Közötti hasonlóságok A pápaság története és Római katolikus egyház
A pápaság története és Római katolikus egyház 110 közös dolog (a Uniópédia): A szentek és ereklyéik tisztelete, Afrika, Anatéma, Antiochiai Szent Ignác, Apostol, Argentína, Újszövetség, Ázsia, Ökumenizmus, Érsek, Bíboros, Bűn, Bencések, Biblia, Cölibátus, Deus caritas est, Diakónus, Dogma (fogalom), Egyházmegye, Egyszerűség (vallás), Első nikaiai zsinat, Enciklika, Eretnekség, Eucharisztia, Evangélium, Felebaráti szeretet, Felvilágosodás, Ferenc pápa, Ferences rend, Francia forradalom, ..., Gergely Jenő (történész), Giordano Bruno, Gyónás, Héber Biblia, Húsvét, Hittani Kongregáció, Hittérítő, Hitvallás, I. Constantinus római császár, I. Kelemen pápa, I. Theodosius római császár, II. János Pál pápa, Index librorum prohibitorum, Inkvizíció, Isten, Iszlám, Janzenizmus, Jézus, Jézus Társasága, Jeruzsálem, Katekizmus, Katolikus egyháztörténeti kronológia, Kereszténység, Keresztes háborúk, Keresztség, Kiközösítés, Klérus, Konklávé, Kultusz (vallás), Kupola, Latin nyelv, Lélek, Liturgia, Lumen gentium, Mária-tisztelet, Második vatikáni zsinat, Máté evangéliuma, Mennyország, Modernizmus (római katolikus), Nagy egyházszakadás, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Ortodox kereszténység, Pap (hivatás), Pál apostol, Pápa (egyházfő), Pápai tévedhetetlenség, Pátriárka, Péter apostol, Püspök, Püspöki szinódus, Pedofília, Pietro Perugino, Presbiter, Protestantizmus, Quintus Septimius Florens Tertullianus, Róma, Római Birodalom, Római Kúria, Reformáció, Sátán, Szűz Mária, Szekularizáció, Szent, Szent Péter-bazilika, Szentháromság, Szentlélek, Szentmise, Szentség, Teológia, Vatikán, VI. Pál pápa, XII. Piusz pápa, XVI. Benedek pápa, XVI. Gergely pápa, XXIII. János pápa, Zsinat, 16. század, 17. század, 2. század, 4. század. Bővíteni index (80 több) »
A szentek és ereklyéik tisztelete
A szentek kultusza vagy tisztelete a kereszténységben a hivatalosan szentté avatott személyek tisztelete.
A pápaság története és A szentek és ereklyéik tisztelete · A szentek és ereklyéik tisztelete és Római katolikus egyház ·
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
A pápaság története és Afrika · Afrika és Római katolikus egyház ·
Anatéma
Az anatéma (.
A pápaság története és Anatéma · Anatéma és Római katolikus egyház ·
Antiochiai Szent Ignác
Antiochiai Ignác, vagy egyházi nevén Antiochiai Szent Ignác (35 körül – 107. október 17.) Antiochia püspöke, ókeresztény író, apostoli atya.
A pápaság története és Antiochiai Szent Ignác · Antiochiai Szent Ignác és Római katolikus egyház ·
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
A pápaság története és Apostol · Apostol és Római katolikus egyház ·
Argentína
Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.
A pápaság története és Argentína · Argentína és Római katolikus egyház ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és A pápaság története · Újszövetség és Római katolikus egyház ·
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Ázsia és A pápaság története · Ázsia és Római katolikus egyház ·
Ökumenizmus
Az ökumenizmus (görögül oikumené.
Ökumenizmus és A pápaság története · Ökumenizmus és Római katolikus egyház ·
Érsek
Metropolita érsek címersablonja Nem metropolita érsek címersablonja Az érsek (latinul archiepiscopus, szó szerint „főpüspök”) a római katolikus egyházban általában a főegyházmegye élén álló megyés püspök, aki legtöbbször az érsekségéhez tartozó egyháztartomány vezetője is.
Érsek és A pápaság története · Érsek és Római katolikus egyház ·
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
A pápaság története és Bíboros · Bíboros és Római katolikus egyház ·
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
A pápaság története és Bűn · Bűn és Római katolikus egyház ·
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
A pápaság története és Bencések · Bencések és Római katolikus egyház ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A pápaság története és Biblia · Biblia és Római katolikus egyház ·
Cölibátus
A cölibátus (latin: cælibatus) tágabb értelemben a házasságról és a szexuális kapcsolatról való önkéntes lemondás, szűkebb értelemben pedig az ugyanezen célzattal tett vallási fogadalom a különböző vallásokban.
A pápaság története és Cölibátus · Cölibátus és Római katolikus egyház ·
Deus caritas est
XVI. Benedek pápa A Deus Caritas Est (lat.
A pápaság története és Deus caritas est · Deus caritas est és Római katolikus egyház ·
Diakónus
A diakónus a kereszténységben olyan személy, aki egyházi szolgálatokat teljesít.
A pápaság története és Diakónus · Diakónus és Római katolikus egyház ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
A pápaság története és Dogma (fogalom) · Dogma (fogalom) és Római katolikus egyház ·
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
A pápaság története és Egyházmegye · Egyházmegye és Római katolikus egyház ·
Egyszerűség (vallás)
Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.
A pápaság története és Egyszerűség (vallás) · Egyszerűség (vallás) és Római katolikus egyház ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
A pápaság története és Első nikaiai zsinat · Első nikaiai zsinat és Római katolikus egyház ·
Enciklika
Az enciklika (litterae encyclicae – epistulae encyclicae) a római katolikus egyház fejének, a pápának egy meghatározott témát feldolgozó körlevele, amelyet a világ püspökeihez és rajtuk keresztül a papsághoz, valamint a hívekhez, sőt gyakran minden jóakaratú emberhez intéz (litterae encyclicae), de némelykor a kör szűkebbre van vonva, például csak valamely ország vagy földrész összes egyházfejéhez szól (epistula encyclica).
A pápaság története és Enciklika · Enciklika és Római katolikus egyház ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
A pápaság története és Eretnekség · Eretnekség és Római katolikus egyház ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
A pápaság története és Eucharisztia · Eucharisztia és Római katolikus egyház ·
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
A pápaság története és Evangélium · Evangélium és Római katolikus egyház ·
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
A pápaság története és Felebaráti szeretet · Felebaráti szeretet és Római katolikus egyház ·
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
A pápaság története és Felvilágosodás · Felvilágosodás és Római katolikus egyház ·
Ferenc pápa
Ferenc pápa (született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17. –) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266.
A pápaság története és Ferenc pápa · Ferenc pápa és Római katolikus egyház ·
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
A pápaság története és Ferences rend · Ferences rend és Római katolikus egyház ·
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
A pápaság története és Francia forradalom · Francia forradalom és Római katolikus egyház ·
Gergely Jenő (történész)
Gergely Jenő (Tényő, 1944. március 10. – Budapest, 2009. december 10.) magyar történész, az MTA doktora, az ELTE BTK Történeti Intézet Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének professzora, tanszékvezetője.
A pápaság története és Gergely Jenő (történész) · Gergely Jenő (történész) és Római katolikus egyház ·
Giordano Bruno
Giordano Bruno (kiejtése, kiejtése), (Nola, 1548 – Róma, 1600. február 17.) itáliai domonkos szerzetes, filozófus, csillagász, matematikus, költő és hermetikus okkultista; a késő reneszánsz egyik kiemelkedő alakja.
A pápaság története és Giordano Bruno · Giordano Bruno és Római katolikus egyház ·
Gyónás
Medellín, Kolumbia Pietro Longhi: A gyónás A gyónás vagy szentgyónás (latinul confessio) számos vallásban a bűnök (bűnösség) beismerése, bevallása.
A pápaság története és Gyónás · Gyónás és Római katolikus egyház ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
A pápaság története és Héber Biblia · Héber Biblia és Római katolikus egyház ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
A pápaság története és Húsvét · Húsvét és Római katolikus egyház ·
Hittani Kongregáció
A Hittani Kongregáció (latinul: Congregatio pro Doctrina Fidei), régebbi nevén Szent Officium a Római Kúria egyik hivatala (dikasztériuma), amely elsősorban a katolikus tanítást felügyeli.
A pápaság története és Hittani Kongregáció · Hittani Kongregáció és Római katolikus egyház ·
Hittérítő
Hittérítő a bennszülöttek között A hittérítő (vagy misszionárius) olyan személy, aki valamilyen vallás, egyházi hatóság képviseletében – általában hazáján kívül – saját vallására igyekszik téríteni más vallásúakat.
A pápaság története és Hittérítő · Hittérítő és Római katolikus egyház ·
Hitvallás
A hitvallás egy vallás tanításának rövid, sokszor tételes összefoglalása.
A pápaság története és Hitvallás · Hitvallás és Római katolikus egyház ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
A pápaság története és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Római katolikus egyház ·
I. Kelemen pápa
Szent I. Kelemen vagy Római Szent Kelemen (Klémész Rómész), (1. század – 97?) Róma püspöke, Szent Anacletus utódaként a 4.
A pápaság története és I. Kelemen pápa · I. Kelemen pápa és Római katolikus egyház ·
I. Theodosius római császár
I.
A pápaság története és I. Theodosius római császár · I. Theodosius római császár és Római katolikus egyház ·
II. János Pál pápa
Szent II.
A pápaság története és II. János Pál pápa · II. János Pál pápa és Római katolikus egyház ·
Index librorum prohibitorum
Az Index librorum prohibitorum (latin, jelentése: tiltott könyvek jegyzéke) vagy röviden csak index azon könyvek listája volt, amelyeknek olvasásához és birtoklásához a római katolikus egyház nem adta hozzájárulását és hívei számára ezt kifejezetten tiltotta.
A pápaság története és Index librorum prohibitorum · Index librorum prohibitorum és Római katolikus egyház ·
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
A pápaság története és Inkvizíció · Inkvizíció és Római katolikus egyház ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A pápaság története és Isten · Isten és Római katolikus egyház ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
A pápaság története és Iszlám · Iszlám és Római katolikus egyház ·
Janzenizmus
Cornelius Jansen A janzenizmus Cornelius Jansen (1585 – 1638) németalföldi teológusról elnevezett 17. századi katolikus teológiai mozgalom, amely Szent Ágoston tanításához tartotta magát (jóllehet üdvtant dolgozott ki), és élesen szemben állt a jezsuitizmussal, támadta Luis de Molina nézeteit.
A pápaság története és Janzenizmus · Janzenizmus és Római katolikus egyház ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A pápaság története és Jézus · Jézus és Római katolikus egyház ·
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
A pápaság története és Jézus Társasága · Jézus Társasága és Római katolikus egyház ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A pápaság története és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Római katolikus egyház ·
Katekizmus
Jules-Alexis Muenier: A katekizmuslecke, 1890. Katekizmusnak, röviden káténak (a görög katekhein, azaz visszhangozni igéből) nevezzük tág értelemben a kérdés-felelet formában összeállított, áttekinthető, egyszerű oktató könyvet.
A pápaság története és Katekizmus · Katekizmus és Római katolikus egyház ·
Katolikus egyháztörténeti kronológia
A katolikus egyháztörténet a római katolikus egyház egyetemes történetével foglalkozik.
A pápaság története és Katolikus egyháztörténeti kronológia · Katolikus egyháztörténeti kronológia és Római katolikus egyház ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A pápaság története és Kereszténység · Kereszténység és Római katolikus egyház ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
A pápaság története és Keresztes háborúk · Keresztes háborúk és Római katolikus egyház ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
A pápaság története és Keresztség · Keresztség és Római katolikus egyház ·
Kiközösítés
Kiközösítés (idegen szóval: izoláció) alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását, diszkriminációját értjük.
A pápaság története és Kiközösítés · Kiközösítés és Római katolikus egyház ·
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
A pápaság története és Klérus · Klérus és Római katolikus egyház ·
Konklávé
A pápai konklávék helyszíne 1492-ben volt először a római Sixtus-kápolna, 1878 óta pedig mindegyik konklávét ott tartják Az 1878-as pápaválasztó bíboros testület kamarásának Gioacchino Pecci grófnak, a későbbi XIII. Leó pápának javaslatára vált a Sixtus-kápolna belső tere a konklávé helyszínévé. A konklávé a római katolikus egyház által 1274-ben létrehozott alkalmi intézmény, melynek feladata a mindenkori új pápa megválasztása.
A pápaság története és Konklávé · Konklávé és Római katolikus egyház ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
A pápaság története és Kultusz (vallás) · Kultusz (vallás) és Római katolikus egyház ·
Kupola
Szent István-bazilika kupolája A kupola az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat.
A pápaság története és Kupola · Kupola és Római katolikus egyház ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
A pápaság története és Latin nyelv · Latin nyelv és Római katolikus egyház ·
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
A pápaság története és Lélek · Lélek és Római katolikus egyház ·
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
A pápaság története és Liturgia · Liturgia és Római katolikus egyház ·
Lumen gentium
A Lumen Gentium, „az egyház dogmatikus alkotmánya” a második vatikáni zsinat egyik legfontosabb dokumentuma.
A pápaság története és Lumen gentium · Lumen gentium és Római katolikus egyház ·
Mária-tisztelet
A Mária-tisztelet Szűz Mária megkülönböztetett tisztelete a keresztény egyházakban.
A pápaság története és Mária-tisztelet · Mária-tisztelet és Római katolikus egyház ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
A pápaság története és Második vatikáni zsinat · Második vatikáni zsinat és Római katolikus egyház ·
Máté evangéliuma
Arany Kódexben A Máté evangéliuma az Újszövetség első könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
A pápaság története és Máté evangéliuma · Máté evangéliuma és Római katolikus egyház ·
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
A pápaság története és Mennyország · Mennyország és Római katolikus egyház ·
Modernizmus (római katolikus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Modernizmus (katolikus).
A pápaság története és Modernizmus (római katolikus) · Modernizmus (római katolikus) és Római katolikus egyház ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
A pápaság története és Nagy egyházszakadás · Nagy egyházszakadás és Római katolikus egyház ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
A pápaság története és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Római katolikus egyház ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
A pápaság története és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház ·
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
A pápaság története és Pap (hivatás) · Pap (hivatás) és Római katolikus egyház ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
A pápaság története és Pál apostol · Pál apostol és Római katolikus egyház ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A pápaság története és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Római katolikus egyház ·
Pápai tévedhetetlenség
A pápai tévedhetetlenség a római katolikus egyház dogmája, amely kimondja, hogy Jézus Péternek tett ígérete értelmében a pápa, amikor ex cathedra (tanítói székéből) beszél, meg van védve attól a lehetőségtől, hogy tévedjen „az apostoli egyháznak adott és továbbörökített tanításban”.
A pápaság története és Pápai tévedhetetlenség · Pápai tévedhetetlenség és Római katolikus egyház ·
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
A pápaság története és Pátriárka · Pátriárka és Római katolikus egyház ·
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
A pápaság története és Péter apostol · Péter apostol és Római katolikus egyház ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
A pápaság története és Püspök · Püspök és Római katolikus egyház ·
Püspöki szinódus
A püspöki szinódus a római katolikus egyház egyik legfontosabb szerve, melyben a püspökök segítik a pápát bizonyos kérdésekben.
A pápaság története és Püspöki szinódus · Püspöki szinódus és Római katolikus egyház ·
Pedofília
A pedofília (a görög παῖς, "gyermek" és φιλία "szeretet" szavakból) a serdülőkor előtti gyermekek iránti szexuális vonzalom, amelyet a pszichiátria mentális betegségnek minősülő parafíliaként tart számon.
A pápaság története és Pedofília · Pedofília és Római katolikus egyház ·
Pietro Perugino
Pietro Perugino (Città della Pieve, Umbria, 1450 k. – Fontignano, 1523 k.) itáliai festő.
A pápaság története és Pietro Perugino · Pietro Perugino és Római katolikus egyház ·
Presbiter
Egy grúz-ortodox presbiter A presbiter vagy preszbiter (a görög πρεσβύτερος preszbüterosz.
A pápaság története és Presbiter · Presbiter és Római katolikus egyház ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
A pápaság története és Protestantizmus · Protestantizmus és Római katolikus egyház ·
Quintus Septimius Florens Tertullianus
Quintus Septimius Florens Tertullianus, röviden csak Tertullianus (160 körül, Karthágó – 225 körül, Karthágó) latin patrisztikus gondolkodó, az apologéták egyike.
A pápaság története és Quintus Septimius Florens Tertullianus · Quintus Septimius Florens Tertullianus és Római katolikus egyház ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
A pápaság története és Róma · Róma és Római katolikus egyház ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
A pápaság története és Római Birodalom · Római Birodalom és Római katolikus egyház ·
Római Kúria
Római Kúria VI. Pál pápa A Római Kúria, a Római katolikus egyház azon hivatali apparátusát jelöli, „melynek segítségével a pápa az egyetemes egyház ügyeit intézni szokta.”.
A pápaság története és Római Kúria · Római Kúria és Római katolikus egyház ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A pápaság története és Reformáció · Római katolikus egyház és Reformáció ·
Sátán
Elveszett paradicsom'' című művéhezSátán (héber eredetű szó) a zsidó, keresztény és az iszlám vallásban szereplő alak.
A pápaság története és Sátán · Római katolikus egyház és Sátán ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
A pápaság története és Szűz Mária · Római katolikus egyház és Szűz Mária ·
Szekularizáció
A szekularizáció modern vallástudományi, vallásszociológiai, keresztény teológiai és politikai fogalom.
A pápaság története és Szekularizáció · Római katolikus egyház és Szekularizáció ·
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
A pápaság története és Szent · Római katolikus egyház és Szent ·
Szent Péter-bazilika
A Szent Péter tér A bazilika kupolája A vatikáni Szent Péter-bazilika (Basilica di San Pietro in Vaticano) a római katolikus egyház első számú temploma, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike.
A pápaság története és Szent Péter-bazilika · Római katolikus egyház és Szent Péter-bazilika ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
A pápaság története és Szentháromság · Római katolikus egyház és Szentháromság ·
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
A pápaság története és Szentlélek · Római katolikus egyház és Szentlélek ·
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
A pápaság története és Szentmise · Római katolikus egyház és Szentmise ·
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
A pápaság története és Szentség · Római katolikus egyház és Szentség ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
A pápaság története és Teológia · Római katolikus egyház és Teológia ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
A pápaság története és Vatikán · Római katolikus egyház és Vatikán ·
VI. Pál pápa
Szent VI.
A pápaság története és VI. Pál pápa · Római katolikus egyház és VI. Pál pápa ·
XII. Piusz pápa
Eugenio Pacelli 1922-ben Tiszteletreméltó XII.
A pápaság története és XII. Piusz pápa · Római katolikus egyház és XII. Piusz pápa ·
XVI. Benedek pápa
Ratzinger bíboros 1988-ban Rómában. XVI.
A pápaság története és XVI. Benedek pápa · Római katolikus egyház és XVI. Benedek pápa ·
XVI. Gergely pápa
XVI.
A pápaság története és XVI. Gergely pápa · Római katolikus egyház és XVI. Gergely pápa ·
XXIII. János pápa
Szent XXIII.
A pápaság története és XXIII. János pápa · Római katolikus egyház és XXIII. János pápa ·
Zsinat
hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.
A pápaság története és Zsinat · Római katolikus egyház és Zsinat ·
16. század
A 16.
16. század és A pápaság története · 16. század és Római katolikus egyház ·
17. század
A 17.
17. század és A pápaság története · 17. század és Római katolikus egyház ·
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
2. század és A pápaság története · 2. század és Római katolikus egyház ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és A pápaság története · 4. század és Római katolikus egyház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A pápaság története és Római katolikus egyház
- Mi van a közös A pápaság története és Római katolikus egyház
- Közötti hasonlóságok A pápaság története és Római katolikus egyház
Összehasonlítását A pápaság története és Római katolikus egyház
A pápaság története 633 kapcsolatokat, ugyanakkor Római katolikus egyház 347. Ami közös bennük 110, a Jaccard index 11.22% = 110 / (633 + 347).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A pápaság története és Római katolikus egyház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: