Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1635

Index 1635

Nincs leírás.

41 kapcsolatok: Armand Jean du Plessis de Richelieu, Augusztus 27., Dobronoki György, Esterházy Pál (nádor), Françoise d’Aubigné, Francia Akadémia, Francia uralkodók szeretőinek listája, Francia–spanyol háború (1635–1659), Franciaország uralkodóinak listája, Francis Willughby, Harmincéves háború, Január 13., Jászó, Július 18., Lósy Imre, Lope de Vega, Május 6., Nagyszombat (település), November 13., November 22., November 25., Pázmány Péter, Püspök, Philipp Jacob Spener, Pietizmus, Pozsonyi vár, Rektor, Robert Hooke, Royal Society, Sopron, Szeptember 7., XIV. Lajos francia király, Zsinat, 1562, 1635 a tudományban, 1635 az irodalomban, 1672, 1703, 1705, 1713, 1719.

Armand Jean du Plessis de Richelieu

Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.

Új!!: 1635 és Armand Jean du Plessis de Richelieu · Többet látni »

Augusztus 27.

Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.

Új!!: 1635 és Augusztus 27. · Többet látni »

Dobronoki György

Dobronoki György (Alsólendva, 1588. március 2. – Nagyszombat, 1649. május 27.) bölcseleti- és teológiai doktor, jezsuita rendi tanár.

Új!!: 1635 és Dobronoki György · Többet látni »

Esterházy Pál (nádor)

Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.

Új!!: 1635 és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »

Françoise d’Aubigné

Madame de Maintenon (született: Françoise d’Aubigné; Niort, Franciaország, 1635. november 25. – Saint-Cyr-l’École, Franciaország, 1719. április 15.), francia nemesasszony, Paul Scarron író özvegye, majd a Maintenon márkinéja cím birtokosa.

Új!!: 1635 és Françoise d’Aubigné · Többet látni »

Francia Akadémia

Az ''Institut de France'' épülete, a Francia Akadémia központi székháza A Francia Akadémiát (Académie française) 1635-ben alapította Richelieu bíboros, XIII. Lajos király főminisztere.

Új!!: 1635 és Francia Akadémia · Többet látni »

Francia uralkodók szeretőinek listája

Ez a lap a francia uralkodók szeretőinek listája, benne az ismert hivatalos (maîtresse-en-titre) és nem hivatalos (petite maîtresse) szeretők neveivel időrendben.

Új!!: 1635 és Francia uralkodók szeretőinek listája · Többet látni »

Francia–spanyol háború (1635–1659)

Az 1635–1659-es francia–spanyol háború 1635-ben kezdődött, amikor Franciaország beavatkozott a harmincéves háborúba a spanyolok ellen harcoló hollandok szövetségeseként.

Új!!: 1635 és Francia–spanyol háború (1635–1659) · Többet látni »

Franciaország uralkodóinak listája

Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik.

Új!!: 1635 és Franciaország uralkodóinak listája · Többet látni »

Francis Willughby

Francis WillughbyNeve ismert Willoughby változatban is (Warwickshire, Middleton Hall, 1635. november 22. – Wollaton Hall, 1672. július 3.) angol ornitológus és ichthiológus.

Új!!: 1635 és Francis Willughby · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: 1635 és Harmincéves háború · Többet látni »

Január 13.

Névnapok: Veronika + Csongor, Gotfrid, Hilmár, Hirám, Ivett, Ivetta, Judit, Jutka, Vera, Veron, Verona, Veronka, Vidor, Yvett, Zonga, Zongor.

Új!!: 1635 és Január 13. · Többet látni »

Jászó

Jászó (szlovákul Jasov, németül Jossau) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: 1635 és Jászó · Többet látni »

Július 18.

Névnapok: Frigyes + Arnó, Arnold, Arnolda, Arnót, Frederik, Fremont, Hedda, Hédi, Hedvig, Jusztián, Jusztin, Kámea, Kamill, Kamilla, Kamilló, Lantos, Milán, Milka, Milla, Mila, Milli, Milton, Mirkó, Szemőke, Zomilla.

Új!!: 1635 és Július 18. · Többet látni »

Lósy Imre

Vastagh László: ''Lósy Imre portrészobra'' Lósy Imre, Loosy Imre (Nagylózs, 1580 körül – Nagyszombat, 1642. november 7.) nyitrai-, csanádi-, nagyváradi-, majd egri püspök, esztergomi érsek.

Új!!: 1635 és Lósy Imre · Többet látni »

Lope de Vega

Félix Lope de Vega y Carpio (Madrid, 1562. november 25. – Madrid, 1635. augusztus 27.) spanyol költő, a barokk dráma legjelentősebb művésze, vagy 1500 színmű és több száz kisebb drámai darab alkotója, melyek közül kb.

Új!!: 1635 és Lope de Vega · Többet látni »

Május 6.

Névnapok: Frida, Ivett + Ditta, Eliz, Evetke, Federika, Friderika, Ida, Iduna, Ivetta, János, Judit, Jutka, Ovídiusz, Szavéta, Tamara, Tankréd, Zsóka.

Új!!: 1635 és Május 6. · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Új!!: 1635 és Nagyszombat (település) · Többet látni »

November 13.

Névnapok: Szilvia + Arkád, Árkád, Bulcsú, Ené, Éne, Enéh, Enese, Enet, Eugén, Gellén, Jenő, Kilény, Kilián, Megyer, Miklós, Nikolasz, Perenna, Szaniszló, Szolón.

Új!!: 1635 és November 13. · Többet látni »

November 22.

Névnapok: Cecília + Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta.

Új!!: 1635 és November 22. · Többet látni »

November 25.

1981 óta a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.

Új!!: 1635 és November 25. · Többet látni »

Pázmány Péter

Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

Új!!: 1635 és Pázmány Péter · Többet látni »

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

Új!!: 1635 és Püspök · Többet látni »

Philipp Jacob Spener

Philipp Jacob Spener, 1683 Philipp Jacob Spener (Ribeauvillé, 1635. január 13. – Berlin, 1705. február 5.) német teológus, az egyik legkiválóbb 17.

Új!!: 1635 és Philipp Jacob Spener · Többet látni »

Pietizmus

Philipp Jacob Spener A pietizmus a 17.

Új!!: 1635 és Pietizmus · Többet látni »

Pozsonyi vár

A pozsonyi vár egy nagy történelmi múlttal rendelkező várkomplexum a Kis-Kárpátok egy elszigetelt hegyén, a Duna bal partján, Pozsony történelmi városrészében.

Új!!: 1635 és Pozsonyi vár · Többet látni »

Rektor

Egyetemalapítók között jobbról balra a második rektor A rektor az egyetem vagy főiskola kinevezett vezetője, akit Magyarországon az egyetemi szenátus döntése alapján, a felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevez ki vagy ment fel.

Új!!: 1635 és Rektor · Többet látni »

Robert Hooke

Robert Hooke (Freshwater, Wight-sziget, 1635. július 18. – London, 1703. március 3.) angol tudós, polihisztor, a Royal Society tagja, fontos szerepet játszott a tudományos forradalomban mind kísérleti, mind elméleti munkásságával.

Új!!: 1635 és Robert Hooke · Többet látni »

Royal Society

A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.

Új!!: 1635 és Royal Society · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: 1635 és Sopron · Többet látni »

Szeptember 7.

Névnapok: Regina + Admira, Begónia, Dumáta, Dusán, Dusánka, István, Ivor, Kósa, Lél, Mábel, Mabella, Márkus, Menyhért, Pszihé, Rea, Rege, Stefán.

Új!!: 1635 és Szeptember 7. · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Új!!: 1635 és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

Zsinat

hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.

Új!!: 1635 és Zsinat · Többet látni »

1562

Nincs leírás.

Új!!: 1635 és 1562 · Többet látni »

1635 a tudományban

Az 1635.

Új!!: 1635 és 1635 a tudományban · Többet látni »

1635 az irodalomban

Az 1635.

Új!!: 1635 és 1635 az irodalomban · Többet látni »

1672

Nincs leírás.

Új!!: 1635 és 1672 · Többet látni »

1703

Nincs leírás.

Új!!: 1635 és 1703 · Többet látni »

1705

Nincs leírás.

Új!!: 1635 és 1705 · Többet látni »

1713

Nincs leírás.

Új!!: 1635 és 1713 · Többet látni »

1719

Nincs leírás.

Új!!: 1635 és 1719 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »