Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Aragóniai Királyság, Bécs, Delhi Szultanátus, Február 8., I. Albert német király, I. Eduárd angol király, II. Frigyes szicíliai király, II. Jakab aragóniai király, II. Przemysł lengyel király, III. András magyar király, Január 15., Május 19., Október 6., Skócia, V. Celesztin pápa, VI. Ióannész bizánci császár, VIII. Bonifác pápa, 1215, 1257, 1292, 1327, 1337, 1383.
Aragóniai Királyság
Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének.
Új!!: 1296 és Aragóniai Királyság · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: 1296 és Bécs · Többet látni »
Delhi Szultanátus
A Delhi Szultanátus kiterjedése a Hildzsi dinasztia idején A Delhi Szultanátust indiai muszlim dinasztiák alkották, amelyek 1206–1526/52-ig az indiai szubkontinens középső és északi részét befolyásuk alatt tartották.
Új!!: 1296 és Delhi Szultanátus · Többet látni »
Február 8.
Névnapok: Aranka + Arina, Bagamér, Effi, Elfrida, Jáhel, Jakobina, Janek, János, Jeromos, Jutas, Jutocsa, Salamon, Salvador, Szelemér, Zsaklin.
Új!!: 1296 és Február 8. · Többet látni »
I. Albert német király
Habsburg Albert (Rheinfelden, 1255. július – Königsfelden, 1308. május 1.), a Habsburg-házból származó, I. Rudolf német király és Hohenburg Gertrúd másodszülött fiaként született ausztriai herceg, aki 1282-től az Osztrák Hercegség hercege, majd 1298-tól a Német Királyság királya I. Albert néven.
Új!!: 1296 és I. Albert német király · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: 1296 és I. Eduárd angol király · Többet látni »
II. Frigyes szicíliai király
II.
Új!!: 1296 és II. Frigyes szicíliai király · Többet látni »
II. Jakab aragóniai király
II.
Új!!: 1296 és II. Jakab aragóniai király · Többet látni »
II. Przemysł lengyel király
II.
Új!!: 1296 és II. Przemysł lengyel király · Többet látni »
III. András magyar király
III.
Új!!: 1296 és III. András magyar király · Többet látni »
Január 15.
Névnapok: Loránd, Lóránt + Alfréd, Aurél, Gujdó, Imbert, Itala, Klarisz, Klarissza, Kolos, Makár, Mike, Mikeás, Mór, Móric, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Sándor, Szidor, Szigfrid, Uzor, Vidos, Vitus.
Új!!: 1296 és Január 15. · Többet látni »
Május 19.
Névnapok: Ivó, Milán + Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.
Új!!: 1296 és Május 19. · Többet látni »
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Új!!: 1296 és Október 6. · Többet látni »
Skócia
Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.
Új!!: 1296 és Skócia · Többet látni »
V. Celesztin pápa
Szent V. Celesztin (1209/1215 körül, Molise – 1296. május 19., Fumone) néven uralkodott a római katolikus egyház történetének 192.
Új!!: 1296 és V. Celesztin pápa · Többet látni »
VI. Ióannész bizánci császár
VI.
Új!!: 1296 és VI. Ióannész bizánci császár · Többet látni »
VIII. Bonifác pápa
Benedetto Caetani (Anagni, 1235 körül – Róma, 1303. október 11.) VIII.
Új!!: 1296 és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »
1215
Nincs leírás.
Új!!: 1296 és 1215 · Többet látni »
1257
Nincs leírás.
Új!!: 1296 és 1257 · Többet látni »
1292
Nincs leírás.
Új!!: 1296 és 1292 · Többet látni »
1327
Nincs leírás.
Új!!: 1296 és 1327 · Többet látni »
1337
Nincs leírás.
Új!!: 1296 és 1337 · Többet látni »
1383
Nincs leírás.
Új!!: 1296 és 1383 · Többet látni »
