Közötti hasonlóságok Al-Haszan ibn Ali és Al-Huszajn ibn Ali
Al-Haszan ibn Ali és Al-Huszajn ibn Ali 15 közös dolog (a Uniópédia): Ali kalifa, Arab nyelv, Eufrátesz, Fátima bint Muhammad, Hadídzsa bint Huvajlid, I. Jazíd omajjád kalifa, I. Muávija omajjád kalifa, Iszlám, Kalifa, Kúfa, Kerbela, Mohamed próféta, Omajjádok, Rásidún, Síita iszlám.
Ali kalifa
Ali ibn Abi Tálib (Mekka, 599. március 17./július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig).
Al-Haszan ibn Ali és Ali kalifa · Al-Huszajn ibn Ali és Ali kalifa ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Al-Haszan ibn Ali és Arab nyelv · Al-Huszajn ibn Ali és Arab nyelv ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Al-Haszan ibn Ali és Eufrátesz · Al-Huszajn ibn Ali és Eufrátesz ·
Fátima bint Muhammad
Fátima bint Muhammad (Mekka, 605 vagy 615 – Medina, 632) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid legfiatalabb lánya.
Al-Haszan ibn Ali és Fátima bint Muhammad · Al-Huszajn ibn Ali és Fátima bint Muhammad ·
Hadídzsa bint Huvajlid
Hadídzsa bint Huvajlid (Arab írással: خديجة بنت خويلد); tudományos átírásban: Khadīja bint Khuwaylid) vagy Khadīja al-Kubra volt Mohamed próféta első felesége, és egyben az első nő is, aki felvette az iszlámot. A muszlimok, úgy ahogyan a Próféta többi feleségét, édesanyjukként tisztelik.
Al-Haszan ibn Ali és Hadídzsa bint Huvajlid · Al-Huszajn ibn Ali és Hadídzsa bint Huvajlid ·
I. Jazíd omajjád kalifa
Jazíd ibn Muávija (arab betűkkel يزيد بن معاوية – Yazīd ibn Muʿāwīya; 645. július 23. – Damaszkusz, 683. november 11.) volt az iszlám hatodik kalifája (uralkodott 680. május 6-tól haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Al-Haszan ibn Ali és I. Jazíd omajjád kalifa · Al-Huszajn ibn Ali és I. Jazíd omajjád kalifa ·
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
Al-Haszan ibn Ali és I. Muávija omajjád kalifa · Al-Huszajn ibn Ali és I. Muávija omajjád kalifa ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Al-Haszan ibn Ali és Iszlám · Al-Huszajn ibn Ali és Iszlám ·
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Al-Haszan ibn Ali és Kalifa · Al-Huszajn ibn Ali és Kalifa ·
Kúfa
Kúfa (arabul: al الكوفة Kūfah), Al-Kúfa egy város Irakban, 10 km-re (6,2 km) északkeletre Najaftól az Eufrátesz nyugati partján.
Al-Haszan ibn Ali és Kúfa · Al-Huszajn ibn Ali és Kúfa ·
Kerbela
Kerbela (arab: كربلاء; nyugati átírásban Karbalā’ vagy Kerbalā’) város Irak központi részén, Kerbela kormányzóság székhelye, az ország kilencedik legnépesebb városa (2012).
Al-Haszan ibn Ali és Kerbela · Al-Huszajn ibn Ali és Kerbela ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Al-Haszan ibn Ali és Mohamed próféta · Al-Huszajn ibn Ali és Mohamed próféta ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Al-Haszan ibn Ali és Omajjádok · Al-Huszajn ibn Ali és Omajjádok ·
Rásidún
A Rásidún (magyarul „helyesen vezetettek”) kalifák uralkodása az iszlám világban a nyugati történészek által patriarchális kalifátusnak nevezett, 632 és 661 között tartó időszak.
Al-Haszan ibn Ali és Rásidún · Al-Huszajn ibn Ali és Rásidún ·
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Al-Haszan ibn Ali és Síita iszlám · Al-Huszajn ibn Ali és Síita iszlám ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Al-Haszan ibn Ali és Al-Huszajn ibn Ali
- Mi van a közös Al-Haszan ibn Ali és Al-Huszajn ibn Ali
- Közötti hasonlóságok Al-Haszan ibn Ali és Al-Huszajn ibn Ali
Összehasonlítását Al-Haszan ibn Ali és Al-Huszajn ibn Ali
Al-Haszan ibn Ali 18 kapcsolatokat, ugyanakkor Al-Huszajn ibn Ali 22. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 37.50% = 15 / (18 + 22).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Al-Haszan ibn Ali és Al-Huszajn ibn Ali. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: