Közötti hasonlóságok A kereszténység története és Index librorum prohibitorum
A kereszténység története és Index librorum prohibitorum 31 közös dolog (a Uniópédia): Bíboros, Biblia, Bulla, Dogma (fogalom), Ellenreformáció, Eretnekség, Erkölcs, Franciaország, Hit (vallás), Humanizmus, Inkvizíció, IV. Szixtusz pápa, Katharok, Katolicizmus, Katolikus szentek és boldogok listája név szerint, Középkor, Keresztény szerzetesség, Kereszténység, Kiközösítés, Klérus, Korán, Luther Márton, Második vatikáni zsinat, Pap (hivatás), Pápa (egyházfő), Püspök, Róma, Reformáció, Teológia, Tridenti zsinat, ..., VIII. Ince pápa. Bővíteni index (1 több) »
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
A kereszténység története és Bíboros · Bíboros és Index librorum prohibitorum ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A kereszténység története és Biblia · Biblia és Index librorum prohibitorum ·
Bulla
IV. Béla arany pecsétjének előlapja IV. Béla arany pecsétjének hátlapja A bulla olyan fémpecsét, melyet ünnepi oklevelekre erősítettek.
A kereszténység története és Bulla · Bulla és Index librorum prohibitorum ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
A kereszténység története és Dogma (fogalom) · Dogma (fogalom) és Index librorum prohibitorum ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
A kereszténység története és Ellenreformáció · Ellenreformáció és Index librorum prohibitorum ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
A kereszténység története és Eretnekség · Eretnekség és Index librorum prohibitorum ·
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
A kereszténység története és Erkölcs · Erkölcs és Index librorum prohibitorum ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
A kereszténység története és Franciaország · Franciaország és Index librorum prohibitorum ·
Hit (vallás)
Vallási szimbólumok Térkép a világvallások elterjedtségéről államok szerint 300px Vallásos értelemben a hit fogalma alatt a hitnek azt a jelentését, formáját értjük, amikor valaki egy vallás tanítását igaznak fogadja el.
A kereszténység története és Hit (vallás) · Hit (vallás) és Index librorum prohibitorum ·
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
A kereszténység története és Humanizmus · Humanizmus és Index librorum prohibitorum ·
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
A kereszténység története és Inkvizíció · Index librorum prohibitorum és Inkvizíció ·
IV. Szixtusz pápa
IV.
A kereszténység története és IV. Szixtusz pápa · IV. Szixtusz pápa és Index librorum prohibitorum ·
Katharok
Languedoc grófjainak címerében szerepelt Katharoknak (kathárok, katarok, katárok) nevezték a 12. században a Nyugat-Európában, – különösen Észak-Itáliában és Dél-Franciaországban, – feltűnő paulikiánus–bogumil eredetű, gnosztikus, dualista alapállású, az egyház részéről eretneknek nyilvánított vallási mozgalom tagjait.
A kereszténység története és Katharok · Index librorum prohibitorum és Katharok ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
A kereszténység története és Katolicizmus · Index librorum prohibitorum és Katolicizmus ·
Katolikus szentek és boldogok listája név szerint
A római katolikus egyház több mint 10 ezer ún.
A kereszténység története és Katolikus szentek és boldogok listája név szerint · Index librorum prohibitorum és Katolikus szentek és boldogok listája név szerint ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
A kereszténység története és Középkor · Index librorum prohibitorum és Középkor ·
Keresztény szerzetesség
A keresztény szerzetesség a katolikus és az ortodox egyházak azon intézménye, amely elsősorban az egyén tökéletesedését van hivatva szolgálni, az átlagosnál magasabb életeszményt állítva tagjai elé.
A kereszténység története és Keresztény szerzetesség · Index librorum prohibitorum és Keresztény szerzetesség ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A kereszténység története és Kereszténység · Index librorum prohibitorum és Kereszténység ·
Kiközösítés
Kiközösítés (idegen szóval: izoláció) alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását, diszkriminációját értjük.
A kereszténység története és Kiközösítés · Index librorum prohibitorum és Kiközösítés ·
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
A kereszténység története és Klérus · Index librorum prohibitorum és Klérus ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
A kereszténység története és Korán · Index librorum prohibitorum és Korán ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
A kereszténység története és Luther Márton · Index librorum prohibitorum és Luther Márton ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
A kereszténység története és Második vatikáni zsinat · Index librorum prohibitorum és Második vatikáni zsinat ·
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
A kereszténység története és Pap (hivatás) · Index librorum prohibitorum és Pap (hivatás) ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A kereszténység története és Pápa (egyházfő) · Index librorum prohibitorum és Pápa (egyházfő) ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
A kereszténység története és Püspök · Index librorum prohibitorum és Püspök ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
A kereszténység története és Róma · Index librorum prohibitorum és Róma ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A kereszténység története és Reformáció · Index librorum prohibitorum és Reformáció ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
A kereszténység története és Teológia · Index librorum prohibitorum és Teológia ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
A kereszténység története és Tridenti zsinat · Index librorum prohibitorum és Tridenti zsinat ·
VIII. Ince pápa
VIII.
A kereszténység története és VIII. Ince pápa · Index librorum prohibitorum és VIII. Ince pápa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A kereszténység története és Index librorum prohibitorum
- Mi van a közös A kereszténység története és Index librorum prohibitorum
- Közötti hasonlóságok A kereszténység története és Index librorum prohibitorum
Összehasonlítását A kereszténység története és Index librorum prohibitorum
A kereszténység története 488 kapcsolatokat, ugyanakkor Index librorum prohibitorum 189. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 4.58% = 31 / (488 + 189).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A kereszténység története és Index librorum prohibitorum. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: