Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A kalandos Simplicissimus és Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A kalandos Simplicissimus és Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen

A kalandos Simplicissimus vs. Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen

A kalandos Simplicissimus (eredeti címe Der abenteuerliche Simplicissimus Teutsch) Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen német író 1668-ban megjelent regénye, a német barokk nagyszabású alkotása. Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen (Gelnhausen, 1622 – Renchen, 1676. augusztus 17.) prózaíró, a német barokk legnagyobb képviselője.

Közötti hasonlóságok A kalandos Simplicissimus és Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen

A kalandos Simplicissimus és Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen 4 közös dolog (a Uniópédia): Bertolt Brecht, Harmincéves háború, Kurázsi mama és gyermekei, Pikareszk regény.

Bertolt Brecht

Bertolt Brecht (Augsburg, 1898. február 10. – Berlin, 1956. augusztus 14.) német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi színház egyik megújítója.

A kalandos Simplicissimus és Bertolt Brecht · Bertolt Brecht és Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

A kalandos Simplicissimus és Harmincéves háború · Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen és Harmincéves háború · Többet látni »

Kurázsi mama és gyermekei

A Kurázsi mama és gyermekei Bertolt Brecht német drámaíró egyik legismertebb műve, melyben a szerző a háború erkölcse ellen emeli fel a hangját.

A kalandos Simplicissimus és Kurázsi mama és gyermekei · Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen és Kurázsi mama és gyermekei · Többet látni »

Pikareszk regény

A pikareszk regény (spanyolul picaresco, a 'csavargó' jelentésű pícaro szóból) a 16. századi Spanyolországban létrejött népszerű műfaj, kópé- vagy kalandor-regény, általában szatirikus hangvételű alkotás, melynek hőse szegény csavargó, bűnöző vagy más, a társadalom peremén élő személy, aki ügyessége és eszessége segítségével próbál boldogulni.

A kalandos Simplicissimus és Pikareszk regény · Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen és Pikareszk regény · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A kalandos Simplicissimus és Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen

A kalandos Simplicissimus 19 kapcsolatokat, ugyanakkor Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen 22. Ami közös bennük 4, a Jaccard index 9.76% = 4 / (19 + 22).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A kalandos Simplicissimus és Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »