Közötti hasonlóságok A pápaság története és Húsvét
A pápaság története és Húsvét 22 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Újszövetség, Bűn, Böjt, Egyházak Világtanácsa, Egyházmegye, Első nikaiai zsinat, Eucharisztia, Evangélium, Ferenc pápa, Gergely-naptár, Héber Biblia, Jézus, Kereszténység, Keresztség, Mennybemenetel, Ortodox kereszténység, Pápa (egyházfő), Püspök, Római katolikus egyház, Szentlélek, Zsidó vallás.
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
A pápaság története és Alexandria (Egyiptom) · Alexandria (Egyiptom) és Húsvét ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és A pápaság története · Újszövetség és Húsvét ·
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
A pápaság története és Bűn · Bűn és Húsvét ·
Böjt
A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.
A pápaság története és Böjt · Böjt és Húsvét ·
Egyházak Világtanácsa
Az Egyházak Világtanácsa (WCC) a legnagyobb ökumenikus egyházközi szervezet, amelyet 1948-ban Amszterdamban alapítottak és amely mintegy 400 millió keresztényt képvisel.
A pápaság története és Egyházak Világtanácsa · Egyházak Világtanácsa és Húsvét ·
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
A pápaság története és Egyházmegye · Egyházmegye és Húsvét ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
A pápaság története és Első nikaiai zsinat · Első nikaiai zsinat és Húsvét ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
A pápaság története és Eucharisztia · Eucharisztia és Húsvét ·
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
A pápaság története és Evangélium · Evangélium és Húsvét ·
Ferenc pápa
Ferenc pápa (született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17. –) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266.
A pápaság története és Ferenc pápa · Ferenc pápa és Húsvét ·
Gergely-naptár
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.
A pápaság története és Gergely-naptár · Gergely-naptár és Húsvét ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
A pápaság története és Héber Biblia · Héber Biblia és Húsvét ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A pápaság története és Jézus · Húsvét és Jézus ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A pápaság története és Kereszténység · Húsvét és Kereszténység ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
A pápaság története és Keresztség · Húsvét és Keresztség ·
Mennybemenetel
Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40.
A pápaság története és Mennybemenetel · Húsvét és Mennybemenetel ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
A pápaság története és Ortodox kereszténység · Húsvét és Ortodox kereszténység ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A pápaság története és Pápa (egyházfő) · Húsvét és Pápa (egyházfő) ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
A pápaság története és Püspök · Húsvét és Püspök ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
A pápaság története és Római katolikus egyház · Húsvét és Római katolikus egyház ·
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
A pápaság története és Szentlélek · Húsvét és Szentlélek ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A pápaság története és Zsidó vallás · Húsvét és Zsidó vallás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A pápaság története és Húsvét
- Mi van a közös A pápaság története és Húsvét
- Közötti hasonlóságok A pápaság története és Húsvét
Összehasonlítását A pápaság története és Húsvét
A pápaság története 633 kapcsolatokat, ugyanakkor Húsvét 112. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 2.95% = 22 / (633 + 112).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A pápaság története és Húsvét. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: