Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 1980-as évek és 1989
1980-as évek és 1989 20 közös dolog (a Uniópédia): Berlini fal, Erich Honecker, George H. W. Bush, Gustáv Husák, Helmut Kohl (politikus), Hirohito japán császár, Irán, Kádár János (politikus), Magyarország, Mihail Szergejevics Gorbacsov, Német Demokratikus Köztársaság, Nicolae Ceaușescu, Nyugat-Németország, Románia, Ruholláh Homeini, Szolidaritás Független Szakszervezet, Szovjetunió, Tienanmen téri vérengzés, Todor Zsivkov, 1989-es romániai forradalom.
Berlini fal
A fal elhelyezkedése és a határátkelőhelyek (http://sharemap.org/public/West_and_East_Berlin interaktív térkép) A berlini fal (hivatalos keletnémet nevén: Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal; eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén.
1980-as évek és Berlini fal · 1989 és Berlini fal ·
Erich Honecker
Erich Honecker 1950-ben Erich Honecker (Neunkirchen, 1912. augusztus 25. – Santiago de Chile, 1994. május 29.) német kommunista politikus, az NSZEP központi bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke.
1980-as évek és Erich Honecker · 1989 és Erich Honecker ·
George H. W. Bush
George Herbert Walker Bush (Milton, Massachusetts, 1924. június 12. – Houston, Texas, 2018. november 30.) az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke (1989–1993).
1980-as évek és George H. W. Bush · 1989 és George H. W. Bush ·
Gustáv Husák
Gustáv Husák szül.
1980-as évek és Gustáv Husák · 1989 és Gustáv Husák ·
Helmut Kohl (politikus)
Helmut Josef Michael Kohl (Ludwigshafen, 1930. április 3. – Oggersheim, 2017. június 16.) német kereszténydemokrata politikus, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja 1982 és 1998 között.
1980-as évek és Helmut Kohl (politikus) · 1989 és Helmut Kohl (politikus) ·
Hirohito japán császár
Hirohito (裕仁) (1901. április 29. – 1989. január 7.) a hagyományos trónöröklődési jog szerint Japán 124.
1980-as évek és Hirohito japán császár · 1989 és Hirohito japán császár ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
1980-as évek és Irán · 1989 és Irán ·
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
1980-as évek és Kádár János (politikus) · 1989 és Kádár János (politikus) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1980-as évek és Magyarország · 1989 és Magyarország ·
Mihail Szergejevics Gorbacsov
Mihail Szergejevics Gorbacsov (oroszul: Михаил Сергеевич Горбачёв; Privolnoje, 1931. március 2. – Moszkva, 2022. augusztus 30.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke.
1980-as évek és Mihail Szergejevics Gorbacsov · 1989 és Mihail Szergejevics Gorbacsov ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
1980-as évek és Német Demokratikus Köztársaság · 1989 és Német Demokratikus Köztársaság ·
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
1980-as évek és Nicolae Ceaușescu · 1989 és Nicolae Ceaușescu ·
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
1980-as évek és Nyugat-Németország · 1989 és Nyugat-Németország ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
1980-as évek és Románia · 1989 és Románia ·
Ruholláh Homeini
Ruholláh Muszavi Homeini perzsául:, klasszikus vokalizáció szerinti tudományos átiratban Rūḥullāh Mūsawī H̱umaynī; magyarul Homeini (olykor Khomeini) (Perzsia, Homejn, 1902. szeptember 24. – Iráni Iszlám Köztársaság, Teherán, 1989. június 3.) iráni síita vallási vezető (ajatollah, mardzsa), az 1979-es iráni forradalom egyik vezéralakja, majd Pahlavi sah elűzésétől haláláig a „forradalom vezetőjeként” (rahbar-e engeláb) Irán de facto legfőbb vezetője volt.
1980-as évek és Ruholláh Homeini · 1989 és Ruholláh Homeini ·
Szolidaritás Független Szakszervezet
A Szolidaritás (lengyelül Solidarność; teljes neve: „Szolidaritás” Független Önkormányzó Szakszervezet, lengyelül Niezależny Samorządny Związek Zawodowy „Solidarność”) lengyel szakszervezeti föderáció, amelyet 1980 augusztusában alapítottak a Gdański Lenin Hajógyárban.
1980-as évek és Szolidaritás Független Szakszervezet · 1989 és Szolidaritás Független Szakszervezet ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
1980-as évek és Szovjetunió · 1989 és Szovjetunió ·
Tienanmen téri vérengzés
A Tienanmen téri vérengzés során 1989.
1980-as évek és Tienanmen téri vérengzés · 1989 és Tienanmen téri vérengzés ·
Todor Zsivkov
Todor Hrisztov Zsivkov, vagy röviden Todor Zsivkov (bolgárul: Toдор Xpиcтoв Живков Pravec, 1911. szeptember 7. – Szófia, 1998. augusztus 5.) a Bolgár Kommunista Párt főtitkára 1962-től 1989.
1980-as évek és Todor Zsivkov · 1989 és Todor Zsivkov ·
1989-es romániai forradalom
Az 1989-es romániai forradalom a kelet-európai rendszerváltozások között a legvéresebb volt.
1980-as évek és 1989-es romániai forradalom · 1989 és 1989-es romániai forradalom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1980-as évek és 1989
- Mi van a közös 1980-as évek és 1989
- Közötti hasonlóságok 1980-as évek és 1989
Összehasonlítását 1980-as évek és 1989
1980-as évek 94 kapcsolatokat, ugyanakkor 1989 682. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 2.58% = 20 / (94 + 682).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1980-as évek és 1989. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
