1984-es sakkvilágbajnokság és 1985 a sportban

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1984-es sakkvilágbajnokság és 1985 a sportban

1984-es sakkvilágbajnokság vs. 1985 a sportban

Az 1984-es sakkvilágbajnokság versenysorozata zónaversenyekből, zónaközi döntőkből, a világbajnokjelöltek párosmérkőzéses rendszerű egyenes kieséses versenyéből és a világbajnoki döntőből állt. 1985 legfontosabb sporteseményei a következők voltak.

Anatolij Jevgenyjevics Karpov

Anatolij Jevgenyjevics Karpov (Zlatouszt, 1951. május 23. –) orosz sakkozó, 1975 és 1985 között egyedüli világbajnok, 1993 és 1999 között a FIDE világbajnoka, csapatban hatszoros, egyéniben háromszoros sakkolimpiai bajnok, kétszeres sakkcsapat világbajnok, csapatban négyszeres Európa-bajnok, háromszoros szovjet bajnok (1976, 1982, 1983), ifjúsági Európa-bajnok és junior világbajnok.

1984-es sakkvilágbajnokság és Anatolij Jevgenyjevics Karpov · 1985 a sportban és Anatolij Jevgenyjevics Karpov · Többet látni »

Garri Kimovics Kaszparov

Garri Kimovics Kaszparov (született Garri Vajnstejn (Baku, 1963. április 13. –) örmény-zsidó származású szovjet, majd oroszországi sakkozó, nemzetközi nagymester, korábbi sakkvilágbajnok (1985–2000), csapatban nyolcszoros, egyéniben hétszeres sakkolimpiai bajnok, kétszeres szovjet bajnok (1981, 1988), Oroszország bajnoka (2004), 11-szeres Sakk-Oscar-díjas, FIDE mesteredző (2009), író és politikai aktivista. 2008-ban jelölt volt az oroszországi elnökválasztáson. 2013-tól horvát állampolgársággal is rendelkezik. 1985-ben lett sakkvilágbajnok, és máig ő az, aki legfiatalabb korában nyerte el ezt a címet. 1993-ig a FIDE hivatalos világbajnoka volt, ekkor azonban vitába keveredett a FIDE-vel, és önálló szervezetet hozott létre, a Professzionális Sakkozók Szövetségét (PCA). E szervezet világbajnoka (a „klasszikus sakkvilágbajnok”) volt 2000-ig, amikor Vlagyimir Kramnyik legyőzte. Kaszparov volt az első sakkvilágbajnok, aki 1997-ben hivatalos páros mérkőzésen szabályos időellenőrzés mellett vereséget szenvedett egy számítógéptől, a Deep Bluetól. Kivételes játékerejére jellemző, hogy 1986-tól 2005-ben történt visszavonulásáig folyamatosan vezette a FIDE Élő-pont listáját. Sokáig övé volt a sakk történetének eddig legmagasabb FIDE Élő-pontszáma: 2851, míg ezt a rekordját a norvég Magnus Carlsen meg nem döntötte, akinek jelenlegi rekordja már 2882 Élő-pont. 2005. március 10-én jelentette be, hogy felhagy a sakkal, és politikával illetve írással fog foglalkozni. Létrehozta az Egyesült Civil Front mozgalmat, és csatlakozott a Vlagyimir Putyin elnök politikáját ellenző A Másik Oroszország koalícióhoz. A koalíció kongresszusán 2007. szeptember 30-án a 498 szavazatból 379-et elnyerve A Másik Oroszország elnökjelöltje lett. 2008-ban a „Szolidaritás” Egyesült Demokratikus Mozgalom egyik alapítója és vezetőségének tagja lett, majd 2013-ban a vezetőségből kilépett. 2012-ben beválasztották az orosz ellenzék Koordinációs Tanácsába. 2013. júniusban bejelentette, hogy elhagyja Oroszországot, és a Putyin elleni harcot a nemzetközi színtéren folytatja. 2011 óta vezetője a New York-i székhelyű Emberi Jogi Alapítványnak. Politikai támogatottsága azonban Putyinéhoz mérve alacsony. A rendőrség több alkalommal előállította Putyin-ellenes tüntetéseket követően. 2014-ben elindult a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnökválasztáson, de alulmaradt Kirszan Iljumzsinovval szemben. Több sakkal foglalkozó könyvet írt, amelyek közül a legjelentősebb a Kasparov on My Great Predecessors című könyvsorozata, amely Wilhelm Steinitztől Anatolij Karpovig az összes sakkvilágbajnok és még számos más erős sakkjátékos játékának ismertetését foglalja össze. 2005-ben beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. 2017 júliusában bejelentette visszatérését, és elindul az 5. Sinquefield-kupa részeként rendezett rapid- és villámversenyen Saint Louisban augusztus 13–20. között.

1984-es sakkvilágbajnokság és Garri Kimovics Kaszparov · 1985 a sportban és Garri Kimovics Kaszparov · Többet látni »