Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A török kiűzése Magyarországról és Elő-Ausztria
A török kiűzése Magyarországról és Elő-Ausztria 9 közös dolog (a Uniópédia): A Szent Liga háborúja, Badeni Őrgrófság, Bajorország, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, Magyar Királyság, Német-római Birodalom, Rajna, Stájerország.
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról · A Szent Liga háborúja és Elő-Ausztria ·
Badeni Őrgrófság
A Badeni Őrgrófság a 12–18.
A török kiűzése Magyarországról és Badeni Őrgrófság · Badeni Őrgrófság és Elő-Ausztria ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
A török kiűzése Magyarországról és Bajorország · Bajorország és Elő-Ausztria ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A török kiűzése Magyarországról és Habsburg Birodalom · Elő-Ausztria és Habsburg Birodalom ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
A török kiűzése Magyarországról és Harmincéves háború · Elő-Ausztria és Harmincéves háború ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
A török kiűzése Magyarországról és Magyar Királyság · Elő-Ausztria és Magyar Királyság ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
A török kiűzése Magyarországról és Német-római Birodalom · Elő-Ausztria és Német-római Birodalom ·
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
A török kiűzése Magyarországról és Rajna · Elő-Ausztria és Rajna ·
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
A török kiűzése Magyarországról és Stájerország · Elő-Ausztria és Stájerország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A török kiűzése Magyarországról és Elő-Ausztria
- Mi van a közös A török kiűzése Magyarországról és Elő-Ausztria
- Közötti hasonlóságok A török kiűzése Magyarországról és Elő-Ausztria
Összehasonlítását A török kiűzése Magyarországról és Elő-Ausztria
A török kiűzése Magyarországról 176 kapcsolatokat, ugyanakkor Elő-Ausztria 186. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 2.49% = 9 / (176 + 186).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A török kiűzése Magyarországról és Elő-Ausztria. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
