Közötti hasonlóságok A pápaság története és Eucharisztia
A pápaság története és Eucharisztia 36 közös dolog (a Uniópédia): Antiochiai Szent Ignác, Újszövetség, Böjt, Biblia, Didakhé, Dogma (fogalom), Dogmatika, Egyházjog, Húsvét, Hitvallás, II. János Pál pápa, János apostol, Jézus, Kereszténység, Keresztség, Latin nyelv, Liturgia, Luther Márton, Második vatikáni zsinat, Misekönyv, Monofiziták, Ortodox kereszténység, Pap (hivatás), Püspök, Protestantizmus, Reformáció, Szűz Mária, Szent Iréneusz, Szentlélek, Szentmise, ..., Szentség, Teológia, Tridenti zsinat, VI. Pál pápa, Zsidó vallás, 16. század. Bővíteni index (6 több) »
Antiochiai Szent Ignác
Antiochiai Ignác, vagy egyházi nevén Antiochiai Szent Ignác (35 körül – 107. október 17.) Antiochia püspöke, ókeresztény író, apostoli atya.
A pápaság története és Antiochiai Szent Ignác · Antiochiai Szent Ignác és Eucharisztia ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és A pápaság története · Újszövetség és Eucharisztia ·
Böjt
A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.
A pápaság története és Böjt · Böjt és Eucharisztia ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A pápaság története és Biblia · Biblia és Eucharisztia ·
Didakhé
Didakhé (magyarul: Tanítás), bővebb címen: „Didakhé tón dódeka aposztolón” (A 12 apostol tanítása), ókeresztény irodalmi mű, a legrégibb ránk maradt egyházi rendtartás.
A pápaság története és Didakhé · Didakhé és Eucharisztia ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
A pápaság története és Dogma (fogalom) · Dogma (fogalom) és Eucharisztia ·
Dogmatika
A dogmatika általában egy vallás dogmáinak rendszere,Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon a keresztény szóhasználatban a teológia egyik ága, amely azokat a dogmákat foglalja rendszerbe, amelyekben a hívőnek hinnie kell.
A pápaság története és Dogmatika · Dogmatika és Eucharisztia ·
Egyházjog
Áldást osztó Jézus, mozaik, Sant’Apollinare Nuovo-bazilika, Ravenna ''Concordia Discordantium Canonum'', 1140 Az egyházjog (jus ecclesiasticum) a foglalata azoknak a jogszabályoknak, melyek az egyházra mint ilyenre, és az egyesekre mint az egyháznak tagjaira irányadók.
A pápaság története és Egyházjog · Egyházjog és Eucharisztia ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
A pápaság története és Húsvét · Eucharisztia és Húsvét ·
Hitvallás
A hitvallás egy vallás tanításának rövid, sokszor tételes összefoglalása.
A pápaság története és Hitvallás · Eucharisztia és Hitvallás ·
II. János Pál pápa
Szent II.
A pápaság története és II. János Pál pápa · Eucharisztia és II. János Pál pápa ·
János apostol
János apostol, katolikus körökben Szent János evangélista, (kb. 6 – kb. 100Szentek élete az év minden napjára IV., szerk. Schütz Antal, Szent István Társulat, Budapest, 1933, 388. o.) a tizenkét apostol egyike.
A pápaság története és János apostol · Eucharisztia és János apostol ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A pápaság története és Jézus · Eucharisztia és Jézus ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A pápaság története és Kereszténység · Eucharisztia és Kereszténység ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
A pápaság története és Keresztség · Eucharisztia és Keresztség ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
A pápaság története és Latin nyelv · Eucharisztia és Latin nyelv ·
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
A pápaság története és Liturgia · Eucharisztia és Liturgia ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
A pápaság története és Luther Márton · Eucharisztia és Luther Márton ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
A pápaság története és Második vatikáni zsinat · Eucharisztia és Második vatikáni zsinat ·
Misekönyv
Az 1962-es, második vatikáni zsinat előtti misekönyv A misekönyv vagy misszálé (latin: missale) a római katolikus egyházban a celebráló pap számára a szentmise szövegeit és rubrikáit tartalmazó liturgikus könyv.
A pápaság története és Misekönyv · Eucharisztia és Misekönyv ·
Monofiziták
A monofiziták vagy miafiziták olyan keresztények, akik csak egyetlen természetet fogadnak el Krisztusban.
A pápaság története és Monofiziták · Eucharisztia és Monofiziták ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
A pápaság története és Ortodox kereszténység · Eucharisztia és Ortodox kereszténység ·
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
A pápaság története és Pap (hivatás) · Eucharisztia és Pap (hivatás) ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
A pápaság története és Püspök · Eucharisztia és Püspök ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
A pápaság története és Protestantizmus · Eucharisztia és Protestantizmus ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A pápaság története és Reformáció · Eucharisztia és Reformáció ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
A pápaság története és Szűz Mária · Eucharisztia és Szűz Mária ·
Szent Iréneusz
Iréneusz vagy katolikus nevén (Lyoni) Szent Iréneusz, (115 és 150 között, Szmirna – 202 vagy 203. február 28.) korai keresztény püspök, egyháztanító, Lugdunum (ma Lyon) második püspöke.
A pápaság története és Szent Iréneusz · Eucharisztia és Szent Iréneusz ·
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
A pápaság története és Szentlélek · Eucharisztia és Szentlélek ·
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
A pápaság története és Szentmise · Eucharisztia és Szentmise ·
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
A pápaság története és Szentség · Eucharisztia és Szentség ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
A pápaság története és Teológia · Eucharisztia és Teológia ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
A pápaság története és Tridenti zsinat · Eucharisztia és Tridenti zsinat ·
VI. Pál pápa
Szent VI.
A pápaság története és VI. Pál pápa · Eucharisztia és VI. Pál pápa ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A pápaság története és Zsidó vallás · Eucharisztia és Zsidó vallás ·
16. század
A 16.
16. század és A pápaság története · 16. század és Eucharisztia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A pápaság története és Eucharisztia
- Mi van a közös A pápaság története és Eucharisztia
- Közötti hasonlóságok A pápaság története és Eucharisztia
Összehasonlítását A pápaság története és Eucharisztia
A pápaság története 633 kapcsolatokat, ugyanakkor Eucharisztia 128. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 4.73% = 36 / (633 + 128).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A pápaság története és Eucharisztia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: