Agy és Szövet (biológia)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Agy és Szövet (biológia)

Agy vs. Szövet (biológia)

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része. A szövet (lat. textus) egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű, tehát ugyanabból a csíralemezből kialakuló), hasonló alakú és azonos feladatot betöltő sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközi állomány (substantia intercellularis) együttese.

Agyidegek

Az agy alsó felszíne az agyidegek megjelölésével Az agyidegek (Nervi craniales) az agyból eredő mozgató, érző és komplex funkciójú perifériás idegek.

Agy és Agyidegek · Agyidegek és Szövet (biológia) · Többet látni »

Autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer vázlata Az autonóm (vegetatív) idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin rendszer) szabályozza a szervezet belső környezetét, tehát alapvető szerepük van a homeostasis fenntartásában.

Agy és Autonóm idegrendszer · Autonóm idegrendszer és Szövet (biológia) · Többet látni »

Élettan

jobbra Az élettan (fiziológia) az élő szervezet működéseivel foglalkozó tudomány.

Élettan és Agy · Élettan és Szövet (biológia) · Többet látni »

Belső elválasztású mirigyek

Here A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket szabályozó hormonjaikat közvetlenül a sejtközötti térbe, és ezáltal a véráramba juttatják.

Agy és Belső elválasztású mirigyek · Belső elválasztású mirigyek és Szövet (biológia) · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Agy és Gerincesek · Gerincesek és Szövet (biológia) · Többet látni »

Gerincvelő

A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.

Agy és Gerincvelő · Gerincvelő és Szövet (biológia) · Többet látni »

Hormon

Here Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek (glandulae sine ductibus) rendszere (endokrin; hormonális; együttesen: neuroendokrin rendszer) szabályozzák testünk működéseit.

Agy és Hormon · Hormon és Szövet (biológia) · Többet látni »

Idegsejt

Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.

Agy és Idegsejt · Idegsejt és Szövet (biológia) · Többet látni »

Izom

A vázizom fokozódó nagyítású vázlatos képeken ábrázolva Az izmok (lat. musculus, ang. muscle, gör. sarx) összehúzódásra specializálódott szövetből felépülő állati szervek.

Agy és Izom · Izom és Szövet (biológia) · Többet látni »

Réthelyi Miklós

Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.

Agy és Réthelyi Miklós · Réthelyi Miklós és Szövet (biológia) · Többet látni »

Reflexív

Térdreflex. (Izom nyújtási reflex) A reflexív, vagy más néven reflexkör a reflexműködés anatómiai alapja.

Agy és Reflexív · Reflexív és Szövet (biológia) · Többet látni »

Sejtmembrán

Eukarióta sejt membránjának képe (Singer–Nicolson modell) A sejtmembrán (más néven sejthártya, plazmamembrán vagy plazmalemma) az élő sejtek mindegyikének külső felszínén megtalálható, kb.

Agy és Sejtmembrán · Sejtmembrán és Szövet (biológia) · Többet látni »

Szerv (biológia)

A biológiában szervnek (organon) nevezzük azokat a szövetcsoportosulásokat, amelyek anatómiailag és funkcionálisan egy bizonyos tevékenységre specializálódtak.

Agy és Szerv (biológia) · Szövet (biológia) és Szerv (biológia) · Többet látni »

Vér

Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.

Agy és Vér · Szövet (biológia) és Vér · Többet látni »