Közötti hasonlóságok A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684)
A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684) 26 közös dolog (a Uniópédia): A török kiűzése Magyarországról, Égei-tenger, Bécs, Dalmácia, Dardanellák, Földközi-tenger, Habsburg Birodalom, Havasalföld, I. Péter orosz cár, III. János lengyel király, Kahlenbergi csata, Kamjanec-Pogyilszkij, Krími Tatár Kánság, Lengyel–Litván Unió, Moldva (fejedelemség), Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Pápai állam, Párkányi csata, Pfalzi örökösödési háború, Regensburgi fegyverszünet, Thököly Imre, Ukrajna, Velencei Köztársaság, XI. Ince pápa, XIV. Lajos francia király.
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról · A török kiűzése Magyarországról és Szent Liga (1684) ·
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Égei-tenger és A Szent Liga háborúja · Égei-tenger és Szent Liga (1684) ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
A Szent Liga háborúja és Bécs · Bécs és Szent Liga (1684) ·
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
A Szent Liga háborúja és Dalmácia · Dalmácia és Szent Liga (1684) ·
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
A Szent Liga háborúja és Dardanellák · Dardanellák és Szent Liga (1684) ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
A Szent Liga háborúja és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Szent Liga (1684) ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A Szent Liga háborúja és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Szent Liga (1684) ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
A Szent Liga háborúja és Havasalföld · Havasalföld és Szent Liga (1684) ·
I. Péter orosz cár
I.
A Szent Liga háborúja és I. Péter orosz cár · I. Péter orosz cár és Szent Liga (1684) ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
A Szent Liga háborúja és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Szent Liga (1684) ·
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
A Szent Liga háborúja és Kahlenbergi csata · Kahlenbergi csata és Szent Liga (1684) ·
Kamjanec-Pogyilszkij
Kamjanec-Pogyilszkij (cirill betűkkel Кам’янець-Подільський, lengyelül Kamieniec Podolski, örmény nyelven Կամիանեց-Պոդոլսկի) járási jogú város Ukrajna Hmelnickiji területén, a Kamjanec-pogyilszkiji járás székhelye.
A Szent Liga háborúja és Kamjanec-Pogyilszkij · Kamjanec-Pogyilszkij és Szent Liga (1684) ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
A Szent Liga háborúja és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Szent Liga (1684) ·
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
A Szent Liga háborúja és Lengyel–Litván Unió · Lengyel–Litván Unió és Szent Liga (1684) ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
A Szent Liga háborúja és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Szent Liga (1684) ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
A Szent Liga háborúja és Orosz Birodalom · Orosz Birodalom és Szent Liga (1684) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Szent Liga (1684) ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
A Szent Liga háborúja és Pápai állam · Pápai állam és Szent Liga (1684) ·
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
A Szent Liga háborúja és Párkányi csata · Párkányi csata és Szent Liga (1684) ·
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
A Szent Liga háborúja és Pfalzi örökösödési háború · Pfalzi örökösödési háború és Szent Liga (1684) ·
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
A Szent Liga háborúja és Regensburgi fegyverszünet · Regensburgi fegyverszünet és Szent Liga (1684) ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
A Szent Liga háborúja és Thököly Imre · Szent Liga (1684) és Thököly Imre ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
A Szent Liga háborúja és Ukrajna · Szent Liga (1684) és Ukrajna ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
A Szent Liga háborúja és Velencei Köztársaság · Szent Liga (1684) és Velencei Köztársaság ·
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
A Szent Liga háborúja és XI. Ince pápa · Szent Liga (1684) és XI. Ince pápa ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
A Szent Liga háborúja és XIV. Lajos francia király · Szent Liga (1684) és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684)
- Mi van a közös A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684)
- Közötti hasonlóságok A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684)
Összehasonlítását A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684)
A Szent Liga háborúja 115 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Liga (1684) 75. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 13.68% = 26 / (115 + 75).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: