Közötti hasonlóságok 2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és ŽRK Budućnost Podgorica
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és ŽRK Budućnost Podgorica 10 közös dolog (a Uniópédia): Cristina Neagu, CSM București (női kézilabda), Ferencvárosi TC (női kézilabda), Győri Audi ETO KC, Jovanka Radičević, Kézilabda, Magyarország, Majda Mehmedović, Női EHF-bajnokok ligája, SCM Râmnicu Vâlcea (női kézilabda).
Cristina Neagu
Cristina Neagu (Bukarest, 1988. augusztus 26. –) világbajnoki bronzérmes, bajnokok ligája győztes román válogatott kézilabdázó, jelenleg a CSM București játékosa.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és Cristina Neagu · Cristina Neagu és ŽRK Budućnost Podgorica ·
CSM București (női kézilabda)
A Clubul Sportiv Municipal Bucureşti, más néven CSM Bucureşti, CSM vagy CSM Bukarest egy kézilabdacsapat Bukarestben, Romániában.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és CSM București (női kézilabda) · CSM București (női kézilabda) és ŽRK Budućnost Podgorica ·
Ferencvárosi TC (női kézilabda)
Az FTC-Rail Cargo Hungaria egy magyar női kézilabdacsapat, többszörös magyar bajnok, kupagyőztes, KEK-győztes, mely nemzetközi szinten is az élvonalba tartozik.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és Ferencvárosi TC (női kézilabda) · Ferencvárosi TC (női kézilabda) és ŽRK Budućnost Podgorica ·
Győri Audi ETO KC
Győri Audi ETO KC Győr városának ötszörös Bajnokok Ligája győztes női kézilabdacsapata.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és Győri Audi ETO KC · Győri Audi ETO KC és ŽRK Budućnost Podgorica ·
Jovanka Radičević
Jovanka Radičević (Podgorica, 1986. október 23. –) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok, Bajnokok Ligája-győztes montenegrói válogatott kézilabdázó, jelenleg a szlovén RK Krim Mercator játékosa.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és Jovanka Radičević · Jovanka Radičević és ŽRK Budućnost Podgorica ·
Kézilabda
A kézilabda egy labdajáték.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és Kézilabda · Kézilabda és ŽRK Budućnost Podgorica ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és Magyarország · Magyarország és ŽRK Budućnost Podgorica ·
Majda Mehmedović
Majda Kirmizi, született: Mehmedović (Bar, 1990. május 25. –) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok, kétszeres bajnokok ligája győztes montenegrói válogatott kézilabdázó, balszélső, visszavonulása előtt a török Kastamonu Belediyesi GSK játékosa volt.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és Majda Mehmedović · Majda Mehmedović és ŽRK Budućnost Podgorica ·
Női EHF-bajnokok ligája
A női EHF-bajnokok ligája a legjelentősebb európai kupasorozat a női kézilabdában, amelyen klubcsapatok vesznek részt.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és Női EHF-bajnokok ligája · Női EHF-bajnokok ligája és ŽRK Budućnost Podgorica ·
SCM Râmnicu Vâlcea (női kézilabda)
A Sport Club Municipal Râmnicu Vâlcea egy román női kézilabdacsapat, a CS Oltchim Râmnicu Vâlcea jogutódja.
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és SCM Râmnicu Vâlcea (női kézilabda) · SCM Râmnicu Vâlcea (női kézilabda) és ŽRK Budućnost Podgorica ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és ŽRK Budućnost Podgorica
- Mi van a közös 2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és ŽRK Budućnost Podgorica
- Közötti hasonlóságok 2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és ŽRK Budućnost Podgorica
Összehasonlítását 2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és ŽRK Budućnost Podgorica
2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája 40 kapcsolatokat, ugyanakkor ŽRK Budućnost Podgorica 73. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 8.85% = 10 / (40 + 73).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2020–2021-es női EHF-bajnokok ligája és ŽRK Budućnost Podgorica. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: