Közötti hasonlóságok 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849
1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849 50 közös dolog (a Uniópédia): Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, Alkotmány, Arad (Románia), Aradi vértanúk, Aulich Lajos, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Buda (történelmi település), Csány László, Damjanich János, Debrecen, Dessewffy Arisztid, Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország), Görgei Artúr, Görgey Artúr, Guyon Richárd, Habsburg-ház, I. Ferenc József magyar király, Ivan Fjodorovics Paszkevics, Július 2., Julius Jacob von Haynau, Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville, Kazinczy Ferenc, Kazinczy Lajos, Kápolnai csata, Kiss Ernő (altábornagy), Knezić Károly, Komárom (Szlovákia), Kossuth Lajos, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, ..., Ludwig von Welden, Magyarország, Március 23., Márciusi ifjak, Mieczysław Woroniecki, Nagysándor József, Október 20., Október 6., Olmützi alkotmány, Országgyűlés, Perényi Zsigmond (ugocsai főispán), Pest (történelmi település), Petőfi Sándor, Peter Giron, Poeltenberg Ernő, Szeptember 29., Vasvári Pál (történész), Vác, Vécsey Károly, Világos. Bővíteni index (20 több) »
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg (Brüsszel, 1787. május 11. – Bécs, 1862. március 21.) császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz · 1849 és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz ·
Alkotmány
archivedate.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alkotmány · 1849 és Alkotmány ·
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Arad (Románia) · 1849 és Arad (Románia) ·
Aradi vértanúk
Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Aradi vértanúk · 1849 és Aradi vértanúk ·
Aulich Lajos
Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Aulich Lajos · 1849 és Aulich Lajos ·
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · 1849 és Batthyány Lajos (miniszterelnök) ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Buda (történelmi település) · 1849 és Buda (történelmi település) ·
Csány László
Csány László (Zalacsány, 1790 – Pest, 1849. október 10.) politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szemere-kormányban, táblabíró, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Csány László · 1849 és Csány László ·
Damjanich János
Damjanich János (Jovan Damjanić, Staza (ma Horvátország) 1804. december 8. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Damjanich János · 1849 és Damjanich János ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Debrecen · 1849 és Debrecen ·
Dessewffy Arisztid
Dessewffy nevének kiejtése. Cserneki és tarkői Dessewffy Arisztid (kiejtése: dezsőfi) (Csákány, 1802. július 2. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Dessewffy Arisztid · 1849 és Dessewffy Arisztid ·
Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)
Kossuth kormányzó elnökké választása, egykorú metszet után A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország) · 1849 és Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország) ·
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Görgei Artúr · 1849 és Görgei Artúr ·
Görgey Artúr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Görgei Artúr.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Görgey Artúr · 1849 és Görgey Artúr ·
Guyon Richárd
Gróf Guyon-Debaufre Richárd (Bath, 1813. március 31. – Konstantinápoly, 1856. október 11.) az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Guyon Richárd · 1849 és Guyon Richárd ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg-ház · 1849 és Habsburg-ház ·
I. Ferenc József magyar király
I.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és I. Ferenc József magyar király · 1849 és I. Ferenc József magyar király ·
Ivan Fjodorovics Paszkevics
Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkij oroszul: Иван Фёдорович Паскевич, граф Эриванский; (Poltava, 1782. május 20. – Varsó, 1856. február 18.) orosz tábornagy, Jereván grófja, Varsó cári helytartója, az 1848–49-es szabadságharc ellen fellépő cári hadsereg főparancsnoka.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ivan Fjodorovics Paszkevics · 1849 és Ivan Fjodorovics Paszkevics ·
Július 2.
Névnapok: Ottó + Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Július 2. · 1849 és Július 2. ·
Julius Jacob von Haynau
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Julius Jacob von Haynau · 1849 és Julius Jacob von Haynau ·
Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville
Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville (Lemberg, 1811 – Pest, 1849. október 20.) lengyel nemes, katona, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a Honvédség századosa volt.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville · 1849 és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville ·
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kazinczy Ferenc · 1849 és Kazinczy Ferenc ·
Kazinczy Lajos
Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Lajos (Széphalom, 1820. október 20. – Arad, 1849. október 25.) honvédezredes, Kazinczy Ferencnek és feleségének, gróf Török Sophie-nak legifjabb fia, a szabadságharc vértanúja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kazinczy Lajos · 1849 és Kazinczy Lajos ·
Kápolnai csata
A kápolnai csatában 1849.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kápolnai csata · 1849 és Kápolnai csata ·
Kiss Ernő (altábornagy)
Eleméri és ittebei Kiss Ernő (Temesvár, 1799. június 13. – Arad, 1849. október 6.) honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiss Ernő (altábornagy) · 1849 és Kiss Ernő (altábornagy) ·
Knezić Károly
Knezić Károly (Karlo Knezić, magyarosan Knézitsként vagy Knezichként említik, ami más szláv családnevek esetében is szokásos volt akkoriban) (Nagygordonya, Horvátország, 1808. szeptember 6. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Knezić Károly · 1849 és Knezić Károly ·
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komárom (Szlovákia) · 1849 és Komárom (Szlovákia) ·
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kossuth Lajos · 1849 és Kossuth Lajos ·
Lahner György
Lahner György (Láner György, Georg Lahner, Necpál, 1795. október 6. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Lahner György · 1849 és Lahner György ·
Leiningen-Westerburg Károly
Altleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly Ágost (Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg, Ilbenstadt, 1819. április 11. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Leiningen-Westerburg Károly · 1849 és Leiningen-Westerburg Károly ·
Ludwig von Welden
Welden kastélya Laupheimben Az austerlitzi csata A Jelene Madijevka park Radetzky tábornagy, az itáliai front hőse, Welden példaképe litográfiája Báró Ludwig von Welden (németül Franz Ludwig Freiherr von Welden) (Laupheim, Württemberg, 1780. június 16. – Graz, 1853. augusztus 7.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), utásztiszt, szállásmester, aki szabadidejében botanikával is komolyan foglalkozott.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Ludwig von Welden · 1849 és Ludwig von Welden ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország · 1849 és Magyarország ·
Március 23.
Névnapok: Emőke + Appia, Áprilka, Arvéd, Arvid, Balabán, Emő, Kartal, Odin, Ottó, Údó, Emese.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Március 23. · 1849 és Március 23. ·
Márciusi ifjak
A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Nemzeti dal!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Márciusi ifjak · 1849 és Márciusi ifjak ·
Mieczysław Woroniecki
Herceg Mieczysław Korybut Woroniecki (más írásmóddalː Woronieczky Miciszláv, Skurowa, 1825. március 7. – Pest, 1849. október 20.) lengyel főnemes, katona, alezredesi rangban a magyarok oldalán harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, s az ő nevéhez kötődik az első honvéd vadászalakulat felállítása.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Mieczysław Woroniecki · 1849 és Mieczysław Woroniecki ·
Nagysándor József
Nagysándor József (Nagy-Sándor József, Nagyvárad, 1804. október 17. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy,--> az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nagysándor József · 1849 és Nagysándor József ·
Október 20.
Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Október 20. · 1849 és Október 20. ·
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Október 6. · 1849 és Október 6. ·
Olmützi alkotmány
Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Olmützi alkotmány · 1849 és Olmützi alkotmány ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Országgyűlés · 1849 és Országgyűlés ·
Perényi Zsigmond (ugocsai főispán)
Perényi báró Perényi Zsigmond (Ardó, 1783. november 18. – Pest, 1849. október 24.) nagybirtokos, Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a szabadságharc vértanúja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Perényi Zsigmond (ugocsai főispán) · 1849 és Perényi Zsigmond (ugocsai főispán) ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pest (történelmi település) · 1849 és Pest (történelmi település) ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Petőfi Sándor · 1849 és Petőfi Sándor ·
Peter Giron
Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Peter Giron · 1849 és Peter Giron ·
Poeltenberg Ernő
Poeltenberg Ernő lovag (Ernst Poelt, Ritter von Poeltenberg; Pöltenbergi Pölt Ernő) (Bécs, 1808. február 20. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Poeltenberg Ernő · 1849 és Poeltenberg Ernő ·
Szeptember 29.
Névnapok: Mihály + Gábor, Gabos, Gábriel, Gabriella, Kapolcs, Mikes, Rafael, Ráfis.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szeptember 29. · 1849 és Szeptember 29. ·
Vasvári Pál (történész)
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vasvári Pál (történész) · 1849 és Vasvári Pál (történész) ·
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vác · 1849 és Vác ·
Vécsey Károly
Gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly (Rzeczniów, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vécsey Károly · 1849 és Vécsey Károly ·
Világos
Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Világos · 1849 és Világos ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849
- Mi van a közös 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849
- Közötti hasonlóságok 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849
Összehasonlítását 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849
1848–49-es forradalom és szabadságharc 289 kapcsolatokat, ugyanakkor 1849 277. Ami közös bennük 50, a Jaccard index 8.83% = 50 / (289 + 277).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1848–49-es forradalom és szabadságharc és 1849. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: