Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

4. század és Britannia (provincia)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 4. század és Britannia (provincia)

4. század vs. Britannia (provincia)

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4. Ez a szócikk Britannia római provincia történelmével és kultúrájával foglalkozik.

Közötti hasonlóságok 4. század és Britannia (provincia)

4. század és Britannia (provincia) 9 közös dolog (a Uniópédia): Diocletianus római császár, Gótok, Germánok, Hadrianopolisi csata (378), I. Constantinus római császár, I. Theodosius római császár, Kereszténység, Mediolanumi ediktum, Római Birodalom.

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

4. század és Diocletianus római császár · Britannia (provincia) és Diocletianus római császár · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

4. század és Gótok · Britannia (provincia) és Gótok · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

4. század és Germánok · Britannia (provincia) és Germánok · Többet látni »

Hadrianopolisi csata (378)

A hadrianapoliszi csata (ami adrianapolisi csataként is ismert) 378.

4. század és Hadrianopolisi csata (378) · Britannia (provincia) és Hadrianopolisi csata (378) · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

4. század és I. Constantinus római császár · Britannia (provincia) és I. Constantinus római császár · Többet látni »

I. Theodosius római császár

I.

4. század és I. Theodosius római császár · Britannia (provincia) és I. Theodosius római császár · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

4. század és Kereszténység · Britannia (provincia) és Kereszténység · Többet látni »

Mediolanumi ediktum

Raffaello Sanzio: I. Constantinus római császár megkeresztelése date.

4. század és Mediolanumi ediktum · Britannia (provincia) és Mediolanumi ediktum · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

4. század és Római Birodalom · Britannia (provincia) és Római Birodalom · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 4. század és Britannia (provincia)

4. század 204 kapcsolatokat, ugyanakkor Britannia (provincia) 170. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 2.41% = 9 / (204 + 170).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 4. század és Britannia (provincia). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: