Kommunikáció

423 kapcsolatok: A fizika kultúrtörténete (könyv), A poliszok kora, Abdus Salam, Adrien-Marie Legendre, Aerodinamika, Alapelemek, Alapvető kölcsönhatások, Albert A. Michelson, Albert Einstein, Alessandro Volta, Algebra, Alhazen, Almagest, Almageszt, Amatőr, Amplitúdó, Anaximandrosz, André-Marie Ampère, Annihiláció, Antoine Lavoisier, Anyag (fizika), Aquinói Szent Tamás, Arabok, Arisztotelész, Arisztoteliánusok, Arkhimédész, Arkhimédész törvénye, Arkhimédészi csavar, Arkhimédészi spirál, Arno Allan Penzias, Asszíria, Asztrofizika, Atom, Atomenergia, Atommag, Augustin-Jean Fresnel, Autokláv, Avicenna, Az elektromosság története, Állandó mágnes, Árjabhata, Üzbegisztán, Babilónia, Ballisztikus pálya, Benjamin Franklin, Benoît Paul Émile Clapeyron, Bessel-függvény, Biológia, Blaise Pascal, Bohr-féle atommodell, ..., Bolygó, Borostyán (fosszília), Bose–Einstein-kondenzáció, Bose–Einstein-statisztika, Boyle–Mariotte-törvény, Bozon, Brook Taylor, Brown Egyetem, Brown-mozgás, Buddhista atomizmus, Buhara, Callisto, Cambridge-i Egyetem, Camera obscura, Carl Friedrich Gauss, Carl Gustav Jacob Jacobi, Charles Augustin de Coulomb, Christiaan Huygens, Christian Doppler, Christopher Wren, Ciklois, Colin Maclaurin, Compton-szórás, Cooper-pár, Coriolis-erő, Cosmic Background Explorer, Csillagászat, Csillagtérkép, Daniel Bernoulli, Démokritosz, Dóm tér (Pisa), D’Alembert-elv, Degenerált anyag, Denis Papin, Dharmakírti, Differenciálegyenlet, Dinamika (mechanika), Doppler-effektus, Edinburgh, Edmond Halley, Edwin Hubble, Elektrogyenge kölcsönhatás, Elektromágneses indukció, Elektromágneses sugárzás, Elektromágnesség, Elektromos töltés, Elektron, Elektrosztatika, Elemi részecske, Első pun háború, Emelő, Energia, Energiamegmaradás, Energiamegmaradás törvénye, Entrópia, Epheszoszi Hérakleitosz, Eratoszthenész Pentatlosz, Erős kölcsönhatás, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Etika (filozófia), Euler–Lagrange-egyenlet, Europa, Evangelista Torricelli, Evolúció, Félvezető, Fényelektromos jelenség, Fénysebesség, Fénytan, Föld, Fekete lyuk, Feketetest-sugárzás, Felhajtóerő (hidrosztatika), Ferde hajítás, Fermi–Dirac-statisztika, Fermion, Feynman-diagram, Fizika, Fizikai inga, Fizikai Nobel-díj, Fizikusok listája, Flogisztonelmélet, Folyadék, Forgástest, Foton, Foucault-inga, François Englert, Francis Bacon (filozófus), Fred Hoyle, Frederick Soddy, Galilei-holdak, Galileo Galilei, Ganymedes, Gaspard-Gustave Coriolis, Gautama Sziddhártha, Gay-Lussac-törvény, Gáztörvény, Gömb, Görög atomizmus, Görög matematika, Görögország, Gőzgép, Geocentrikus világkép, Geofizika, Geometria, Georg Simon Ohm, George Gamow, George Smoot, Georges Lemaître, Gergely-naptár, Glasgow-i Egyetem, Gluon, Gondolkodás, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gravitáció, Gravitációs állandó, Gravitációs lencse, Guglielmo Marconi, Gyenge kölcsönhatás, Hadron, Halley-üstökös, Hangsebesség, Hangtan, Hans Christian Ørsted, Harmonikus oszcillátor, Határozatlansági elv, Hatáselv, Hatványsor, Háromtest-probléma, Hélium, Húrelmélet, Hőmérő, Heinrich Hertz, Heliocentrikus világkép, Hellenizmus, Hendrik Lorentz, Henri Becquerel, Henry Cavendish, Hermann Ludwig von Helmholtz, Hidrodinamika, Higgs-bozon, Hipparkhosz (csillagász), Hippolyte Fizeau, Horváth Keresztély János, Hullám-részecske kettősség, I. Erzsébet angol királynő, Ióannész Philoponosz, Idő, Ind filozófia, India, Inerciarendszer, Inkvizíció, Invariáns tömeg, Io (hold), Ionizáció, Iránytű, Isaac Newton, Isten, Isteni gondviselés, Jakob Bernoulli, James Clerk Maxwell, James Jeans, James Prescott Joule, Júvál Neemán, Jean Buridan, Jean le Rond d’Alembert, Jelenség, Jog, Johann Bernoulli, Johannes Kepler, John Dalton, John Scott Russell, John Wallis, Joseph Fourier, Joseph Henry, Joseph John Thomson, Joseph Louis Gay-Lussac, Joseph Louis Lagrange, Joseph Priestley, Josiah Willard Gibbs, Jukava Hideki, Julian Schwinger, Julián naptár, Julius Robert von Mayer, Kauzalitás, Kényszerfeltétel, Költészet, Középkori filozófia, Kepler-törvények, Klasszikus fizika, Klasszikus mechanika, Klaudiosz Ptolemaiosz, Koordinátageometria, Kopernikusz, Kormányforma, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Kozmikus sugárzás, Kozmológia, Kriogenika, Kuktafazék, Kvantum, Kvantum-elektrodinamika, Kvantum-színdinamika, Kvantummechanika, Kvark, Kvarkmodell, Lagrange-függvény, Lazare Nicolas Marguerite Carnot, Láncgörbe, Léon Foucault, Lézer, Leideni palack, Lendület, Leonhard Euler, Leukipposz, Lev Davidovics Landau, Logika, Louis de Broglie, Ludwig Boltzmann, Magdeburgi féltekék, Maghasadás, Magyar tudománytörténeti művek listája, Marie Curie, Marin Mersenne, Matematikai analízis, Maurja Birodalom, Max Born, Max Planck, Maxwell-démon, Maxwell-egyenletek, Maxwell–Boltzmann-eloszlás, Mágnesesség, Mágnesség, Második világháború, Mértékelmélet (fizika), Mértéktérelmélet, Mechanika, Mechanikai egyensúly, Medici-család, Metafizika, Michael Faraday, Michelson–Morley-kísérlet, Modern fizika, Mozgás (fizika), Mozgási energia, Munka (fizika), Murray Gell-Mann, Nagy Hadronütköztető, Nap, Napfogyatkozás, Napfolt, Naprendszer, Naszír ad-Dín Túszí, Navier–Stokes-egyenletek, Newton törvényei, Newton-féle gravitációs törvény, Newton-módszer, Nicolas Léonard Sadi Carnot, Niels Bohr, Nyelvészet, Nyomás, Nyugalmi tömeg, Okság, Omar Hajjám, Ontológia, Optika, Orvostudomány, Otto von Guericke, Oxigén, Pakudha Kaccsájana, Parabola (görbe), Paul Dirac, Pálya (csillagászat), Pí (szám), Peter Higgs, Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, Physis, Pierre Curie, Pierre Louis Maupertuis, Pion, Pisai Egyetem, Pisai ferde torony, Platón, Plutarkhosz, Polónium, Polihisztor, Politika, Pozitron, Preszókratikus filozófia, Proton, Radioaktivitás, Rádióhullám, Rádium, Részecske, Részecskefizika, Részecskegyorsító, Római Birodalom, Röntgensugárzás, Reformáció, Relativitáselmélet, René Descartes, Rezonancia, Richard Feynman, Robert Boyle, Robert Brown (botanikus), Robert Hooke, Robert Woodrow Wilson, Rochesteri Egyetem, Roger Bacon, Royal Society, Rudolf Clausius, Rugalmassági modulus, Rutherford-féle atommodell, Satyendra Nath Bose, Sötét anyag, Sötét energia, Science and Civilisation in China, Sheldon Lee Glashow, Skolasztikus filozófia, Speciális relativitáselmélet, Standard modell, Statika, Stephen Hawking, Steven Weinberg, Szamoszi Arisztarkhosz, Szászánida Birodalom, Szín, Színházművészet, Szónoklattan, Szórás (fizika), Szúfizmus, Szilárdtestfizika, Szoliton, Szuperszimmetria, Szupravezetés, Távcső, Tér (fizika), Térfogat, Téridő, Tömeg, Tömeg-energia ekvivalencia, Tömegközéppont, Tömegmegmaradás, Tüzelőanyag, Tehetetlenség (mechanika), Tengelyferdeség, Teológia, Természet, Természetfilozófia, Természettudomány, Thalész, Thomas Gold, Thomas Savery, Thomas Young, Tudomány, Tycho Brahe, Ultraibolya katasztrófa, Uránusz, Vákuum, Világegyetem, Villamosmérnök, Vitalij Lazarevics Ginzburg, Werner Heisenberg, Wilhelm Conrad Röntgen, Wilhelm Eduard Weber, Wilhelm Wien, Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, William Herschel, William Rowan Hamilton, William Thomson (matematikus), Wolfgang Pauli, Zene, Zoológia. Bővíteni index (373 több) » « Shrink index

A fizika kultúrtörténete (könyv)

Simonyi Károlynak A fizika kultúrtörténete című könyve nemcsak a fizikusok és fizikatanárok között ismert.

Új!!: A fizika története és A fizika kultúrtörténete (könyv) · Többet látni »

A poliszok kora

A poliszok kora, azaz a független görög városállamok korszaka az i. e. 8. századtól i. e. 323-ig, Nagy Sándor haláláig tartott.

Új!!: A fizika története és A poliszok kora · Többet látni »

Abdus Salam

Abdus Salam, (Jhang, Brit India, 1926. január 29. – Oxford, Egyesült Királyság, 1996. november 21.) Nobel-díjas pakisztáni fizikus, asztrofizikus.

Új!!: A fizika története és Abdus Salam · Többet látni »

Adrien-Marie Legendre

Adrien-Marie Legendre (Toulouse, 1752. szeptember 18. – Párizs, 1833. január 10.) francia matematikus, egyetemi oktató, író.

Új!!: A fizika története és Adrien-Marie Legendre · Többet látni »

Aerodinamika

Mezőgazdasági repülőgép keltette örvény Az aerodinamika a hidrodinamika része, az áramló levegő, illetve más gázok törvényszerűségeit, az áramló gázban lévő test felületén ébredő erők keletkezését, változásait tanulmányozó tudomány.

Új!!: A fizika története és Aerodinamika · Többet látni »

Alapelemek

ájurvédában az öt elem viszonylata Az ókorban, mielőtt az elemeket megismerte volna az emberiség, úgy tartották, hogy minden anyag olyan egyszerű alapelemekből áll, melyek tovább már nem bonthatóak.

Új!!: A fizika története és Alapelemek · Többet látni »

Alapvető kölcsönhatások

A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.

Új!!: A fizika története és Alapvető kölcsönhatások · Többet látni »

Albert A. Michelson

Albert Abraham Michelson (Strzelno, 1852. december 19. – Pasadena, Kalifornia, 1931. május 9.) amerikai fizikus, 1907-ben első amerikaiként kapott Nobel-díjat a Michelson–Morley-kísérletért.

Új!!: A fizika története és Albert A. Michelson · Többet látni »

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: A fizika története és Albert Einstein · Többet látni »

Alessandro Volta

Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója.

Új!!: A fizika története és Alessandro Volta · Többet látni »

Algebra

Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.

Új!!: A fizika története és Algebra · Többet látni »

Alhazen

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ibn al-Hajszam.

Új!!: A fizika története és Alhazen · Többet látni »

Almagest

#ÁTIRÁNYÍTÁS Almageszt.

Új!!: A fizika története és Almagest · Többet látni »

Almageszt

Az Almageszt Klaudiosz Ptolemaiosz (i. sz. 150 körül) alexandriai görög matematikus, csillagász, geográfus Nagy Könyv, vagy más források szerint A legnagyobb című műve.

Új!!: A fizika története és Almageszt · Többet látni »

Amatőr

Az amatőr (a francia amateur „szerető, kedvelő” szóból, az aimer „szeretni” igéből) vagy műkedvelő olyan személy, aki nem foglalkozásszerűen, hanem kedvtelésből – hivatalos (szak)képesítés nélkül – végez adott tevékenységet.

Új!!: A fizika története és Amatőr · Többet látni »

Amplitúdó

Szinuszgörbe1.

Új!!: A fizika története és Amplitúdó · Többet látni »

Anaximandrosz

Anaximandrosz világtérképe Anaximandrosz (görögül: Αναξίμανδρος), (kb. i. e. 610 – i. e. 547 vagy i. e. 546) görög filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola kiemelkedő alakja.

Új!!: A fizika története és Anaximandrosz · Többet látni »

André-Marie Ampère

André-Marie Ampère (Lyon, 1775. január 20. – Marseille, 1836. június 10.) francia fizikus, kémikus, matematikus.

Új!!: A fizika története és André-Marie Ampère · Többet látni »

Annihiláció

Az annihiláció (megsemmisülés) az az esemény, amikor egy elemi részecske az antirészecske-párjával találkozik, mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik.

Új!!: A fizika története és Annihiláció · Többet látni »

Antoine Lavoisier

Antoine Laurent de Lavoisier (Párizs, 1743. augusztus 26. – Párizs, 1794. május 8.) francia vegyész.

Új!!: A fizika története és Antoine Lavoisier · Többet látni »

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: A fizika története és Anyag (fizika) · Többet látni »

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.

Új!!: A fizika története és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Új!!: A fizika története és Arabok · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: A fizika története és Arisztotelész · Többet látni »

Arisztoteliánusok

Arisztotelész (Francesco Hayez festménye) Az arisztotelianizmus (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték.

Új!!: A fizika története és Arisztoteliánusok · Többet látni »

Arkhimédész

bélyegkép Arkhimédész (ógörögül: Αρχιμήδης), (Szürakuszai, Kr. e. 287 k. – Szürakuszai, Kr. e. 212) ókori szicíliai görög természettudós, matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus.

Új!!: A fizika története és Arkhimédész · Többet látni »

Arkhimédész törvénye

úszik a folyadék felszínén, ha a felhajtóerő kiegyenlíti a gravitációs erőt. Arkhimédész törvénye szerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

Új!!: A fizika története és Arkhimédész törvénye · Többet látni »

Arkhimédészi csavar

Arkhimédészi csavar Animáció az arkhimédészi csavarról Arkhimédészi csavar Svédországban, Växjö déli részén Római csavar, amit spanyolországi bányák víztelenítésére használtak Hollandiában Arkhimédészi csavar – képzőművészeti alkotás Hollandiában, ’s-Hertogenboschban Az arkhimédészi csavar, más néven csavarszivattyú víz emelésére alkalmas egyszerű gép, amelyet például arra lehet használni, hogy a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő öntözendő területre juttassák.

Új!!: A fizika története és Arkhimédészi csavar · Többet látni »

Arkhimédészi spirál

Egy arkhimédészi spirál egyik ágának három 360°-os fordulata Arkhimédészi spirál nevezetes tulajdonságaiAz arkhimédészi spirál olyan spirális síkgörbe, mely azon pontok mértani helye, melyeket mozgása során pillanatnyilag elfoglal egy rögzített ponttól állandó sebességgel mozgó és ugyanazon rögzített pont körül egyenletes szögsebességgel forgó pont.

Új!!: A fizika története és Arkhimédészi spirál · Többet látni »

Arno Allan Penzias

Arno Allan Penzias (München, 1933. április 26. –) amerikai fizikus, az 1978-as fizikai Nobel-díj társnyertese, aki a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezésével szerzett magának hírnevet tudományos körökben.

Új!!: A fizika története és Arno Allan Penzias · Többet látni »

Asszíria

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.

Új!!: A fizika története és Asszíria · Többet látni »

Asztrofizika

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.

Új!!: A fizika története és Asztrofizika · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: A fizika története és Atom · Többet látni »

Atomenergia

Gary Sheehan rajza az Chicago Pile-1 nevű atommáglya első szabályozott láncreakciójának beindításáról 1942. december 2-ánhttp://www.atomeromu.hu/hu/Documents/Korai_eredmenyek.pdf A chicagói atommáglya, atomeromu.hu Atomerőmű a franciaországi Cattenomban Az atomenergia kapacitás fejlődése a világon Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, hő és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából.

Új!!: A fizika története és Atomenergia · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: A fizika története és Atommag · Többet látni »

Augustin-Jean Fresnel

Augustin-Jean Fresnel (Broglie, 1788. május 10. – Ville-d’Avray, 1827. július 14.) francia fizikus, a Francia Természettudományi Akadémia tagja.

Új!!: A fizika története és Augustin-Jean Fresnel · Többet látni »

Autokláv

lipcsei ipari kiállításon Az autokláv nagy nyomáson működő, álló vagy fekvő kivitelű, mechanikusan vagy gőzzel kavart, gőzzel fűtött, zárt tartály formájú készülék.

Új!!: A fizika története és Autokláv · Többet látni »

Avicenna

Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.

Új!!: A fizika története és Avicenna · Többet látni »

Az elektromosság története

Az elektromosság története (angolul: Shock and Awe: The Story of Electricity) egy háromrészes brit televízió-sorozat, amely az elektromosság felfedezésének történetét és a hozzá kapcsolódó kísérletek sorozatát mutatja be.

Új!!: A fizika története és Az elektromosság története · Többet látni »

Állandó mágnes

A mágnesrúd körüli erőtér szabályos sorokba rendezi a vasreszeléket a papíron. A vasreszelék elrendeződése a mágneses erővonalak helyzetének megfelelő A mágneses mező szemléltetése iránytűvel és vasreszelékkel Mágnesnek nevezzük azokat a testeket, melyek környezetükben mágneses mezőt hoznak létre.

Új!!: A fizika története és Állandó mágnes · Többet látni »

Árjabhata

Árjabhata (IAST: Āryabhaṭa) vagy I. Árjabhata (i. sz. 476–550) az első nagy matematikus-csillagász volt az indiai matematika és az indiai csillagászat klasszikus korszakában (kb. i. sz. 5–13. század).

Új!!: A fizika története és Árjabhata · Többet látni »

Üzbegisztán

Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.

Új!!: A fizika története és Üzbegisztán · Többet látni »

Babilónia

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.

Új!!: A fizika története és Babilónia · Többet látni »

Ballisztikus pálya

Ballisztikus pályák különböző függőleges indítási szöggel A ballisztikus pálya (hajítási pálya) az a pálya, amelyet az elhajított (fegyverből kilőtt) tárgy ír le (elhajított kő, kézigránát, gravitációs bomba, lövedék, ballisztikus rakéta), amikor csak a gravitáció és a levegő súrlódása hat rá.

Új!!: A fizika története és Ballisztikus pálya · Többet látni »

Benjamin Franklin

Benjamin Franklin (Boston, Massachusetts, 1706. január 17.. – Philadelphia, Pennsylvania, 1790. április 17.) amerikai polihisztor, államférfi, diplomata, feltaláló, író, természettudós, politikai filozófus, nyomdász.

Új!!: A fizika története és Benjamin Franklin · Többet látni »

Benoît Paul Émile Clapeyron

Benoît Paul Émile Clapeyron (Párizs, 1799. február 26. – Párizs, 1864. január 28.) francia mérnök és fizikus, a termodinamika tudományának egyik úttörője, a Clausius–Clapeyron-egyenlet egyik névadója.

Új!!: A fizika története és Benoît Paul Émile Clapeyron · Többet látni »

Bessel-függvény

A matematikában a Bessel-függvények a Bessel-féle differenciálegyenlet kanonikus megoldásai (y(x)).

Új!!: A fizika története és Bessel-függvény · Többet látni »

Biológia

Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.

Új!!: A fizika története és Biológia · Többet látni »

Blaise Pascal

Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.

Új!!: A fizika története és Blaise Pascal · Többet látni »

Bohr-féle atommodell

A Bohr-féle atommodell Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus által 1913-ban közzétett modell az atom felépítéséről.

Új!!: A fizika története és Bohr-féle atommodell · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Új!!: A fizika története és Bolygó · Többet látni »

Borostyán (fosszília)

Borostyánkő Borostyánkőbe zárt pók A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta.

Új!!: A fizika története és Borostyán (fosszília) · Többet látni »

Bose–Einstein-kondenzáció

A Bose–Einstein-kondenzáció (BEK) bozonokból álló híg gáz állapotú anyag, mely le van hűtve az abszolút nulla fokhoz igen közeli hőmérsékletre.

Új!!: A fizika története és Bose–Einstein-kondenzáció · Többet látni »

Bose–Einstein-statisztika

A Bose–Einstein-statisztika a kvantummechanika területén felmerülő problémák megoldására kidolgozott statisztikai modellek egyike.

Új!!: A fizika története és Bose–Einstein-statisztika · Többet látni »

Boyle–Mariotte-törvény

Robert Boyle (1627-1691) Edme Mariotte (1620-1684) A Boyle–Mariotte-törvény egyike a tökéletes (ideális) gázokra vonatkozó gáztörvényeknek.

Új!!: A fizika története és Boyle–Mariotte-törvény · Többet látni »

Bozon

Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.

Új!!: A fizika története és Bozon · Többet látni »

Brook Taylor

Brook Taylor (Edmonton, Middlesex, Angol Királyság, 1685. augusztus 18. – London, 1731. december 29.) angol matematikus, aki kidolgozta a matematikai analízisben fontos Taylor-tételt és a Taylor-sort.

Új!!: A fizika története és Brook Taylor · Többet látni »

Brown Egyetem

A Brown Egyetem amerikai magánegyetem Providence városában, Rhode Island államban.

Új!!: A fizika története és Brown Egyetem · Többet látni »

Brown-mozgás

174x174px A Brown-mozgás a gázokban és folyadékokban lebegő (szuszpendált) részecskék szüntelenül zajló, véletlenszerű mozgása, amelyet Robert Brown angol botanikus fedezett fel vízben elkevert virágporszemcséket vizsgálva.

Új!!: A fizika története és Brown-mozgás · Többet látni »

Buddhista atomizmus

A buddhista atomizmus az atomisztikus buddhista filozófia, amely az indiai szubkontinensen virágzott két fő időszakban.

Új!!: A fizika története és Buddhista atomizmus · Többet látni »

Buhara

A buharai Miri Arab medresze Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.

Új!!: A fizika története és Buhara · Többet látni »

Callisto

A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.

Új!!: A fizika története és Callisto · Többet látni »

Cambridge-i Egyetem

A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge, a köznyelvben gyakran Cambridge University vagy Cambridge) állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában.

Új!!: A fizika története és Cambridge-i Egyetem · Többet látni »

Camera obscura

Camera obscura ábrázolása a francia Enciklopédiából A camera obscura (latin, jelentése: sötét kamra) vagy lyukkamera lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál.

Új!!: A fizika története és Camera obscura · Többet látni »

Carl Friedrich Gauss

Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.

Új!!: A fizika története és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »

Carl Gustav Jacob Jacobi

Carl Gustav Jacob Jacobi (Potsdam, 1804. december 10. – Berlin, 1851. február 18.) porosz matematikus, akit korának egyik legkiemelkedőbb képességű tanárának és minden idők egyik legnagyobb matematikusának tekintenek.

Új!!: A fizika története és Carl Gustav Jacob Jacobi · Többet látni »

Charles Augustin de Coulomb

Coulomb torziós mérlege Charles Augustin Coulomb (ejtsd: sárl ogüszten kulom) (Angoulême, 1736. június 14. – Párizs, 1806. augusztus 23.) francia fizikus, leginkább a Coulomb-törvény megalkotásáról nevezetes.

Új!!: A fizika története és Charles Augustin de Coulomb · Többet látni »

Christiaan Huygens

Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA):; angolul), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász.

Új!!: A fizika története és Christiaan Huygens · Többet látni »

Christian Doppler

Christian Doppler (teljes nevén Christian Andreas Doppler, magyarosan Doppler Keresztély) (Salzburg, 1803. november 29. – Velence, 1853. március 17.) osztrák matematikus és fizikus, műegyetemi tanár.

Új!!: A fizika története és Christian Doppler · Többet látni »

Christopher Wren

Sir Christopher Wren angol tudós, csillagász, földmérő és korának egyik legnagyobb barokk építésze.

Új!!: A fizika története és Christopher Wren · Többet látni »

Ciklois

kör egy kerületi pontja cikloist generál Általánosan a ciklois olyan görbe, amelyet egy irányított görbén csúszás nélkül legördülő kör egy meghatározott pontja ír le.

Új!!: A fizika története és Ciklois · Többet látni »

Colin Maclaurin

Colin Maclaurin (Kilmodan, 1698. február – 1746. június 14.) skót matematikus.

Új!!: A fizika története és Colin Maclaurin · Többet látni »

Compton-szórás

A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.

Új!!: A fizika története és Compton-szórás · Többet látni »

Cooper-pár

Cooper-párt alkotó elektronok szilárdtestben A szilárdtestfizikában a Cooper-pár (vagy BCS-pár) két elektron, vagy más fermion, melyek alacsony hőmérsékletű szilárdtestben párba állnak és köztük kötőerő jön létre.

Új!!: A fizika története és Cooper-pár · Többet látni »

Coriolis-erő

ciklonban A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő.

Új!!: A fizika története és Coriolis-erő · Többet látni »

Cosmic Background Explorer

A COBE (Cosmic Background Explorer) a NASA egyik csillagászati műholdja, amelynek feladata a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálata volt.

Új!!: A fizika története és Cosmic Background Explorer · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.

Új!!: A fizika története és Csillagászat · Többet látni »

Csillagtérkép

''Al Sufi csillagászati atlasza A csillagtérképek (égbolt-térképek, csillagatlaszok) olyan térképek, melyek az égbolton látható csillagokat és egyéb objektumokat (csillaghalmazok, galaxisok, ködök, a Tejút stb.) ábrázolják.

Új!!: A fizika története és Csillagtérkép · Többet látni »

Daniel Bernoulli

Daniel Bernoulli (Groningen, Hollandia, 1700. február 8. – Bázel, Svájc, 1782. március 17.) svájci orvos, fizikus és matematikus.

Új!!: A fizika története és Daniel Bernoulli · Többet látni »

Démokritosz

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.

Új!!: A fizika története és Démokritosz · Többet látni »

Dóm tér (Pisa)

A pisai Dóm tér (Piazza dei Miracoli, azaz Csodák tere) széles terület a toszkánai Pisa városközpontjában, a középkori művészet alkotásainak kiemelkedő jelentőségű helyszíne.

Új!!: A fizika története és Dóm tér (Pisa) · Többet látni »

D’Alembert-elv

A Newton II. törvényét kifejező F.

Új!!: A fizika története és D’Alembert-elv · Többet látni »

Degenerált anyag

Sok fehér törpe megközelítően Föld méretű, de általában 100-szor kisebbek, mint a Nap.

Új!!: A fizika története és Degenerált anyag · Többet látni »

Denis Papin

Denis Papin (Blois, 1647. augusztus 22. – Anglia, 1712.) francia orvos, fizikus, matematikus, feltaláló, aki egyebek mellett 1679-ben feltalálta a kuktafazék elődjét és elsőként szerkesztett dugattyús gőzgépet 1690-ben.

Új!!: A fizika története és Denis Papin · Többet látni »

Dharmakírti

Dharmakírti (7. század környéke) indiai buddhista tudós.

Új!!: A fizika története és Dharmakírti · Többet látni »

Differenciálegyenlet

A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.

Új!!: A fizika története és Differenciálegyenlet · Többet látni »

Dinamika (mechanika)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Klasszikus mechanika#Dinamika.

Új!!: A fizika története és Dinamika (mechanika) · Többet látni »

Doppler-effektus

A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség, esetleg Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.

Új!!: A fizika története és Doppler-effektus · Többet látni »

Edinburgh

Edinburgh Skócia fővárosa és második legnépesebb városa.

Új!!: A fizika története és Edinburgh · Többet látni »

Edmond Halley

Edmond Halley néha „Edmund”, (Haggerston, 1656. november 8. – Greenwich, 1742. január 14.) angol csillagász, geofizikus, matematikus, meteorológus és fizikus; kiemelkedő polihisztor természettudós.

Új!!: A fizika története és Edmond Halley · Többet látni »

Edwin Hubble

Edwin Powell Hubble (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. – San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint felfedezte a kozmikus vöröseltolódást.

Új!!: A fizika története és Edwin Hubble · Többet látni »

Elektrogyenge kölcsönhatás

Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.

Új!!: A fizika története és Elektrogyenge kölcsönhatás · Többet látni »

Elektromágneses indukció

Az elektromágneses indukció olyan elektromágneses kölcsönhatás, amelynek során az időben változó mágneses tér egy vezetőkörben elektromos feszültséget indukál.

Új!!: A fizika története és Elektromágneses indukció · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: A fizika története és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Elektromágnesség

Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.

Új!!: A fizika története és Elektromágnesség · Többet látni »

Elektromos töltés

Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.

Új!!: A fizika története és Elektromos töltés · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: A fizika története és Elektron · Többet látni »

Elektrosztatika

Az elektrosztatikus töltés miatt a polisztirol gyöngyök macskára tapadnak. Az elektrosztatika a fizika azon ága, amely a nyugalomban lévő töltésekkel és az általuk keltett elektromos mező leírásával foglalkozik.

Új!!: A fizika története és Elektrosztatika · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Új!!: A fizika története és Elemi részecske · Többet látni »

Első pun háború

A Földközi-tenger nyugati medencéje Kr. e. 264-ben Az Aegates melletti csata előzményei Az első pun háborút Szicília birtoklásáért vívta a Római Köztársaság és Karthágó, miután a sziget nagy része a Kr. e. 3. század 70-es éveiben Karthágó fennhatósága alá került.

Új!!: A fizika története és Első pun háború · Többet látni »

Emelő

Az '''emelők''' használhatók a forgásponttól kis távolságra nagy erő kifejtésére, miközben csak egy kis erőt fejtünk ki a forgásponttól nagyobb távolságban. Az emelő a hat klasszikus egyszerű gép egyike, tengely körül forgatható szilárd test.

Új!!: A fizika története és Emelő · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: A fizika története és Energia · Többet látni »

Energiamegmaradás

Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.

Új!!: A fizika története és Energiamegmaradás · Többet látni »

Energiamegmaradás törvénye

#ÁTIRÁNYÍTÁS energiamegmaradás.

Új!!: A fizika története és Energiamegmaradás törvénye · Többet látni »

Entrópia

Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.

Új!!: A fizika története és Entrópia · Többet látni »

Epheszoszi Hérakleitosz

Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), (görögül: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az Égei-tenger partján található Epheszoszban született preszókratikus filozófus.

Új!!: A fizika története és Epheszoszi Hérakleitosz · Többet látni »

Eratoszthenész Pentatlosz

Kürénéi Eratoszthenész (görögül: Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) egyiptomi hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész.

Új!!: A fizika története és Eratoszthenész Pentatlosz · Többet látni »

Erős kölcsönhatás

Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.

Új!!: A fizika története és Erős kölcsönhatás · Többet látni »

Ernest Rutherford

Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.

Új!!: A fizika története és Ernest Rutherford · Többet látni »

Erwin Schrödinger

Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.

Új!!: A fizika története és Erwin Schrödinger · Többet látni »

Etika (filozófia)

12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.

Új!!: A fizika története és Etika (filozófia) · Többet látni »

Euler–Lagrange-egyenlet

A matematikában és a fizikában az Euler–Lagrange-egyenlet vagy Euler-egyenlet egy differenciálegyenlet, amelynek megoldásai olyan függvények, amelyekre egy adott funkcionálnak nyugvópontja van.

Új!!: A fizika története és Euler–Lagrange-egyenlet · Többet látni »

Europa

Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.

Új!!: A fizika története és Europa · Többet látni »

Evangelista Torricelli

Szobra a firenzei Természettudományi Múzeumban Evangelista Torricelli (Faenza, 1608. október 15. – Firenze, 1647. október 25.) itáliai fizikus és matematikus.

Új!!: A fizika története és Evangelista Torricelli · Többet látni »

Evolúció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).

Új!!: A fizika története és Evolúció · Többet látni »

Félvezető

Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.

Új!!: A fizika története és Félvezető · Többet látni »

Fényelektromos jelenség

A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).

Új!!: A fizika története és Fényelektromos jelenség · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: A fizika története és Fénysebesség · Többet látni »

Fénytan

#ÁTIRÁNYÍTÁS optika.

Új!!: A fizika története és Fénytan · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Új!!: A fizika története és Föld · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: A fizika története és Fekete lyuk · Többet látni »

Feketetest-sugárzás

A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.

Új!!: A fizika története és Feketetest-sugárzás · Többet látni »

Felhajtóerő (hidrosztatika)

Felhajtóerő változása változó sűrűségű folyadékban. A jobb oldali csészében víz van, a bal oldaliban etanol A nyugvó folyadék és gáz a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat.

Új!!: A fizika története és Felhajtóerő (hidrosztatika) · Többet látni »

Ferde hajítás

A ferde hajítás ábrázolása 1547-ből Egyes szökőkutaknál a vízcseppek mozgása ferde hajítás Hajításnak nevezzük az olyan mozgást, amelynél a Föld (vagy valamely más égitest) felszínének közelében leeső pontszerű testnek van kezdősebessége.

Új!!: A fizika története és Ferde hajítás · Többet látni »

Fermi–Dirac-statisztika

A fizikában a Fermi–Dirac-statisztika (F–D-statisztika) leírja a részecskék energiaállapotát egy rendszerben, amely azonos részecskékből áll a Pauli-elv alapján.

Új!!: A fizika története és Fermi–Dirac-statisztika · Többet látni »

Fermion

Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.

Új!!: A fizika története és Fermion · Többet látni »

Feynman-diagram

#ÁTIRÁNYÍTÁS Feynman-gráf.

Új!!: A fizika története és Feynman-diagram · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: A fizika története és Fizika · Többet látni »

Fizikai inga

Fizikai inga elnevezést használunk minden olyan merev testre, ami rögzített tengely körül a nehézségi erő hatására elfordulhat, és lengő mozgást végezhet.

Új!!: A fizika története és Fizikai inga · Többet látni »

Fizikai Nobel-díj

A fizikai Nobel-díjasok listája.

Új!!: A fizika története és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »

Fizikusok listája

Ezen a lapon a nevezetes magyar és külföldi fizikusok listája található.

Új!!: A fizika története és Fizikusok listája · Többet látni »

Flogisztonelmélet

Georg Ernst Stahl Johann Joachim Becher A flogiszton nevű anyag, mellyel a 17. században az égés folyamatát próbálták magyarázni, a kémia fejlődésének egyik mérföldköve.

Új!!: A fizika története és Flogisztonelmélet · Többet látni »

Folyadék

Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.

Új!!: A fizika története és Folyadék · Többet látni »

Forgástest

Forgástest felszíne Forgástest térfogata Forgástest olyan geometriai test, mely egy síkidom síkjában fekvő, azt nem metsző egyenes, mint tengely körüli megforgatásából származtatható.

Új!!: A fizika története és Forgástest · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Új!!: A fizika története és Foton · Többet látni »

Foucault-inga

Foucault-inga a párizsi Musée des Arts et Métiers-ben Foucault-inga a párizsi Panthéonban Foucault-inga mozgását szemléltető gyorsított animáció. Jól látható, ahogy a lengés síkja elfordul – a valóságban az elfordulás sokkal lassabban következik be, és igazából a Föld fordul el, a lengés síkja nem változik A lőkösházi Vásárhely-Bréda-kastély Foucault-ingája A Foucault-inga (IPA) a Föld forgásának és a Coriolis-erő hatásának szemléltetésére szolgáló kísérleti eszköz, amelyet Léon Foucault (ejtsd: léon fukó) francia fizikus fejlesztett ki.

Új!!: A fizika története és Foucault-inga · Többet látni »

François Englert

François Englert (Etterbeek, Belgium, 1932. november 6. –) Nobel-díjas belga elméleti fizikus, egyetemi tanár.

Új!!: A fizika története és François Englert · Többet látni »

Francis Bacon (filozófus)

Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.

Új!!: A fizika története és Francis Bacon (filozófus) · Többet látni »

Fred Hoyle

Sir Fred Hoyle (1915. június 24. – 2001. augusztus 20.) angol kozmológus, matematikus-csillagász.

Új!!: A fizika története és Fred Hoyle · Többet látni »

Frederick Soddy

Frederick Soddy (Eastbourne, Anglia 1877. szeptember 2. – Brighton, Anglia 1956. szeptember 22.) Nobel-díjas angol vegyész.

Új!!: A fizika története és Frederick Soddy · Többet látni »

Galilei-holdak

Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.

Új!!: A fizika története és Galilei-holdak · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: A fizika története és Galileo Galilei · Többet látni »

Ganymedes

A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.

Új!!: A fizika története és Ganymedes · Többet látni »

Gaspard-Gustave Coriolis

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gaspard-Gustave de Coriolis.

Új!!: A fizika története és Gaspard-Gustave Coriolis · Többet látni »

Gautama Sziddhártha

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.

Új!!: A fizika története és Gautama Sziddhártha · Többet látni »

Gay-Lussac-törvény

Joseph Louis Gay-Lussac (1778 – 1850) Joseph Louis Gay-Lussac (ejtsd: zsozef lui gelüszák; IPA: 1778–1850) francia vegyészről három törvényt neveztek el, mindhárom a gázok állapotváltozásairól ír, és mindhárom ismert más néven is.

Új!!: A fizika története és Gay-Lussac-törvény · Többet látni »

Gáztörvény

A gáztörvények az ideális gáz (fizikai kémiában célszerűen a tökéletes gáz kifejezést használják) abszolút hőmérséklete (T), nyomása (p) és térfogata (V) – ún.

Új!!: A fizika története és Gáztörvény · Többet látni »

Gömb

A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör) testet egyaránt.

Új!!: A fizika története és Gömb · Többet látni »

Görög atomizmus

A görög atomista filozófusok (Leukipposz, Démokritosz és Epikurosz), annak kísérletére, hogy feloldják a parmenidészi elmélet, a csak az Egy létező okozta problémákat, nevezetesen a keletkezés-pusztulás, a mozgás és a létezők sokféleségének a problémáját, azt állították, hogy a létező végtelen sokaságú parányi, és épp ezért az érzékszervek által fel nem fogható részecskékből, atomokból épül fel.

Új!!: A fizika története és Görög atomizmus · Többet látni »

Görög matematika

Görög matematikának nevezzük azon görög nyelven létrehozott (elsősorban leírt) matematikai művek, gondolatok, felfedezések összességét, amely a Kr.

Új!!: A fizika története és Görög matematika · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Új!!: A fizika története és Görögország · Többet látni »

Gőzgép

Gőzgéppel hajtott busz Angliában, 1833 A gőzgép hőerőgép, amely a gőz energiáját mechanikai munkává alakítja.

Új!!: A fizika története és Gőzgép · Többet látni »

Geocentrikus világkép

A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.

Új!!: A fizika története és Geocentrikus világkép · Többet látni »

Geofizika

Kilátás a Földre az Apollo–17-ről A geofizika a földtudományok közé tartozó tudományág, amely a Föld (és tágabb értelemben a bolygók) belsejében és környezetében zajló fizikai jelenségeket, azok mérhető fizikai jellemzőit vizsgálja különböző léptékben.

Új!!: A fizika története és Geofizika · Többet látni »

Geometria

Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.

Új!!: A fizika története és Geometria · Többet látni »

Georg Simon Ohm

Georg Simon Ohm (Erlangen, 1789. március 16. – München, 1854. július 6.) német fizikus és matematikus.

Új!!: A fizika története és Georg Simon Ohm · Többet látni »

George Gamow

Gamow sírja Boulderben (Colorado) a Green Mountain temetőben George Gamow — George Anthony Gamow, eredetileg Георгий Антонович Гамов (Georgij Antonovics Gamov), Odessza, 1904.

Új!!: A fizika története és George Gamow · Többet látni »

George Smoot

George Fitzgerald Smoot III (Yukon, Florida, 1945. február 20. –) amerikai asztrofizikus és kozmológus.

Új!!: A fizika története és George Smoot · Többet látni »

Georges Lemaître

Georges Henri Joseph Édouard Lemaître (ejtsd: zsorzs anri zsozef eduár lömetr) (Charleroi, Belgium, 1894. július 17. – Leuven, 1966. június 20.) belga katolikus pap, fizikus, egyetemi tanár.

Új!!: A fizika története és Georges Lemaître · Többet látni »

Gergely-naptár

A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.

Új!!: A fizika története és Gergely-naptár · Többet látni »

Glasgow-i Egyetem

A Glasgow-i Egyetem (angolul: University of Glasgow, skót gaelül: Oilthigh Ghlaschu) egy 1451-ben alapított brit állami egyetem.

Új!!: A fizika története és Glasgow-i Egyetem · Többet látni »

Gluon

A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.

Új!!: A fizika története és Gluon · Többet látni »

Gondolkodás

A gondolkodás az elme azon cselekedete, aminek célja a megoldáskeresés különböző problémákra.

Új!!: A fizika története és Gondolkodás · Többet látni »

Gottfried Wilhelm Leibniz

Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.

Új!!: A fizika története és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Új!!: A fizika története és Gravitáció · Többet látni »

Gravitációs állandó

A gravitációs állandó egy természeti állandó, mint például a fény terjedési sebessége vákuumban vagy az elemi töltés, azaz az elektron töltése.

Új!!: A fizika története és Gravitációs állandó · Többet látni »

Gravitációs lencse

Gravitációs lencsehatás: egy távoli forrásról érkező fény útját az előtte lévő nagy tömegű objektum meggörbíti. Egy Einstein-gyűrű: az SDSS J120540.43 491029.3 jelű elliptikus galaxis a mögötte lévő objektum képét egy gyűrűre képzi le. A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik.

Új!!: A fizika története és Gravitációs lencse · Többet látni »

Guglielmo Marconi

Guglielmo Marconi (Bologna, 1874. április 25. – Róma, 1937. július 20.) olasz fizikus és mérnök, a drótnélküli távíró feltalálója.

Új!!: A fizika története és Guglielmo Marconi · Többet látni »

Gyenge kölcsönhatás

A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.

Új!!: A fizika története és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »

Hadron

Szokásos és egzotikus hadronok A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok.

Új!!: A fizika története és Hadron · Többet látni »

Halley-üstökös

A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i kárpiton található (1066) A Halley-üstökös (kiejtése /ˈhælɪ/ (IPA)) (hivatalos nevén 1P/Halley) (Edmond Halley (1656–1742) angol csillagászról kapta nevét) a Kuiper-övből származó, rövid keringési idejű üstökös, amelyet minden 75-76.

Új!!: A fizika története és Halley-üstökös · Többet látni »

Hangsebesség

F/A–18 látható) A hangsebesség a hanghullámok terjedési sebessége egy meghatározott közegben.

Új!!: A fizika története és Hangsebesség · Többet látni »

Hangtan

A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.

Új!!: A fizika története és Hangtan · Többet látni »

Hans Christian Ørsted

Hans Christian Ørsted (fonetikusan: (Rudkøbing, Dánia, 1777. augusztus 14. – Koppenhága, 1851. március 9.) dán fizikus és vegyész. A 19. század első felében hozzájárult a természettudomány komoly fejlődéséhez, de érdeklődött a kor filozófiai irányzatai iránt is. Legjelentősebb tudományos eredménye az elektromosság és a mágnesség közötti összefüggés, az elektromágnesség felfedezése az Oersted-kísérlet révén.

Új!!: A fizika története és Hans Christian Ørsted · Többet látni »

Harmonikus oszcillátor

A lineáris harmonikus oszcillátor potenciális energiája és sajátfüggvényei A harmonikus rezgőmozgást végző tömegpontot nevezzük harmonikus oszcillátornak.

Új!!: A fizika története és Harmonikus oszcillátor · Többet látni »

Határozatlansági elv

#ÁTIRÁNYÍTÁS határozatlansági reláció.

Új!!: A fizika története és Határozatlansági elv · Többet látni »

Hatáselv

A fizikában a hatáselv a mozgás természetéről tett állítás, amiből egy erőhatás alatt álló test pályája meghatározható, illetve a kölcsönhatás és átalakulás egyenletei levezethetők.

Új!!: A fizika története és Hatáselv · Többet látni »

Hatványsor

A hatványsor a valós és a komplex analízisben egy alakú végtelen összeg, ahol (a_n)_ tetszőleges valós vagy komplex számsorozat.

Új!!: A fizika története és Hatványsor · Többet látni »

Háromtest-probléma

A háromtest-probléma kétféle jelentést is hordoz: egyet az égi mechanika, egyet pedig a kvantumfizika területén.

Új!!: A fizika története és Háromtest-probléma · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: A fizika története és Hélium · Többet látni »

Húrelmélet

Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.'''Magyarázat''' 1 Anyag, 2 Molekulaszerkezet (atomok), 3 Atom (proton, neutron, elektron), 4 Elektron, 5 Kvark, 6 Húr A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).

Új!!: A fizika története és Húrelmélet · Többet látni »

Hőmérő

°F vs °C A hőmérő a hőmérséklet mértékének jelzésére alkalmas eszköz, adott mérési tartományon belül, valamely hőmérsékleti skála beosztása alapján.

Új!!: A fizika története és Hőmérő · Többet látni »

Heinrich Hertz

A Karlsruhei Egyetemen tiszteletére állított emlékszobor Heinrich Rudolf Hertz (Hamburg, 1857. február 22. – Bonn, 1894. január 1.) német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője.

Új!!: A fizika története és Heinrich Hertz · Többet látni »

Heliocentrikus világkép

Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.

Új!!: A fizika története és Heliocentrikus világkép · Többet látni »

Hellenizmus

III. Alexandrosz makedón király birodalmának legnagyobb kiterjedése A hellenizmus vagy hellenisztikus korszak rendkívül összetett fogalom, melynek értelme és használata az idők folyamán sokszor változott.

Új!!: A fizika története és Hellenizmus · Többet látni »

Hendrik Lorentz

Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.

Új!!: A fizika története és Hendrik Lorentz · Többet látni »

Henri Becquerel

Antoine Henri Becquerel (ejtsd: antoán anri bekerel) (Párizs, Franciaország, 1852. december 15. – Le Croisic, Bretagne, Franciaország, 1908. augusztus 25.) francia fizikus.

Új!!: A fizika története és Henri Becquerel · Többet látni »

Henry Cavendish

Henry Cavendish (Nizza, 1731. október 10. – London, 1810. február 24.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja.

Új!!: A fizika története és Henry Cavendish · Többet látni »

Hermann Ludwig von Helmholtz

Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.

Új!!: A fizika története és Hermann Ludwig von Helmholtz · Többet látni »

Hidrodinamika

A hidrodinamika a hidromechanika részeként a folyadékok mozgásával, áramlásával foglalkozó tudomány.

Új!!: A fizika története és Hidrodinamika · Többet látni »

Higgs-bozon

A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.

Új!!: A fizika története és Higgs-bozon · Többet látni »

Hipparkhosz (csillagász)

Hipparkhosz (i. e. 160 körül – i. e. 125 körül) ókori görög csillagász; gyakran „a csillagászat atyjának” nevezik.

Új!!: A fizika története és Hipparkhosz (csillagász) · Többet látni »

Hippolyte Fizeau

Armand Hippolyte Louis Fizeau (Párizs, 1819. szeptember 23. – Nanteuil-le-Haudouin, 1896. szeptember 18.) francia fizikus, a vele egy évben született Léon Foucault munkatársa és barátja (ezért szokás őket a francia tudomány Castor és Polluxaként emlegetni).

Új!!: A fizika története és Hippolyte Fizeau · Többet látni »

Horváth Keresztély János

Horváth Keresztély János (gyakran csak Horváth (Ker.) János) (Kőszeg, 1732. július 13. – Buda, 1799. október 20.) jezsuita rendi szerzetes, egyetemi tanár.

Új!!: A fizika története és Horváth Keresztély János · Többet látni »

Hullám-részecske kettősség

A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat.

Új!!: A fizika története és Hullám-részecske kettősség · Többet látni »

I. Erzsébet angol királynő

I.

Új!!: A fizika története és I. Erzsébet angol királynő · Többet látni »

Ióannész Philoponosz

Ióannész Philoponosz (Ἰωάννης ὁ Φιλόπονος, Joánisz ó Filóponosz, latinosan Johannes Philoponos, 490 körül – 570 körül) kora középkori bizánci nyelvtudós és apologetikus keresztény teozófus.

Új!!: A fizika története és Ióannész Philoponosz · Többet látni »

Idő

Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.

Új!!: A fizika története és Idő · Többet látni »

Ind filozófia

Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.

Új!!: A fizika története és Ind filozófia · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: A fizika története és India · Többet látni »

Inerciarendszer

A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).

Új!!: A fizika története és Inerciarendszer · Többet látni »

Inkvizíció

Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.

Új!!: A fizika története és Inkvizíció · Többet látni »

Invariáns tömeg

Az invariáns tömeg egy vagy több részecskéből álló rendszer nyugalmi tömege, ami minden inerciarendszerben ugyanaz, azaz egy Lorentz-invariáns (vagy másképpen Lorentz-skalár) mennyiség.

Új!!: A fizika története és Invariáns tömeg · Többet látni »

Io (hold)

Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.

Új!!: A fizika története és Io (hold) · Többet látni »

Ionizáció

Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.

Új!!: A fizika története és Ionizáció · Többet látni »

Iránytű

Az iránytű, illetve továbbfejlesztett változata, a tájoló a Föld mágneses térerősségén alapuló irányzó műszer, ami általában a mágneses északi irány kijelölésére szolgál.

Új!!: A fizika története és Iránytű · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Új!!: A fizika története és Isaac Newton · Többet látni »

Isten

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: A fizika története és Isten · Többet látni »

Isteni gondviselés

Az isteni gondviselés a különböző vallási rendszerekben megjelenő nézetek és képzetek összessége, amelyek a világot teremtő főhatalomnak, istennek vagy egyfajta isteni tervnek tulajdonítják az emberi közösségek és az ember személyes sorsának alakulását.

Új!!: A fizika története és Isteni gondviselés · Többet látni »

Jakob Bernoulli

Jakob Bernoulli (Bázel, 1654. december 27. – Bázel, 1705. augusztus 16.) svájci matematikus.

Új!!: A fizika története és Jakob Bernoulli · Többet látni »

James Clerk Maxwell

James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.

Új!!: A fizika története és James Clerk Maxwell · Többet látni »

James Jeans

James Hopwood Jeans OM (Ormskirk, Lancashire, 1877. szeptember 11. – Dorking, Surrey, 1946. szeptember 16.) angol fizikus, csillagász, 1928-tól Sir James Hopwood Jeans.

Új!!: A fizika története és James Jeans · Többet látni »

James Prescott Joule

James Prescott Joule (Salford, Anglia, 1818. december 24. – Sale, Anglia, 1889. október 11.) angol fizikus.

Új!!: A fizika története és James Prescott Joule · Többet látni »

Júvál Neemán

Júvál Neemán (héberül יובל נאמן, izraeli angol átírással Yuval Neeman, Tel-Aviv, 1925. május 14. – Tel-Aviv, 2006. április 26.), izraeli fizikus és politikus.

Új!!: A fizika története és Júvál Neemán · Többet látni »

Jean Buridan

Jean Buridan, magyarosan Buridán János, (1295 körül – 1363) középkori francia nominalista skolasztikus filozófus és teológus.

Új!!: A fizika története és Jean Buridan · Többet látni »

Jean le Rond d’Alembert

Jean le Rond d’Alembert (Párizs, 1717. november 16. – Párizs, 1783. október 29.) francia matematikus, mérnök, fizikus és filozófus.

Új!!: A fizika története és Jean le Rond d’Alembert · Többet látni »

Jelenség

A jelenség egy megfigyelhető tény vagy esemény.

Új!!: A fizika története és Jelenség · Többet látni »

Jog

mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.

Új!!: A fizika története és Jog · Többet látni »

Johann Bernoulli

#ÁTIRÁNYÍTÁS Johann Bernoulli (egyértelműsítő lap).

Új!!: A fizika története és Johann Bernoulli · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Új!!: A fizika története és Johannes Kepler · Többet látni »

John Dalton

John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.

Új!!: A fizika története és John Dalton · Többet látni »

John Scott Russell

John Scott Russell (Vale of Clyde, 1808. május 9. – London, 1882. június 10.) skót matematikus, haditengerészeti hadmérnök.

Új!!: A fizika története és John Scott Russell · Többet látni »

John Wallis

John Wallis (Ashford, Kent, Anglia, 1616. november 23. – Oxford, Anglia, 1703. október 28.) angol matematikus, nyelvész, a hallássérültek gyógypedagógiájának egyik korai, neves művelője.

Új!!: A fizika története és John Wallis · Többet látni »

Joseph Fourier

Jean-Baptiste Joseph Fourier (Auxerre, 1768. március 21. – Párizs, 1830. május 16.) francia matematikus és fizikus.

Új!!: A fizika története és Joseph Fourier · Többet látni »

Joseph Henry

Joseph Henry (Albany, New York, 1797. december 17. – Washington, 1878. május 13.) amerikai fizikus.

Új!!: A fizika története és Joseph Henry · Többet látni »

Joseph John Thomson

Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.

Új!!: A fizika története és Joseph John Thomson · Többet látni »

Joseph Louis Gay-Lussac

260px 260px Joseph Louis Gay-Lussac (Saint-Léonard-de-Noblat, 1778. december 6. – Párizs, 1850. május 9.) francia fizikus, vegyész.

Új!!: A fizika története és Joseph Louis Gay-Lussac · Többet látni »

Joseph Louis Lagrange

Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.

Új!!: A fizika története és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »

Joseph Priestley

A Bastille lerombolása másodikévfordulóján a tömeg elpusztítottaházát, könyvtárát, laboratóriumát. Joseph Priestley (Birstall, West Yorkshire, 1733. március 13. – Northumberland, Pennsylvania, 1804. február 6.) angol lelkész, liberális politikai filozófus, fizikus és kémikus.

Új!!: A fizika története és Joseph Priestley · Többet látni »

Josiah Willard Gibbs

Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket.

Új!!: A fizika története és Josiah Willard Gibbs · Többet látni »

Jukava Hideki

Jukava Hideki (湯川秀樹, nyugaton Hideki Yukawa) (Tokió, 1907. január 23. – Kiotó, 1981. szeptember 8.) elméleti fizikus, az első japán Nobel-díjas.

Új!!: A fizika története és Jukava Hideki · Többet látni »

Julian Schwinger

Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus.

Új!!: A fizika története és Julian Schwinger · Többet látni »

Julián naptár

A julián naptár (vagy Julianus-naptár) Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így a rómainál is.

Új!!: A fizika története és Julián naptár · Többet látni »

Julius Robert von Mayer

Julius Robert von Mayer (Heilbronn, 1814. november 25. – Heilbronn, 1878. március 20.) német orvos és fizikus, a termodinamika tudományának egyik megalapozója.

Új!!: A fizika története és Julius Robert von Mayer · Többet látni »

Kauzalitás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Okság.

Új!!: A fizika története és Kauzalitás · Többet látni »

Kényszerfeltétel

A kényszerfeltétel egy fizikai rendszerre (tömegpontra, pontrendszerre, merev testekből álló rendszerre) ható szabaderők hatását (így a rendszer mozgását) korlátozó, általában geometriai jellegű mellékfeltételek elnevezése.

Új!!: A fizika története és Kényszerfeltétel · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: A fizika története és Költészet · Többet látni »

Középkori filozófia

Herrad von Lansberg ''Hortus delicarium'' (1180) című művének miniatúrája, ami a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középkori filozófia Európa és a Közel-Kelet középkori filozófiai nézeteinek összessége.

Új!!: A fizika története és Középkori filozófia · Többet látni »

Kepler-törvények

Kepler-törvények néven nevezzük a  bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva.

Új!!: A fizika története és Kepler-törvények · Többet látni »

Klasszikus fizika

A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.

Új!!: A fizika története és Klasszikus fizika · Többet látni »

Klasszikus mechanika

A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.

Új!!: A fizika története és Klasszikus mechanika · Többet látni »

Klaudiosz Ptolemaiosz

Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.

Új!!: A fizika története és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »

Koordinátageometria

A koordinátageometria, más néven analitikus geometria a geometriai fogalmaknak algebrai fogalmakat feleltet meg, azaz mind a síkbeli, mind a térbeli geometriai alakzatokhoz mennyiséget rendel.

Új!!: A fizika története és Koordinátageometria · Többet látni »

Kopernikusz

Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.

Új!!: A fizika története és Kopernikusz · Többet látni »

Kormányforma

A kormányforma mondja meg, hogy a hatalommegosztás során létrejövő hatalmi ágaknak – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – milyen a szerkezete és az egymáshoz való viszonya.

Új!!: A fizika története és Kormányforma · Többet látni »

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás

WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.

Új!!: A fizika története és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Többet látni »

Kozmikus sugárzás

A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.

Új!!: A fizika története és Kozmikus sugárzás · Többet látni »

Kozmológia

A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.

Új!!: A fizika története és Kozmológia · Többet látni »

Kriogenika

A kriogenika a fizikatudománynak az az ága, amely az anyagok nagyon alacsony hőmérsékleteken való viselkedését vizsgálja.

Új!!: A fizika története és Kriogenika · Többet látni »

Kuktafazék

A kuktafazék (vagy röviden kukta) egy nyomás alá helyezhető főzőedény elnevezése Magyarországon.

Új!!: A fizika története és Kuktafazék · Többet látni »

Kvantum

A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.

Új!!: A fizika története és Kvantum · Többet látni »

Kvantum-elektrodinamika

A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.

Új!!: A fizika története és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »

Kvantum-színdinamika

A kvantum-színdinamika az erős kölcsönhatás, azaz a hadronok (proton, neutron, mezonok) közötti alapvető vonzóerő kvantumelmélete.

Új!!: A fizika története és Kvantum-színdinamika · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Új!!: A fizika története és Kvantummechanika · Többet látni »

Kvark

right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.

Új!!: A fizika története és Kvark · Többet látni »

Kvarkmodell

A részecskefizikában a kvarkmodell írja le a hadronok belső szerkezetét, milyen kvarkok építik fel őket, amelyektől a kvantumszámaikat nyerik.

Új!!: A fizika története és Kvarkmodell · Többet látni »

Lagrange-függvény

Egy dinamikai rendszer Lagrange-függvénye (L) olyan függvény, amely összegzi a rendszer dinamikáját.

Új!!: A fizika története és Lagrange-függvény · Többet látni »

Lazare Nicolas Marguerite Carnot

Lazare Nicolas Marguerite Carnot (Nolay, 1753. május 13. – Magdeburg, 1823. augusztus 2.) francia tábornok, politikus, tudós, a Nemzeti Konvent tagja.

Új!!: A fizika története és Lazare Nicolas Marguerite Carnot · Többet látni »

Láncgörbe

A kötél láncgörbe alakot vesz fel. A láncgörbe (vagy kötélgörbe) a két végénél fogva felfüggesztett lánc vagy kötél saját súlya alatt felvett alakja.

Új!!: A fizika története és Láncgörbe · Többet látni »

Léon Foucault

Foucault-inga a párizsi Panthéonban A Foucault-inga működő modellje Jean Bernard Léon Foucault (Párizs, 1819. szeptember 18. – Párizs, 1868. február 11.) francia fizikus.

Új!!: A fizika története és Léon Foucault · Többet látni »

Lézer

Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.

Új!!: A fizika története és Lézer · Többet látni »

Leideni palack

A leideni palack elektromos töltések tárolására alkalmas üvegedény, amelynek külső és belső felülete kb.

Új!!: A fizika története és Leideni palack · Többet látni »

Lendület

A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.

Új!!: A fizika története és Lendület · Többet látni »

Leonhard Euler

Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. – Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.

Új!!: A fizika története és Leonhard Euler · Többet látni »

Leukipposz

Leukipposz, (Kr. e. V. század eleje), görög, atomista filozófus.

Új!!: A fizika története és Leukipposz · Többet látni »

Lev Davidovics Landau

Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.

Új!!: A fizika története és Lev Davidovics Landau · Többet látni »

Logika

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: A fizika története és Logika · Többet látni »

Louis de Broglie

Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.

Új!!: A fizika története és Louis de Broglie · Többet látni »

Ludwig Boltzmann

24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.

Új!!: A fizika története és Ludwig Boltzmann · Többet látni »

Magdeburgi féltekék

#ÁTIRÁNYÍTÁS Otto von Guericke.

Új!!: A fizika története és Magdeburgi féltekék · Többet látni »

Maghasadás

150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.

Új!!: A fizika története és Maghasadás · Többet látni »

Magyar tudománytörténeti művek listája

Az alábbi lista a magyar nyelvű tudománytörténeti műveket tartalmazza.

Új!!: A fizika története és Magyar tudománytörténeti művek listája · Többet látni »

Marie Curie

Maria Salomea Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel fizikus és vegyész, aki Franciaországban élt és tudományos eredményeit is itt érte el.

Új!!: A fizika története és Marie Curie · Többet látni »

Marin Mersenne

Marin Mersenne O.M. (Oizé, 1588. szeptember 8. – Párizs, 1648. szeptember 1.) francia szerzetes, matematikus, fizikus.

Új!!: A fizika története és Marin Mersenne · Többet látni »

Matematikai analízis

Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik.

Új!!: A fizika története és Matematikai analízis · Többet látni »

Maurja Birodalom

A Maurja Birodalom a Maurja-család királysága volt az ókori Indiában (i. e. 325–i. e. 183).

Új!!: A fizika története és Maurja Birodalom · Többet látni »

Max Born

Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.

Új!!: A fizika története és Max Born · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Új!!: A fizika története és Max Planck · Többet látni »

Maxwell-démon

A Maxwell-démon elvi működésének vázlatos ábrázolása A Maxwell-démon egy gondolatkísérlet, amelyet James Clerk Maxwell skót fizikusról (1831–1879) neveztek el, aki 1871-ben adta közre először.

Új!!: A fizika története és Maxwell-démon · Többet látni »

Maxwell-egyenletek

A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.

Új!!: A fizika története és Maxwell-egyenletek · Többet látni »

Maxwell–Boltzmann-eloszlás

A Maxwell–Boltzmann-eloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól, ahol a részecskék között nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között.

Új!!: A fizika története és Maxwell–Boltzmann-eloszlás · Többet látni »

Mágnesesség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mágnesség.

Új!!: A fizika története és Mágnesesség · Többet látni »

Mágnesség

A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.

Új!!: A fizika története és Mágnesség · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: A fizika története és Második világháború · Többet látni »

Mértékelmélet (fizika)

#ÁTIRÁNYÍTÁS mértéktérelmélet.

Új!!: A fizika története és Mértékelmélet (fizika) · Többet látni »

Mértéktérelmélet

A mértéktérelmélet vagy leggyakrabban egyszerűen mértékelmélet a térelméletek egy gyakran használt, speciális fajtája, ezekben a tér (téridő) minden pontjában definiált fizikai mennyiség (mező) pontról pontra („lokálisan”) eleget tesz valamilyen „belső” (azaz, nem a téridőkoordinátákban, hanem a mező változóira elvégezhető) szimmetriacsoporttal jellemezhető szimmetriának, azaz ha elvégezzük a mértéktranszformációt – úgy, hogy a mező folytonosan differenciálható marad –, akkor az elméletből számolható fizikai mennyiségek nem változnak.

Új!!: A fizika története és Mértéktérelmélet · Többet látni »

Mechanika

A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.

Új!!: A fizika története és Mechanika · Többet látni »

Mechanikai egyensúly

Egy matematikai inga stabil (balra) és instabil (jobbra) helyzetben Egyensúly a mechanikában azt az állapotot jelenti, amelyben egy rendszer minden egyes pontjára ható erők és nyomatékok összege zéró.

Új!!: A fizika története és Mechanikai egyensúly · Többet látni »

Medici-család

A Medici-család (ejtsd: medicsi) Firenze fejedelmi családja volt 1434-től.

Új!!: A fizika története és Medici-család · Többet látni »

Metafizika

Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.

Új!!: A fizika története és Metafizika · Többet látni »

Michael Faraday

Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.

Új!!: A fizika története és Michael Faraday · Többet látni »

Michelson–Morley-kísérlet

A Michelson–Morley-kísérletet 1887-ben végezte el Albert Michelson és Edward Morley a mai Case Western Reserve University-n. A kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét.

Új!!: A fizika története és Michelson–Morley-kísérlet · Többet látni »

Modern fizika

fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.

Új!!: A fizika története és Modern fizika · Többet látni »

Mozgás (fizika)

A mozgás a fizikában egy test helyének megváltozása az idő és egy viszonyítási pont viszonylatában.

Új!!: A fizika története és Mozgás (fizika) · Többet látni »

Mozgási energia

A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.

Új!!: A fizika története és Mozgási energia · Többet látni »

Munka (fizika)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mechanikai munka.

Új!!: A fizika története és Munka (fizika) · Többet látni »

Murray Gell-Mann

Murray Gell-Mann (New York, 1929. szeptember 15. – Santa Fe, 2019. május 24.) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.

Új!!: A fizika története és Murray Gell-Mann · Többet látni »

Nagy Hadronütköztető

Az LHC dipólmágnese, jól látható a két nyalábcső helye A Nagy Hadronütköztető (LHC: Large Hadron Collider) a CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km kerületű alagútját használja fel.

Új!!: A fizika története és Nagy Hadronütköztető · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: A fizika története és Nap · Többet látni »

Napfogyatkozás

Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Új!!: A fizika története és Napfogyatkozás · Többet látni »

Napfolt

Nagy, szabályos napfolt a NASA felvételén A napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában.

Új!!: A fizika története és Napfolt · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: A fizika története és Naprendszer · Többet látni »

Naszír ad-Dín Túszí

Naszír ad-Dín Túszí, (angolos írásmóddal: Nasir al-Din al-Tusi) Ṭūsī: Abū Jaafar Muḥammad ibn Muḥammad ibn al-Ḥasan Naṣīr al-Dīn al-Ṭūsī (1201. február 17. Túsz, Irán – 1274. június 25. Bagdad, Irak) középkori perzsa asztrológus, csillagász, matematikus.

Új!!: A fizika története és Naszír ad-Dín Túszí · Többet látni »

Navier–Stokes-egyenletek

A Navier–Stokes-egyenletek Claude Navier és George Gabriel Stokes állította fel folyékony anyagok mozgásának, áramlásának leírására.

Új!!: A fizika története és Navier–Stokes-egyenletek · Többet látni »

Newton törvényei

latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.

Új!!: A fizika története és Newton törvényei · Többet látni »

Newton-féle gravitációs törvény

A Newton-féle gravitációs törvény szerint bármely két test kölcsönösen vonzza egymást.

Új!!: A fizika története és Newton-féle gravitációs törvény · Többet látni »

Newton-módszer

A numerikus analízisben a Newton-módszer (más néven Newton–Raphson-módszer, Newton–Fourier-módszer vagy érintőmódszer) az egyik legjobb módszer, amellyel valós függvények esetén megközelíthetjük a gyököket (zérushelyeket).

Új!!: A fizika története és Newton-módszer · Többet látni »

Nicolas Léonard Sadi Carnot

Nicolas Léonard Sadi Carnot (Párizs, 1796. június 1. – Párizs, 1832. augusztus 24.) francia fizikus, matematikus és mérnök.

Új!!: A fizika története és Nicolas Léonard Sadi Carnot · Többet látni »

Niels Bohr

Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.

Új!!: A fizika története és Niels Bohr · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: A fizika története és Nyelvészet · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: A fizika története és Nyomás · Többet látni »

Nyugalmi tömeg

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tömeg.

Új!!: A fizika története és Nyugalmi tömeg · Többet látni »

Okság

Az okság (latin kauzalitás (néha oksági összefüggés, ok – okozati összefüggés vagy okozati összefüggés néven is említik – jelentése valamely végső okra vonatkozó, okozati viszonyban lévő dolog vagy jelenség; filozófiai kategória, olyan egymással összefüggésben lévő események jelölésére, amelyben az egyik esemény (az ok) kiváltja a másikat (az okozatot). Az okság összefüggése a büntetőjognak is az egyik alapvető fogalma. (Az okságot gyakran nevezik ok-okozati összefüggésnek is; régiesen kauzális nexus).

Új!!: A fizika története és Okság · Többet látni »

Omar Hajjám

Omar Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász.

Új!!: A fizika története és Omar Hajjám · Többet látni »

Ontológia

Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.

Új!!: A fizika története és Ontológia · Többet látni »

Optika

Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.

Új!!: A fizika története és Optika · Többet látni »

Orvostudomány

Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.

Új!!: A fizika története és Orvostudomány · Többet látni »

Otto von Guericke

Otto von Guericke (Magdeburg, 1602. november 20. – Hamburg, 1686. május 11. (Julián naptár); 1602. november 30. – 1686. május 21. (Gergely-naptár) német tudós, feltaláló és politikus. A légszivattyú feltalálója.

Új!!: A fizika története és Otto von Guericke · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: A fizika története és Oxigén · Többet látni »

Pakudha Kaccsájana

Pakudha Kaccsájana i.e. 5.

Új!!: A fizika története és Pakudha Kaccsájana · Többet látni »

Parabola (görbe)

Parabola A parabola (a görög παραβολή-ből) egy kúpszelet, amit úgy kaphatunk, ha a körkúp-felületet egy, a kúp alkotójával párhuzamos síkkal metsszük.

Új!!: A fizika története és Parabola (görbe) · Többet látni »

Paul Dirac

Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.

Új!!: A fizika története és Paul Dirac · Többet látni »

Pálya (csillagászat)

Ábra az égitest pályaelemeihez A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására.

Új!!: A fizika története és Pálya (csillagászat) · Többet látni »

Pí (szám)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pi (szám).

Új!!: A fizika története és Pí (szám) · Többet látni »

Peter Higgs

Peter Ware Higgs (Newcastle upon Tyne, 1929. május 29. –) Nobel-díjas brit elméleti fizikus.

Új!!: A fizika története és Peter Higgs · Többet látni »

Philosophiae Naturalis Principia Mathematica

Newton saját példánya, mely a második kiadás számára tett kézírásos javításokat tartalmaz A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (Latinul: "a természetfilozófia matematikai alapjai", gyakran röviden csak Principia vagy Principia Mathematica) a klasszikus mechanika egy háromkötetes megalapozása, melyet Isaac Newton publikált 1687. július 5-én.

Új!!: A fizika története és Philosophiae Naturalis Principia Mathematica · Többet látni »

Physis

A physis (ógörögül: φύσις, phusis) görög teológiai, filozófiai és tudományos kifejezés, amit általában „természet”-nek fordítunk.

Új!!: A fizika története és Physis · Többet látni »

Pierre Curie

Pierre Cienter Curie (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.) fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus.

Új!!: A fizika története és Pierre Curie · Többet látni »

Pierre Louis Maupertuis

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pierre Louis Moreau de Maupertuis.

Új!!: A fizika története és Pierre Louis Maupertuis · Többet látni »

Pion

A részecskefizika területén a pion (pi-mezon) közös neve az 1947-ben felfedezett három szubatomi részecsének: a π0, π+ és π‒ részecskéknek.

Új!!: A fizika története és Pion · Többet látni »

Pisai Egyetem

A Pisai Egyetem (olaszul Università di Pisa) Olaszország egyik legrégebbi, leghíresebb egyeteme.

Új!!: A fizika története és Pisai Egyetem · Többet látni »

Pisai ferde torony

A pisai ferde torony vagy egyszerűen pisai torony ferde torony Pisa városában, Olaszország Toszkána régiójában.

Új!!: A fizika története és Pisai ferde torony · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: A fizika története és Platón · Többet látni »

Plutarkhosz

Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.

Új!!: A fizika története és Plutarkhosz · Többet látni »

Polónium

A polónium kémiai elem.

Új!!: A fizika története és Polónium · Többet látni »

Polihisztor

A polihisztor kifejezés alapvetően olyan tudóst jelöl, aki többféle tudományágat kutat és önmaga is kiemelkedő új felfedezésekkel, felismerésekkel gazdagítja az emberiség tudományos ismereteit.

Új!!: A fizika története és Polihisztor · Többet látni »

Politika

A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

Új!!: A fizika története és Politika · Többet látni »

Pozitron

A pozitron az elektron antirészecskéje.

Új!!: A fizika története és Pozitron · Többet látni »

Preszókratikus filozófia

ThalészAnaximenész A preszókratikus filozófia jelentése: Szókratész (Kr. e. 5-4 sz.) előtti filozófia.

Új!!: A fizika története és Preszókratikus filozófia · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: A fizika története és Proton · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: A fizika története és Radioaktivitás · Többet látni »

Rádióhullám

Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.

Új!!: A fizika története és Rádióhullám · Többet látni »

Rádium

A rádium (vegyjele Ra, rendszáma 88) egy radioaktív kémiai elem, az alkáliföldfémek csoportjának utolsó, 6.

Új!!: A fizika története és Rádium · Többet látni »

Részecske

#ÁTIRÁNYÍTÁS elemi részecske.

Új!!: A fizika története és Részecske · Többet látni »

Részecskefizika

A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.

Új!!: A fizika története és Részecskefizika · Többet látni »

Részecskegyorsító

ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.

Új!!: A fizika története és Részecskegyorsító · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: A fizika története és Római Birodalom · Többet látni »

Röntgensugárzás

A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.

Új!!: A fizika története és Röntgensugárzás · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Új!!: A fizika története és Reformáció · Többet látni »

Relativitáselmélet

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.

Új!!: A fizika története és Relativitáselmélet · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Új!!: A fizika története és René Descartes · Többet látni »

Rezonancia

A rezonancia olyan gerjesztett kényszerrezgéseknél lép fel, amikor a gerjesztés frekvenciája a rezgésre kényszerített rendszer sajátfrekvenciájával megegyezik.

Új!!: A fizika története és Rezonancia · Többet látni »

Richard Feynman

Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.

Új!!: A fizika története és Richard Feynman · Többet látni »

Robert Boyle

Robert Boyle (Írország, Lismore, 1627. január 25. – London, 1691. december 31.) angol-ír fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára.

Új!!: A fizika története és Robert Boyle · Többet látni »

Robert Brown (botanikus)

Robert Brown (Montrose, Skócia, 1773. december 21. – London, 1858. június 10.) angol botanikus.

Új!!: A fizika története és Robert Brown (botanikus) · Többet látni »

Robert Hooke

Robert Hooke (Freshwater, Wight-sziget, 1635. július 18. – London, 1703. március 3.) angol tudós, polihisztor, a Royal Society tagja, fontos szerepet játszott a tudományos forradalomban mind kísérleti, mind elméleti munkásságával.

Új!!: A fizika története és Robert Hooke · Többet látni »

Robert Woodrow Wilson

Robert Woodrow Wilson (Houston, Texas, 1936. január 10. –) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyik felfedezője.

Új!!: A fizika története és Robert Woodrow Wilson · Többet látni »

Rochesteri Egyetem

A Rochesteri Egyetem (U of R, UR vagy U of Rochester) amerikai kutató magánegyetem a New York-i Rochesterben.

Új!!: A fizika története és Rochesteri Egyetem · Többet látni »

Roger Bacon

Roger Bacon (1214 – 1292 vagy 1294 júniusa) középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi Egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként.

Új!!: A fizika története és Roger Bacon · Többet látni »

Royal Society

A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.

Új!!: A fizika története és Royal Society · Többet látni »

Rudolf Clausius

Rudolf Julius Emanuel Clausius (született Rudolf Gottlieb) (Köslin, 1822. január 2. – Bonn, 1888. augusztus 24.) német fizikus és matematikus, a termodinamika tudományának egyik fő megalapozója.

Új!!: A fizika története és Rudolf Clausius · Többet látni »

Rugalmassági modulus

A szilárdságtanban és rugalmasságtanban a rugalmassági modulus vagy Young-modulus egy anyagra jellemző állandó, az adott anyag merevségéről nyújt információt.

Új!!: A fizika története és Rugalmassági modulus · Többet látni »

Rutherford-féle atommodell

Ernest Rutherford 1911-ben dolgozta ki atommodelljét, miután az ugyancsak róla elnevezett kísérlettel (más néven: Geiger–Marsden-kísérlet) bebizonyította a Thomson-féle atommodell tarthatatlanságát; kimutatta, hogy az atom tömegének túlnyomó része az atom által elfoglalt térrész egy piciny töredékében, az atommagban összpontosul.

Új!!: A fizika története és Rutherford-féle atommodell · Többet látni »

Satyendra Nath Bose

Satyendra Nath Bose (bengáli:সত্যেন্দ্রনাথ বসু, magyaros átírásban: Szatdzsendranáth Baszu, Kalkutta, 1894. január 1. – Kalkutta, 1974. február 4.) indiai fizikus, aki a fizika matematikai módszerekkel történő művelésére, kutatására specializálta magát.

Új!!: A fizika története és Satyendra Nath Bose · Többet látni »

Sötét anyag

Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.

Új!!: A fizika története és Sötét anyag · Többet látni »

Sötét energia

A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.

Új!!: A fizika története és Sötét energia · Többet látni »

Science and Civilisation in China

A Science and Civilisation in China (magyarul: „Tudomány és civilizáció Kínában”) Joseph Needham brit biológus, sinológus által, 1954-ben indított és összeállított könyvsorozat, amely Kína tudomány- és technikatörténetét dolgozza fel.

Új!!: A fizika története és Science and Civilisation in China · Többet látni »

Sheldon Lee Glashow

Sheldon Lee Glashow (New York, 1932. december 5. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: A fizika története és Sheldon Lee Glashow · Többet látni »

Skolasztikus filozófia

A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.

Új!!: A fizika története és Skolasztikus filozófia · Többet látni »

Speciális relativitáselmélet

A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.

Új!!: A fizika története és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »

Standard modell

Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.

Új!!: A fizika története és Standard modell · Többet látni »

Statika

Egy tartószerkezet vázlata egyensúlyi állapotban. Az erők és nyomatékok összege zéró A statika (vagy sztatika) a klasszikus mechanika résztudománya, az erőrendszerek tulajdonságaival és a nyugalomban lévő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik.

Új!!: A fizika története és Statika · Többet látni »

Stephen Hawking

Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. – Cambridge, 2018. március 14.) vezető angol elméleti fizikus.

Új!!: A fizika története és Stephen Hawking · Többet látni »

Steven Weinberg

Steven Weinberg (New York, 1933. május 3. – Austin, 2021. július 23.) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: A fizika története és Steven Weinberg · Többet látni »

Szamoszi Arisztarkhosz

Számoszi Arisztarkhosz (Számosz, i. e. 310 körül – Alexandria, i. e. 230 körül) Hellászban, majd Egyiptomban alkotó filozófus, matematikus és csillagász, a heliocentrikus világkép első megfogalmazója.

Új!!: A fizika története és Szamoszi Arisztarkhosz · Többet látni »

Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Új!!: A fizika története és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szín

Színkép létrehozása prizmávalKöznapi értelemben a szín a környezet tárgyainak látással érzékelhető azon tulajdonsága, amit olyan fogalmakkal írunk le mint a vörös, sárga, zöld és kék stb.

Új!!: A fizika története és Szín · Többet látni »

Színházművészet

USA A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva.

Új!!: A fizika története és Színházművészet · Többet látni »

Szónoklattan

A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: A fizika története és Szónoklattan · Többet látni »

Szórás (fizika)

A szórás fizikai jelensége részecskék egymással vagy egy erőcentrummal való ütközése, kölcsönhatása során létrejövő rendezetlen, de matematikailag általában leírható módon történő irányváltoztatását jelenti.

Új!!: A fizika története és Szórás (fizika) · Többet látni »

Szúfizmus

Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.

Új!!: A fizika története és Szúfizmus · Többet látni »

Szilárdtestfizika

Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.

Új!!: A fizika története és Szilárdtestfizika · Többet látni »

Szoliton

Laboratóriumban létrehozott szolitáris hullámA szolitonok nagy amplitúdójú nemlineáris hullámok, melyek szemben a kis amplitúdójú lineáris hullámokkal, megtartják koherens alakjukat.

Új!!: A fizika története és Szoliton · Többet látni »

Szuperszimmetria

A szuperszimmetria egy a kiterjesztett dimenziókkal rendelkező terekkel kapcsolatos fogalom, mely a részecskefizika egyik fontos eleme.

Új!!: A fizika története és Szuperszimmetria · Többet látni »

Szupravezetés

Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.

Új!!: A fizika története és Szupravezetés · Többet látni »

Távcső

A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.

Új!!: A fizika története és Távcső · Többet látni »

Tér (fizika)

Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.

Új!!: A fizika története és Tér (fizika) · Többet látni »

Térfogat

A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.

Új!!: A fizika története és Térfogat · Többet látni »

Téridő

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.

Új!!: A fizika története és Téridő · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Új!!: A fizika története és Tömeg · Többet látni »

Tömeg-energia ekvivalencia

fizika világéve alkalmával. A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test E nyugalmi energiája megegyezik az m (nyugalmi) tömeg és a c fénysebesség négyzetének szorzatával: azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.

Új!!: A fizika története és Tömeg-energia ekvivalencia · Többet látni »

Tömegközéppont

A fizikában egy részekből álló rendszer tömegközéppontja az a nevezetes pont, mely sok szempontból úgy viselkedik, mintha a rendszer tömege ebbe a pontba volna koncentrálva.

Új!!: A fizika története és Tömegközéppont · Többet látni »

Tömegmegmaradás

A tömeg/anyagmegmaradás törvénye (a Lomonoszov−Lavoisier-törvény) kimondja, hogy egy zárt anyagi rendszer tömege állandó marad, függetlenül a rendszeren belül lejátszódó folyamatoktól.

Új!!: A fizika története és Tömegmegmaradás · Többet látni »

Tüzelőanyag

A tüzelőanyag nagy mennyiségben rendelkezésre álló természetes, vagy mesterséges éghető anyag, amelynek elégetése (oxidációja) közben jó hatásfokkal hőenergia keletkezik.

Új!!: A fizika története és Tüzelőanyag · Többet látni »

Tehetetlenség (mechanika)

A tehetetlenség a fizikai testek azon tulajdonsága, mely ellenállásukat fejezi ki a mozgási vagy nyugalmi állapotuk megváltoztatásával szemben, vagy a testek azon hajlamát, hogy ellenálljon a mozgásállapotában fellépő bármilyen változásnak.

Új!!: A fizika története és Tehetetlenség (mechanika) · Többet látni »

Tengelyferdeség

A tengelyferdeség az adott égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge.

Új!!: A fizika története és Tengelyferdeség · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Új!!: A fizika története és Teológia · Többet látni »

Természet

A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel.

Új!!: A fizika története és Természet · Többet látni »

Természetfilozófia

A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.

Új!!: A fizika története és Természetfilozófia · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Új!!: A fizika története és Természettudomány · Többet látni »

Thalész

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).

Új!!: A fizika története és Thalész · Többet látni »

Thomas Gold

Thomas Gold (Bécs, 1920. május 22. – Ithaca, New York, 2004. június 22.) osztrák származású brit csillagász.

Új!!: A fizika története és Thomas Gold · Többet látni »

Thomas Savery

Thomas Savery angol feltaláló volt, Shilstonban (Devon), Angliában született.

Új!!: A fizika története és Thomas Savery · Többet látni »

Thomas Young

Thomas Young (Milverton, 1773. június 13. – London, 1829. május 10.) angol orvos és fizikus, polihisztor.

Új!!: A fizika története és Thomas Young · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: A fizika története és Tudomány · Többet látni »

Tycho Brahe

Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Týn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dánia, 1546. december 14. – Benátky nad Jizerou, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.

Új!!: A fizika története és Tycho Brahe · Többet látni »

Ultraibolya katasztrófa

Az ultraibolya katasztrófa (vagy Rayleigh–Jeans katasztrófa) a 20. század eleji klasszikus fizika egyik jóslata volt, mely szerint az ideális feketetest termikus egyensúlyban végtelen mennyiségű sugárzást bocsát ki.

Új!!: A fizika története és Ultraibolya katasztrófa · Többet látni »

Uránusz

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.

Új!!: A fizika története és Uránusz · Többet látni »

Vákuum

A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.

Új!!: A fizika története és Vákuum · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: A fizika története és Világegyetem · Többet látni »

Villamosmérnök

A villamosmérnök elektromos, illetve elektronikus eszközök, berendezések, létesítmények tervezésén, gyártásán, működtetésén dolgozik.

Új!!: A fizika története és Villamosmérnök · Többet látni »

Vitalij Lazarevics Ginzburg

Vitalij Lazarevics Ginzburg (oroszul: Виталий Лазаревич Гинзбург; Moszkva, 1916. október 4. – Moszkva, 2009. november 8.) fizikai Nobel-díjas orosz elméleti fizikus és asztrofizikus, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, Igor Jevgenyjevics Tamm utódja az FIAN (Lebegyev Fizikai Kutatóintézet) igazgatói posztján.

Új!!: A fizika története és Vitalij Lazarevics Ginzburg · Többet látni »

Werner Heisenberg

Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.

Új!!: A fizika története és Werner Heisenberg · Többet látni »

Wilhelm Conrad Röntgen

Wilhelm Conrad Röntgen (Lennep, ma Remscheid része, 1845. március 27. – München, 1923. február 10.) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője.

Új!!: A fizika története és Wilhelm Conrad Röntgen · Többet látni »

Wilhelm Eduard Weber

Wilhelm Eduard Weber (Wittenberg, 1804. október 24. – Göttingen, 1891. június 23.) porosz fizikus és egyetemi tanár.

Új!!: A fizika története és Wilhelm Eduard Weber · Többet látni »

Wilhelm Wien

Wilhelm Wien (Gafken, 1864. január 13. – München, 1928. augusztus 30.) német fizikus.

Új!!: A fizika története és Wilhelm Wien · Többet látni »

Wilkinson Microwave Anisotropy Probe

A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a NASA műholdja, melynek feladata, hogy a felderítse az Ősrobbanásból származó mikrohullámú háttérsugárzás térbeli hőmérséklet-ingadozásait (anizotrópiáját).

Új!!: A fizika története és Wilkinson Microwave Anisotropy Probe · Többet látni »

William Herschel

A 40 láb hosszú távcső Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol zeneszerző, csillagász, az Uránusz felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.

Új!!: A fizika története és William Herschel · Többet látni »

William Rowan Hamilton

Sir William Rowan Hamilton (Dublin, 1805. augusztus 4. – Dublin, 1865. szeptember 2.) ír matematikus, fizikus, csillagász.

Új!!: A fizika története és William Rowan Hamilton · Többet látni »

William Thomson (matematikus)

Lord Kelvin vagy Kelvin első bárója OM (született William Thomson) (Belfast, 1824. június 26. – Netherhall, Skócia, 1907. december 17.) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa.

Új!!: A fizika története és William Thomson (matematikus) · Többet látni »

Wolfgang Pauli

Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.

Új!!: A fizika története és Wolfgang Pauli · Többet látni »

Zene

Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.

Új!!: A fizika története és Zene · Többet látni »

Zoológia

A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya.

Új!!: A fizika története és Zoológia · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező