Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A francia nyelv története és Francia nyelv
A francia nyelv története és Francia nyelv 118 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Amerikai Egyesült Államok, Analitikus nyelv, Anglia, Angol nyelv, Anyanyelv, Arab nyelv, Ázsia, Óceánia, Észak-Amerika, Belgium, Beszédhang, Betű, Cím (titulus), Determináns (nyelvészet), Dialektus, Diktatúra, Diplomácia, Divat, Egyesült Nemzetek Szervezete, Elöljáró, Első világháború, Etimológia, Európa, Főnév, Fekete-Afrika, Felvilágosodás, Flektáló nyelv, Foglalkozás (munkakör), Francia Akadémia, ..., Francia forradalom, Francia klasszicizmus, Francia szókincs, Franciaország, Frankofónia, Frankok, Gall nyelv, Gallia, Galloromán nyelvek, Germánok, Gyarmat (terület), Határozatlan névmás, Határozó, Határozószó, Hivatalos nyelv, I. e. 1. század, Igenem, Indoeurópai nyelvcsalád, Irodalmi nyelv, Javak, Jövevényszó, Jelző, Jogi személy, Kanada, Karib-tenger, Kérdő névmás, Kétnyelvűség, Közel-kelet, Közigazgatás, Király, Kommunikáció, Kultúra, Libanon, Média (kommunikáció), Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mutató névmás, Német nyelv, Névelő, Névszó, Névszóragozás, Nem (nyelvészet), Nemesség, Nyelvészet, Nyelvtan, Oïl nyelvek, Oktatás, Olasz nyelv, Olaszország, Oroszország, Párizs, Politika, Politikai rendszer, Québec (tartomány), Rag, Regiszter (nyelvészet), Reneszánsz, Romantika, Segédige, Svájc, Szakma, Számnév, Szóösszetétel, Szóképzés, Szókincs, Szórend, Szótag, Szótár, Személyes névmás, Sztenderd nyelvváltozat, Szubsztrátum, Szupersztrátum, Társadalom, Trubadúr, Tudomány, Tudományos fokozat, Vállalat, Vulgáris latin, 10. század, 14. század, 16. század, 17. század, 18. század, 19. század, 20. század, 5. század, 8. század, 9. század. Bővíteni index (88 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
A francia nyelv története és Afrika · Afrika és Francia nyelv ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
A francia nyelv története és Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Egyesült Államok és Francia nyelv ·
Analitikus nyelv
Az analitikus nyelv a jelentéstömörítés mértéke szempontjából olyan nyelv, amelyben a nyelvtani viszonyok kifejezése és legtöbbször a szóképzés jellemzően nem ragozással, toldalékolással, hanem különálló morfémákkal (elöljárószókkal, segédszókkal), valamint a szórend kötöttségével történik.
A francia nyelv története és Analitikus nyelv · Analitikus nyelv és Francia nyelv ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
A francia nyelv története és Anglia · Anglia és Francia nyelv ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
A francia nyelv története és Angol nyelv · Angol nyelv és Francia nyelv ·
Anyanyelv
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
A francia nyelv története és Anyanyelv · Anyanyelv és Francia nyelv ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
A francia nyelv története és Arab nyelv · Arab nyelv és Francia nyelv ·
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Ázsia és A francia nyelv története · Ázsia és Francia nyelv ·
Óceánia
etnokulturális egységei (spanyol nyelvű térkép) Óceánia, avagy a Csendes-óceáni térsége a Csendes-óceán szigetvilágának összességét, tágabb értelemben teljes területét jelenti.
Óceánia és A francia nyelv története · Óceánia és Francia nyelv ·
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Észak-Amerika és A francia nyelv története · Észak-Amerika és Francia nyelv ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
A francia nyelv története és Belgium · Belgium és Francia nyelv ·
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
A francia nyelv története és Beszédhang · Beszédhang és Francia nyelv ·
Betű
Betűk A betű a beszéd közben használt egyes hangok írott vagy nyomtatott jele.
A francia nyelv története és Betű · Betű és Francia nyelv ·
Cím (titulus)
Névváltozatok: méltóság, rang, titulus; 1780 k.: „Titulus: Tisztczím, Nevezet” (TESz. I. 436.), titulatúra en: title, de: Titulus, it: titolo, la: titulus, cs: titul „A nagy fejedelmek levelek kezdetire szokták irnja leg-nagyob' és bötsűletesb titulussokat” (NySz. I. 1598.) Rövidítések A cím az adott személy társadalmi rangját kifejező megnevezés, melyet a név előtt, esetleg mögött tüntetnek fel, általában rövidített formában.
A francia nyelv története és Cím (titulus) · Cím (titulus) és Francia nyelv ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
A francia nyelv története és Determináns (nyelvészet) · Determináns (nyelvészet) és Francia nyelv ·
Dialektus
A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.
A francia nyelv története és Dialektus · Dialektus és Francia nyelv ·
Diktatúra
400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.
A francia nyelv története és Diktatúra · Diktatúra és Francia nyelv ·
Diplomácia
A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.
A francia nyelv története és Diplomácia · Diplomácia és Francia nyelv ·
Divat
Clevelandben A divat szó alatt általában egy adott kultúra vagy kor irányzatát értik, amely leggyakrabban az öltözködést, a protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait foglalja magába.
A francia nyelv története és Divat · Divat és Francia nyelv ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
A francia nyelv története és Egyesült Nemzetek Szervezete · Egyesült Nemzetek Szervezete és Francia nyelv ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
A francia nyelv története és Elöljáró · Elöljáró és Francia nyelv ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
A francia nyelv története és Első világháború · Első világháború és Francia nyelv ·
Etimológia
Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.
A francia nyelv története és Etimológia · Etimológia és Francia nyelv ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
A francia nyelv története és Európa · Európa és Francia nyelv ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
A francia nyelv története és Főnév · Francia nyelv és Főnév ·
Fekete-Afrika
Fekete-Afrika zölddel jelölve Afrika térképén Fekete-Afrika vagy Szubszaharai Afrika az afrikai kontinensnek az a része, amely a Szahara sivatagtól délre esik.
A francia nyelv története és Fekete-Afrika · Fekete-Afrika és Francia nyelv ·
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
A francia nyelv története és Felvilágosodás · Felvilágosodás és Francia nyelv ·
Flektáló nyelv
A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.
A francia nyelv története és Flektáló nyelv · Flektáló nyelv és Francia nyelv ·
Foglalkozás (munkakör)
Irodai munkát végző foglalkoztatottak, értékesítő munkakörben a Gulf Worldwide Sales cégnél A foglalkozás megélhetést nyújtó rendszeres tevékenység, munka.
A francia nyelv története és Foglalkozás (munkakör) · Foglalkozás (munkakör) és Francia nyelv ·
Francia Akadémia
Az ''Institut de France'' épülete, a Francia Akadémia központi székháza A Francia Akadémiát (Académie française) 1635-ben alapította Richelieu bíboros, XIII. Lajos király főminisztere.
A francia nyelv története és Francia Akadémia · Francia Akadémia és Francia nyelv ·
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
A francia nyelv története és Francia forradalom · Francia forradalom és Francia nyelv ·
Francia klasszicizmus
A francia klasszicizmus szűk értelmű fogalma a 17.
A francia nyelv története és Francia klasszicizmus · Francia klasszicizmus és Francia nyelv ·
Francia szókincs
A francia szókincs összetételének fő jellegzetessége a latin eredetű szavak túlnyomó aránya, amelyeket a népi latinból örökölt, vagy a középkori és a klasszikus latinból vett át.
A francia nyelv története és Francia szókincs · Francia nyelv és Francia szókincs ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
A francia nyelv története és Franciaország · Francia nyelv és Franciaország ·
Frankofónia
Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.
A francia nyelv története és Frankofónia · Francia nyelv és Frankofónia ·
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
A francia nyelv története és Frankok · Francia nyelv és Frankok ·
Gall nyelv
A gall kelta nyelv, amelyet az ókorban beszéltek Galliában.
A francia nyelv története és Gall nyelv · Francia nyelv és Gall nyelv ·
Gallia
Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.
A francia nyelv története és Gallia · Francia nyelv és Gallia ·
Galloromán nyelvek
A galloromán nyelvek az újlatin nyelvek nyugati ágának egyik csoportja, amelyek az ókori Gallia, vagyis a mai Franciaország, Svájc bizonyos tartományai, illetve Olaszország északi részén alakultak ki.
A francia nyelv története és Galloromán nyelvek · Francia nyelv és Galloromán nyelvek ·
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
A francia nyelv története és Germánok · Francia nyelv és Germánok ·
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
A francia nyelv története és Gyarmat (terület) · Francia nyelv és Gyarmat (terület) ·
Határozatlan névmás
A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.
A francia nyelv története és Határozatlan névmás · Francia nyelv és Határozatlan névmás ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
A francia nyelv története és Határozó · Francia nyelv és Határozó ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
A francia nyelv története és Határozószó · Francia nyelv és Határozószó ·
Hivatalos nyelv
A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.
A francia nyelv története és Hivatalos nyelv · Francia nyelv és Hivatalos nyelv ·
I. e. 1. század
A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).
A francia nyelv története és I. e. 1. század · Francia nyelv és I. e. 1. század ·
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
A francia nyelv története és Igenem · Francia nyelv és Igenem ·
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
A francia nyelv története és Indoeurópai nyelvcsalád · Francia nyelv és Indoeurópai nyelvcsalád ·
Irodalmi nyelv
Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.
A francia nyelv története és Irodalmi nyelv · Francia nyelv és Irodalmi nyelv ·
Javak
Javak alatt értünk a közgazdaságtanban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas.
A francia nyelv története és Javak · Francia nyelv és Javak ·
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
A francia nyelv története és Jövevényszó · Francia nyelv és Jövevényszó ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
A francia nyelv története és Jelző · Francia nyelv és Jelző ·
Jogi személy
A jogi személy a jogtudományban a személyek egy fajtája, olyan társadalmi szervezet, amely jogképes, azaz a saját nevében jogok és kötelezettségek alanyává válhat.
A francia nyelv története és Jogi személy · Francia nyelv és Jogi személy ·
Kanada
Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.
A francia nyelv története és Kanada · Francia nyelv és Kanada ·
Karib-tenger
A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el.
A francia nyelv története és Karib-tenger · Francia nyelv és Karib-tenger ·
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
A francia nyelv története és Kérdő névmás · Francia nyelv és Kérdő névmás ·
Kétnyelvűség
A kétnyelvűség egy szociolingvisztikai fogalom, mely utalhat egy személyre, vagy egy társadalomra, közösségre.
A francia nyelv története és Kétnyelvűség · Francia nyelv és Kétnyelvűség ·
Közel-kelet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közel-Kelet.
A francia nyelv története és Közel-kelet · Francia nyelv és Közel-kelet ·
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
A francia nyelv története és Közigazgatás · Francia nyelv és Közigazgatás ·
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
A francia nyelv története és Király · Francia nyelv és Király ·
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
A francia nyelv története és Kommunikáció · Francia nyelv és Kommunikáció ·
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
A francia nyelv története és Kultúra · Francia nyelv és Kultúra ·
Libanon
Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
A francia nyelv története és Libanon · Francia nyelv és Libanon ·
Média (kommunikáció)
A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti.
A francia nyelv története és Média (kommunikáció) · Francia nyelv és Média (kommunikáció) ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
A francia nyelv története és Melléknév · Francia nyelv és Melléknév ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
A francia nyelv története és Mondat (nyelvészet) · Francia nyelv és Mondat (nyelvészet) ·
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
A francia nyelv története és Mutató névmás · Francia nyelv és Mutató névmás ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
A francia nyelv története és Német nyelv · Francia nyelv és Német nyelv ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
A francia nyelv története és Névelő · Francia nyelv és Névelő ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
A francia nyelv története és Névszó · Francia nyelv és Névszó ·
Névszóragozás
Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.
A francia nyelv története és Névszóragozás · Francia nyelv és Névszóragozás ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
A francia nyelv története és Nem (nyelvészet) · Francia nyelv és Nem (nyelvészet) ·
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
A francia nyelv története és Nemesség · Francia nyelv és Nemesség ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
A francia nyelv története és Nyelvészet · Francia nyelv és Nyelvészet ·
Nyelvtan
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.
A francia nyelv története és Nyelvtan · Francia nyelv és Nyelvtan ·
Oïl nyelvek
Az oïl nyelvek földrajzi eloszlása, a francia nyelven kívül (zöld és sárga színárnyalatokkal). Megjelennek olyan dialektusok is, amelyeknek nincs regionális nyelvi státuszuk. A kék kontúrral határolt területek a frankoprovanszál dialektusokéi, a barna kontúrosok az okcitán nyelvéi, a fekete kontúrosok pedig más nyelvekéi. Az oïl nyelvek az újlatin nyelvek családjához tartozó nyelvek csoportja, amelyeket Franciaország északi felében beszélik, valamint ezzel határos belgiumi, luxemburgi és svájci régiókban.
A francia nyelv története és Oïl nyelvek · Francia nyelv és Oïl nyelvek ·
Oktatás
Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását nevezzük.
A francia nyelv története és Oktatás · Francia nyelv és Oktatás ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
A francia nyelv története és Olasz nyelv · Francia nyelv és Olasz nyelv ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
A francia nyelv története és Olaszország · Francia nyelv és Olaszország ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
A francia nyelv története és Oroszország · Francia nyelv és Oroszország ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
A francia nyelv története és Párizs · Francia nyelv és Párizs ·
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
A francia nyelv története és Politika · Francia nyelv és Politika ·
Politikai rendszer
A politikai rendszer azoknak a struktúráknak és szabályoknak az összessége, amelyen belül a hatalmi cselekvés zajlik, illetve a hatalmi kérdések eldőlnek.
A francia nyelv története és Politikai rendszer · Francia nyelv és Politikai rendszer ·
Québec (tartomány)
Québec egy kanadai tartomány az ország keleti részén.
A francia nyelv története és Québec (tartomány) · Francia nyelv és Québec (tartomány) ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
A francia nyelv története és Rag · Francia nyelv és Rag ·
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
A francia nyelv története és Regiszter (nyelvészet) · Francia nyelv és Regiszter (nyelvészet) ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
A francia nyelv története és Reneszánsz · Francia nyelv és Reneszánsz ·
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
A francia nyelv története és Romantika · Francia nyelv és Romantika ·
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
A francia nyelv története és Segédige · Francia nyelv és Segédige ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
A francia nyelv története és Svájc · Francia nyelv és Svájc ·
Szakma
A szakma (más néven mesterség) képzettséget (és gyakorlatot) igénylő foglalkozás; ill.
A francia nyelv története és Szakma · Francia nyelv és Szakma ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
A francia nyelv története és Számnév · Francia nyelv és Számnév ·
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
A francia nyelv története és Szóösszetétel · Francia nyelv és Szóösszetétel ·
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
A francia nyelv története és Szóképzés · Francia nyelv és Szóképzés ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
A francia nyelv története és Szókincs · Francia nyelv és Szókincs ·
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
A francia nyelv története és Szórend · Francia nyelv és Szórend ·
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
A francia nyelv története és Szótag · Francia nyelv és Szótag ·
Szótár
A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
A francia nyelv története és Szótár · Francia nyelv és Szótár ·
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
A francia nyelv története és Személyes névmás · Francia nyelv és Személyes névmás ·
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
A francia nyelv története és Sztenderd nyelvváltozat · Francia nyelv és Sztenderd nyelvváltozat ·
Szubsztrátum
A szubsztrátum (eredete a latin substratum, a sub- ’alsó-’ és a stratum ’réteg’ szavakból; alapréteg) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: alsóbb nyelvi réteg, amely – főként a meghódított és nyelvét elvesztő népek esetében – az alacsonyabb műveltségű vagy kisebb számú beolvadt (ős)lakosság eredeti nyelvének hatásait jelenti a spontán nyelvcsere útján felvett új nyelvben.
A francia nyelv története és Szubsztrátum · Francia nyelv és Szubsztrátum ·
Szupersztrátum
A szupersztrátum (eredete a latin superstratum, a super- ’felső-’ és a stratum ’réteg’ szavakból) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: felsőbb nyelvi réteg, amely nyelvcsere során (pl. hódításkor) a magasabb kultúrájú vagy nagyobb számú lakosság (hódítók) nyelvének hatását jelenti az átvevő (meghódított) nép nyelvében.
A francia nyelv története és Szupersztrátum · Francia nyelv és Szupersztrátum ·
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
A francia nyelv története és Társadalom · Francia nyelv és Társadalom ·
Trubadúr
Középkori trubadúr és a szíve hölgye a Codex Manesse (Nagy Heidelbergi Daloskönyv) illusztrációja Trubadúr volt a neve a középkori provanszál irodalomban az olyan költőnek, aki ellentétben a fizetésért éneklő dalosokkal, a jongleurökkel, a költészetet csupán kedvtelésből művelte.
A francia nyelv története és Trubadúr · Francia nyelv és Trubadúr ·
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
A francia nyelv története és Tudomány · Francia nyelv és Tudomány ·
Tudományos fokozat
A tudományos fokozat az egyetemeken megszerezhető ismeretanyag elsajátításának és az ehhez kapcsolódó, tudomány területén végzett kutatás elvégzésének az igazolására szolgáló titulus.
A francia nyelv története és Tudományos fokozat · Francia nyelv és Tudományos fokozat ·
Vállalat
Vállalatnak nevezzük a törvények alapján megalapított, jogi személyként létező társas vállalkozást, amelynek alkalmazottainak létszáma és üzleti forgalma ezt az elnevezést indokolja.
A francia nyelv története és Vállalat · Francia nyelv és Vállalat ·
Vulgáris latin
A Római Birodalom területe A vulgáris latin (latinul sermo vulgaris, azaz „köznyelv”) hagyományos értelemben a Római Birodalom lakossága által a birodalom utolsó évszázadaiban használt – és feltehetően egészen a 6. századig viszonylag egységes – latin köznyelv változatainak (dialektusainak és szociolektusainak) összességét jelenti.
A francia nyelv története és Vulgáris latin · Francia nyelv és Vulgáris latin ·
10. század
A 10.
10. század és A francia nyelv története · 10. század és Francia nyelv ·
14. század
A 14.
14. század és A francia nyelv története · 14. század és Francia nyelv ·
16. század
A 16.
16. század és A francia nyelv története · 16. század és Francia nyelv ·
17. század
A 17.
17. század és A francia nyelv története · 17. század és Francia nyelv ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és A francia nyelv története · 18. század és Francia nyelv ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és A francia nyelv története · 19. század és Francia nyelv ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és A francia nyelv története · 20. század és Francia nyelv ·
5. század
Az 5.
5. század és A francia nyelv története · 5. század és Francia nyelv ·
8. század
Az 8.
8. század és A francia nyelv története · 8. század és Francia nyelv ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
9. század és A francia nyelv története · 9. század és Francia nyelv ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A francia nyelv története és Francia nyelv
- Mi van a közös A francia nyelv története és Francia nyelv
- Közötti hasonlóságok A francia nyelv története és Francia nyelv
Összehasonlítását A francia nyelv története és Francia nyelv
A francia nyelv története 377 kapcsolatokat, ugyanakkor Francia nyelv 293. Ami közös bennük 118, a Jaccard index 17.61% = 118 / (377 + 293).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A francia nyelv története és Francia nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
