Közötti hasonlóságok A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról
A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról 47 közös dolog (a Uniópédia): Bajorország, Bécs, Bosznia-Hercegovina, Brandenburg, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Esztergom, Európa, Felső-Magyarországi Fejedelemség, Francia–spanyol háború (1683–1684), Habsburg Birodalom, Havasalföld, Horvátország, II. Ágost lengyel király, III. János lengyel király, Június 7., Kahlenbergi csata, Karlócai béke, Krími Tatár Kánság, Kurucok, Lengyel–Litván Unió, Lengyel–litván unió, Magyar Királyság, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Nagyharsányi csata, Német-római Birodalom, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Pápai Állam, ..., Párkányi csata, Pfalzi örökösödési háború, Rajna, Regensburgi fegyverszünet, Szalánkeméni csata, Szászország, Szent Liga (1684), Szerbek, Szerbia, Török háborúk Magyarországon, Temesköz, Temesvár, Thököly Imre, Velencei Köztársaság, XI. Ince pápa, XIV. Lajos francia király, Zentai csata. Bővíteni index (17 több) »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
A Szent Liga háborúja és Bajorország · A török kiűzése Magyarországról és Bajorország ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
A Szent Liga háborúja és Bécs · A török kiűzése Magyarországról és Bécs ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
A Szent Liga háborúja és Bosznia-Hercegovina · A török kiűzése Magyarországról és Bosznia-Hercegovina ·
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
A Szent Liga háborúja és Brandenburg · A török kiűzése Magyarországról és Brandenburg ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
A Szent Liga háborúja és Erdély · A török kiűzése Magyarországról és Erdély ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
A Szent Liga háborúja és Erdélyi Fejedelemség · A török kiűzése Magyarországról és Erdélyi Fejedelemség ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
A Szent Liga háborúja és Esztergom · A török kiűzése Magyarországról és Esztergom ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
A Szent Liga háborúja és Európa · A török kiűzése Magyarországról és Európa ·
Felső-Magyarországi Fejedelemség
A Felső-Magyarországi Fejedelemség egy, a középkori Magyar Királyság területén a 17.
A Szent Liga háborúja és Felső-Magyarországi Fejedelemség · A török kiűzése Magyarországról és Felső-Magyarországi Fejedelemség ·
Francia–spanyol háború (1683–1684)
Az 1683–84-es francia–spanyol háború, francia szóhasználatban „(újra)egyesítési háború” (guerre des réunions) egy viszonylag rövid ideig tartó katonai konfliktus volt a Francia Királyság és a Spanyol Királyság között.
A Szent Liga háborúja és Francia–spanyol háború (1683–1684) · A török kiűzése Magyarországról és Francia–spanyol háború (1683–1684) ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A Szent Liga háborúja és Habsburg Birodalom · A török kiűzése Magyarországról és Habsburg Birodalom ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
A Szent Liga háborúja és Havasalföld · A török kiűzése Magyarországról és Havasalföld ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
A Szent Liga háborúja és Horvátország · A török kiűzése Magyarországról és Horvátország ·
II. Ágost lengyel király
II.
A Szent Liga háborúja és II. Ágost lengyel király · A török kiűzése Magyarországról és II. Ágost lengyel király ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
A Szent Liga háborúja és III. János lengyel király · A török kiűzése Magyarországról és III. János lengyel király ·
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
A Szent Liga háborúja és Június 7. · A török kiűzése Magyarországról és Június 7. ·
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
A Szent Liga háborúja és Kahlenbergi csata · A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
A Szent Liga háborúja és Karlócai béke · A török kiűzése Magyarországról és Karlócai béke ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
A Szent Liga háborúja és Krími Tatár Kánság · A török kiűzése Magyarországról és Krími Tatár Kánság ·
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
A Szent Liga háborúja és Kurucok · A török kiűzése Magyarországról és Kurucok ·
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
A Szent Liga háborúja és Lengyel–Litván Unió · A török kiűzése Magyarországról és Lengyel–Litván Unió ·
Lengyel–litván unió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.
A Szent Liga háborúja és Lengyel–litván unió · A török kiűzése Magyarországról és Lengyel–litván unió ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
A Szent Liga háborúja és Magyar Királyság · A török kiűzése Magyarországról és Magyar Királyság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
A Szent Liga háborúja és Magyarország · A török kiűzése Magyarországról és Magyarország ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
A Szent Liga háborúja és Moldva (fejedelemség) · A török kiűzése Magyarországról és Moldva (fejedelemség) ·
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
A Szent Liga háborúja és Nagyharsányi csata · A török kiűzése Magyarországról és Nagyharsányi csata ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
A Szent Liga háborúja és Német-római Birodalom · A török kiűzése Magyarországról és Német-római Birodalom ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
A Szent Liga háborúja és Orosz Birodalom · A török kiűzése Magyarországról és Orosz Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom · A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom ·
Pápai Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pápai állam.
A Szent Liga háborúja és Pápai Állam · A török kiűzése Magyarországról és Pápai Állam ·
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
A Szent Liga háborúja és Párkányi csata · A török kiűzése Magyarországról és Párkányi csata ·
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
A Szent Liga háborúja és Pfalzi örökösödési háború · A török kiűzése Magyarországról és Pfalzi örökösödési háború ·
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
A Szent Liga háborúja és Rajna · A török kiűzése Magyarországról és Rajna ·
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
A Szent Liga háborúja és Regensburgi fegyverszünet · A török kiűzése Magyarországról és Regensburgi fegyverszünet ·
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
A Szent Liga háborúja és Szalánkeméni csata · A török kiűzése Magyarországról és Szalánkeméni csata ·
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
A Szent Liga háborúja és Szászország · A török kiűzése Magyarországról és Szászország ·
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684) · A török kiűzése Magyarországról és Szent Liga (1684) ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
A Szent Liga háborúja és Szerbek · A török kiűzése Magyarországról és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
A Szent Liga háborúja és Szerbia · A török kiűzése Magyarországról és Szerbia ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
A Szent Liga háborúja és Török háborúk Magyarországon · A török kiűzése Magyarországról és Török háborúk Magyarországon ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
A Szent Liga háborúja és Temesköz · A török kiűzése Magyarországról és Temesköz ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
A Szent Liga háborúja és Temesvár · A török kiűzése Magyarországról és Temesvár ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
A Szent Liga háborúja és Thököly Imre · A török kiűzése Magyarországról és Thököly Imre ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
A Szent Liga háborúja és Velencei Köztársaság · A török kiűzése Magyarországról és Velencei Köztársaság ·
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
A Szent Liga háborúja és XI. Ince pápa · A török kiűzése Magyarországról és XI. Ince pápa ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
A Szent Liga háborúja és XIV. Lajos francia király · A török kiűzése Magyarországról és XIV. Lajos francia király ·
Zentai csata
A zentai csata, 1697.
A Szent Liga háborúja és Zentai csata · A török kiűzése Magyarországról és Zentai csata ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról
- Mi van a közös A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról
- Közötti hasonlóságok A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról
Összehasonlítását A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról
A Szent Liga háborúja 115 kapcsolatokat, ugyanakkor A török kiűzése Magyarországról 176. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 16.15% = 47 / (115 + 176).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: