Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A buddhizmus és a hinduizmus és Krisna-tudat
A buddhizmus és a hinduizmus és Krisna-tudat 22 közös dolog (a Uniópédia): Ahimsza, Avatára, Bhagavad-gíta, Bhagaván, Brahman, Buddhizmus, Dharma (vallás), Egyistenhit, Isten, Karma, Mantra, Paramátma, Puránák, Rigvéda, Siva, Szanszkrit nyelv, Tilaka, Upanisadok, Vaisnavizmus, Vallás, Védák, Visnu.
Ahimsza
Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.
A buddhizmus és a hinduizmus és Ahimsza · Ahimsza és Krisna-tudat ·
Avatára
Krisna, Visnu avatárája Az avatár vagy avatára (szanszkrit: अवतार, IAST: avatāra.
A buddhizmus és a hinduizmus és Avatára · Avatára és Krisna-tudat ·
Bhagavad-gíta
A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve.
A buddhizmus és a hinduizmus és Bhagavad-gíta · Bhagavad-gíta és Krisna-tudat ·
Bhagaván
A Bhagaván, néha: Bhagván, Bhagwan (szanszkrit: भगवान्, IAST: Bhagavān) Isten szanszkrit megfelelője.
A buddhizmus és a hinduizmus és Bhagaván · Bhagaván és Krisna-tudat ·
Brahman
Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.
A buddhizmus és a hinduizmus és Brahman · Brahman és Krisna-tudat ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
A buddhizmus és a hinduizmus és Buddhizmus · Buddhizmus és Krisna-tudat ·
Dharma (vallás)
A dharma (szanszkrit:धर्म; páli: धम्म, dhamma) több jelentésű fogalom az indiai eredetű vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban.
A buddhizmus és a hinduizmus és Dharma (vallás) · Dharma (vallás) és Krisna-tudat ·
Egyistenhit
Sixtus-kápolnából – Ádám teremtése (1509–1510) Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás.
A buddhizmus és a hinduizmus és Egyistenhit · Egyistenhit és Krisna-tudat ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A buddhizmus és a hinduizmus és Isten · Isten és Krisna-tudat ·
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
A buddhizmus és a hinduizmus és Karma · Karma és Krisna-tudat ·
Mantra
A mantra (dévanágari मन्त्र IAST: mantra) olyan vallásos terminus az indiai vallások, a jóga és a tantrizmus gyakorlatában, amelyről a gyakorlói úgy vélik, hogy spirituális vagy mágikus erővel rendelkezik.
A buddhizmus és a hinduizmus és Mantra · Krisna-tudat és Mantra ·
Paramátma
A Paramátma (szanszkrit: परमात्मन्), más átírásokkal: Paramátmá, Paramátman a hinduizmusban az abszolút átman vagy Legfelsőbb Lélek/Szellem vagy a szívben lakozó Felsőlélekként is megfogalmazzák.
A buddhizmus és a hinduizmus és Paramátma · Krisna-tudat és Paramátma ·
Puránák
Krisnát fürdeti A Puránák (a szanszkrit: पुराण, „ősi” szóból) a hindu vallás szent hagyományának, a szmriti részei.
A buddhizmus és a hinduizmus és Puránák · Krisna-tudat és Puránák ·
Rigvéda
A Rigvéda (Szanszkrit: ऋग्वेद, nemzetközi átírás:ṛgveda, jelentése: versekben kifejezett tudás) egyike a hinduizmus négy, a hinduk szerint öröktől fogva létező, alapvető fontosságú szent szövegének a Védáknak, amelyet az ortodox hívők az istenek a látók (risik) számára kinyilatkoztatott szövegének tulajdonítanak (sruti).
A buddhizmus és a hinduizmus és Rigvéda · Krisna-tudat és Rigvéda ·
Siva
'''''Siva''' isten lingamjának ábrázolása (Kambodzsa, Siemreap 10. század, Párizs, Musée Guimet)'' Siva jelképe a lingam, s a tiszteletére emelt templomokban hatalmas lingamszobrok előtt imádkoznak gyermekáldásért a nők, a lingamot vajjal kenegetik és felkoszorúzzák Siva (IPA:; szanszkrit: शिव, ISO: Śiva) vagy más néven Mahádéva (szanszkrit: महादेव, szó szerint: Nagy Isten Flood, Gavin (1996). An Introduction to Hinduism. Cambridge: Cambridge University Press..) az egyik legfőbb isten (Ísvara) a hinduizmusban.
A buddhizmus és a hinduizmus és Siva · Krisna-tudat és Siva ·
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
A buddhizmus és a hinduizmus és Szanszkrit nyelv · Krisna-tudat és Szanszkrit nyelv ·
Tilaka
Asszámi asszony tilakával Szádhu tilakával A tilaka vagy tilak, egyéb nevein: tika, tikká, bindu, bindi (hindi írással: तिलक) a hinduizmusban használt jelzés, amelyet általában a homlokra, de néha más testrészekre, például a nyakra, kézre vagy a mellkasra festenek fel.
A buddhizmus és a hinduizmus és Tilaka · Krisna-tudat és Tilaka ·
Upanisadok
Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.
A buddhizmus és a hinduizmus és Upanisadok · Krisna-tudat és Upanisadok ·
Vaisnavizmus
A Vaisnavizmus vagy visnuizmus (dévanágari: वैष्णव धर्म; magyar átírásban: vaisnava dharma) a saivizmus, saktizmus mellett a hinduizmus három fő ágának egyike.
A buddhizmus és a hinduizmus és Vaisnavizmus · Krisna-tudat és Vaisnavizmus ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
A buddhizmus és a hinduizmus és Vallás · Krisna-tudat és Vallás ·
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
A buddhizmus és a hinduizmus és Védák · Krisna-tudat és Védák ·
Visnu
Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.
A buddhizmus és a hinduizmus és Visnu · Krisna-tudat és Visnu ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A buddhizmus és a hinduizmus és Krisna-tudat
- Mi van a közös A buddhizmus és a hinduizmus és Krisna-tudat
- Közötti hasonlóságok A buddhizmus és a hinduizmus és Krisna-tudat
Összehasonlítását A buddhizmus és a hinduizmus és Krisna-tudat
A buddhizmus és a hinduizmus 115 kapcsolatokat, ugyanakkor Krisna-tudat 125. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 9.17% = 22 / (115 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A buddhizmus és a hinduizmus és Krisna-tudat. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
