Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A fizika története és Ganymedes

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A fizika története és Ganymedes

A fizika története vs. Ganymedes

Egy Newton-inga A fizika (az ógörög φύσις physis szóból, jelentése „természet”) a tudomány egyik alapvető ága. A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.

Közötti hasonlóságok A fizika története és Ganymedes

A fizika története és Ganymedes 7 közös dolog (a Uniópédia): Callisto, Europa, Föld, Galilei-holdak, Galileo Galilei, Naprendszer, Oxigén.

Callisto

A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.

A fizika története és Callisto · Callisto és Ganymedes · Többet látni »

Europa

Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.

A fizika története és Europa · Europa és Ganymedes · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

A fizika története és Föld · Föld és Ganymedes · Többet látni »

Galilei-holdak

Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.

A fizika története és Galilei-holdak · Galilei-holdak és Ganymedes · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

A fizika története és Galileo Galilei · Galileo Galilei és Ganymedes · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

A fizika története és Naprendszer · Ganymedes és Naprendszer · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

A fizika története és Oxigén · Ganymedes és Oxigén · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A fizika története és Ganymedes

A fizika története 423 kapcsolatokat, ugyanakkor Ganymedes 37. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 1.52% = 7 / (423 + 37).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A fizika története és Ganymedes. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »