · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Alalah és Sumerek · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Alalah és Szíria · Többet látni »
Szekkó
Az egyik leghíresebb szekkó-festmény: „Az utolsó vacsora”, Leonardo da Vinci, 1494–1498 körül A szekkó (az olasz a secco kifejezésből, jelentése „szárazon”) a murális művészetben egy olcsóbb, elterjedtebb falfestési technika, mint a freskó.
Új!!: Alalah és Szekkó · Többet látni »
Tengeri népek
A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i. e. 13–12.
Új!!: Alalah és Tengeri népek · Többet látni »
Ugariti nyelv
Az ugariti nyelv a sémi nyelvek kihalt önálló ága, a szűkebb rokonság (kánaáni nyelv és arámi nyelv) legidősebb változata.
Új!!: Alalah és Ugariti nyelv · Többet látni »
Vályog
A vályog olyan törmelékes üledék, amely szemcseméret-összetétel szerint megközelítőleg azonos mennyiségben agyagból, iszapból és homokból áll (jellemzően 40-40-20% arányban).
Új!!: Alalah és Vályog · Többet látni »
