Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Alexandria (Egyiptom), Asszuán, Centrifugális erő, Egyenlítő, Eratoszthenész Pentatlosz, Föld, Fernão de Magalhães, Fizika, Forgómozgás, Gömb, Geodézia, Geoid, Gravitáció, Hold, II. Nékó, Isaac Newton, Klaudiosz Ptolemaiosz, Magyarország, Nap, Napforduló, Püthagorasz, Püthagoreusok, Pierre Bouguer, Pierre Louis Moreau de Maupertuis, Ráktérítő, Rodosz (sziget), Rodoszi Poszeidóniosz, Sarkcsillag, Szferoid, Sztadion (mértékegység), Térkép, Tengerszint feletti magasság.
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: A Föld alakja és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Asszuán
Asszuán (egyiptomi nyelven: Szuenet, tudományos átírásban Swn.t; ógörögül: Szüéné (Συήνη), arabul: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város Egyiptom déli részén, az Asszuáni Kormányzóság székhelye.
Új!!: A Föld alakja és Asszuán · Többet látni »
Centrifugális erő
A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.
Új!!: A Föld alakja és Centrifugális erő · Többet látni »
Egyenlítő
Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.
Új!!: A Föld alakja és Egyenlítő · Többet látni »
Eratoszthenész Pentatlosz
Kürénéi Eratoszthenész (görögül: Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) egyiptomi hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész.
Új!!: A Föld alakja és Eratoszthenész Pentatlosz · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: A Föld alakja és Föld · Többet látni »
Fernão de Magalhães
Fernão de Magalhães (vagy Fernando de Magalhães, IPA:, spanyolul: Hernando de Magallanes, világszerte: Ferdinand Magellan, magyarosan: Magellán Ferdinánd) (Sabrosa vagy Porto, 1480 – Fülöp-szigetek, 1521. április 27.) portugál felfedező, a Csendes-óceán névadója.
Új!!: A Föld alakja és Fernão de Magalhães · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: A Föld alakja és Fizika · Többet látni »
Forgómozgás
A szimmetriatengelye körül forgó gömb A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.
Új!!: A Föld alakja és Forgómozgás · Többet látni »
Gömb
A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör) testet egyaránt.
Új!!: A Föld alakja és Gömb · Többet látni »
Geodézia
Geodéta munkában Geodéta A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány.
Új!!: A Föld alakja és Geodézia · Többet látni »
Geoid
A geoid Gauss által megfogalmazott és Johann Benedict Listing által bevezetett geofizikai fogalom, a Föld elméleti alakja: a nehézségi erő azon szintfelülete, amely a nyugalmi tengerszinttel esik egybe.
Új!!: A Föld alakja és Geoid · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: A Föld alakja és Gravitáció · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: A Föld alakja és Hold · Többet látni »
II. Nékó
II.
Új!!: A Föld alakja és II. Nékó · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: A Föld alakja és Isaac Newton · Többet látni »
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Új!!: A Föld alakja és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A Föld alakja és Magyarország · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: A Föld alakja és Nap · Többet látni »
Napforduló
A Föld megvilágítása a '''nyári napforduló''' idején A Föld megvilágítása a '''téli napforduló''' idején A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.
Új!!: A Föld alakja és Napforduló · Többet látni »
Püthagorasz
Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.
Új!!: A Föld alakja és Püthagorasz · Többet látni »
Püthagoreusok
Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.
Új!!: A Föld alakja és Püthagoreusok · Többet látni »
Pierre Bouguer
Pierre Bouguer (Croisic, ma Loire-Atlantique megye, 1698. február 16. – Párizs, 1758. augusztus 15.) francia matematikus és fizikus.
Új!!: A Föld alakja és Pierre Bouguer · Többet látni »
Pierre Louis Moreau de Maupertuis
Pierre Louis Moreau de Maupertuis (Saint-Malo, 1698. július 7. – Bázel, 1759. július 27.) francia fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, természettudós és értelmiségi.
Új!!: A Föld alakja és Pierre Louis Moreau de Maupertuis · Többet látni »
Ráktérítő
A Föld kiemelt szélességi körei Nyugat-Szaharában A Ráktérítő a Föld öt kiemelt szélességi körének egyike, amely az Egyenlítőtől északra 23° 26’ 22’’-en helyezkedik el.
Új!!: A Föld alakja és Ráktérítő · Többet látni »
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Új!!: A Föld alakja és Rodosz (sziget) · Többet látni »
Rodoszi Poszeidóniosz
Rodoszi Poszeidóniosz vagy apameiai Poszeidóniosz, (Apameia, i. e. 135 – Róma?, i. e. 51) a szíriai Apameiában született, Rodosz szigetén vált elismert filozófussá, végül Rodoszon vagy Rómában halt meg.
Új!!: A Föld alakja és Rodoszi Poszeidóniosz · Többet látni »
Sarkcsillag
A Sarkcsillag (α Ursae Minoris, Polaris) a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga.
Új!!: A Föld alakja és Sarkcsillag · Többet látni »
Szferoid
Lencseszferoid Orsószferoid A szferoid vagy más néven forgási ellipszoid vagy kéttengelyű ellipszoid egy mértani test, amelyet akkor kapunk, ha egy ellipszist valamelyik tengelye mentén megpörgetünk.
Új!!: A Föld alakja és Szferoid · Többet látni »
Sztadion (mértékegység)
A sztadion (stadium) ókori, görög eredetű hosszúság- illetve távolság-mértékegység.
Új!!: A Föld alakja és Sztadion (mértékegység) · Többet látni »
Térkép
archívdátum.
Új!!: A Föld alakja és Térkép · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: A Föld alakja és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
