Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
34 kapcsolatok: A Hét (folyóirat, 1890–1924), Árpád-kor, Báthori István (nádor), Boszorkányper, Cégénydányád, Cigány, Csengersima, Fehérgyarmat, Fehérgyarmati járás, Gvadányi József, Gyügye, Hungaricana, Inántsy-Pap Elemér, IV. László magyar király, Jánkmajtis, Kaplon nemzetség, Község, Nagyszekeres, Ország-Világ (1879–1938), Pap Endre, Penyige, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szamos, Szamosújlak, Szeged, Tisza, Tunyogmatolcs, V. István magyar király, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), 17. század, 18. század, 19. század, 4127-es mellékút (Magyarország), 4133-as mellékút (Magyarország).
A Hét (folyóirat, 1890–1924)
A Hét címlapja, 1. évf. (1890) 2. sz. A Hét (Budapest, 1890 – 1924) társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle.
Megnézni Zsarolyán és A Hét (folyóirat, 1890–1924)
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Megnézni Zsarolyán és Árpád-kor
Báthori István (nádor)
Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.
Megnézni Zsarolyán és Báthori István (nádor)
Boszorkányper
#ÁTIRÁNYÍTÁS Boszorkányüldözés.
Megnézni Zsarolyán és Boszorkányper
Cégénydányád
Cégénydányád község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Megnézni Zsarolyán és Cégénydányád
Cigány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.
Megnézni Zsarolyán és Cigány
Csengersima
Csengersima község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.
Megnézni Zsarolyán és Csengersima
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járás székhelye.
Megnézni Zsarolyán és Fehérgyarmat
Fehérgyarmati járás
A Fehérgyarmati járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Zsarolyán és Fehérgyarmati járás
Gvadányi József
Arezzói (őr)gróf Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) generális, író.
Megnézni Zsarolyán és Gvadányi József
Gyügye
Gyügye község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Fehérgyarmati járásában.
Megnézni Zsarolyán és Gyügye
Hungaricana
A Hungaricana egy 2014 szeptemberében Magyarországon létrehozott közgyűjteményi portál, melynek célja a könyvtári, levéltári, múzeumi állományban található művek, periodikák, képek, tervrajzok, dokumentumok stb.
Megnézni Zsarolyán és Hungaricana
Inántsy-Pap Elemér
Inántsy-Pap Elemér (Fülesd, Szatmár vármegye, 1881. szeptember 7. – 1964. augusztus 17.) magyar ügyvéd, kincstári ügyész, miniszteri osztályfőnök, országgyűlési képviselő.
Megnézni Zsarolyán és Inántsy-Pap Elemér
IV. László magyar király
IV.
Megnézni Zsarolyán és IV. László magyar király
Jánkmajtis
Jánkmajtis község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Megnézni Zsarolyán és Jánkmajtis
Kaplon nemzetség
Kaplon nemzetség (Caplon, Coplyon, Caplan, Coplyan, Kaplony, Kaplyon, Kaplyn, Koplon, Koplen, Kopplyan) Árpád-kori nemzetség, amelyet a honfoglaló ősök egyenes leszármazójának tartanak.
Megnézni Zsarolyán és Kaplon nemzetség
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Megnézni Zsarolyán és Község
Nagyszekeres
Nagyszekeres község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Fehérgyarmati járásában.
Megnézni Zsarolyán és Nagyszekeres
Ország-Világ (1879–1938)
Az Ország-Világ 1879.
Megnézni Zsarolyán és Ország-Világ (1879–1938)
Pap Endre
Inántsi Pap Endre (Zsarolyán, Szatmár megye; 1817. február 6. – Pest, 1851. december 16.) költő, műfordító, ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési követ.
Megnézni Zsarolyán és Pap Endre
Penyige
Penyige község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Megnézni Zsarolyán és Penyige
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Megnézni Zsarolyán és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Megnézni Zsarolyán és Szamos
Szamosújlak
Szamosújlak község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Megnézni Zsarolyán és Szamosújlak
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Zsarolyán és Szeged
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Megnézni Zsarolyán és Tisza
Tunyogmatolcs
Tunyogmatolcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Megnézni Zsarolyán és Tunyogmatolcs
V. István magyar király
V.
Megnézni Zsarolyán és V. István magyar király
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Megnézni Zsarolyán és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
17. század
A 17.
Megnézni Zsarolyán és 17. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Zsarolyán és 18. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Zsarolyán és 19. század
4127-es mellékút (Magyarország)
A 4127-es mellékút egy közel 50 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén: Fehérgyarmatot észak felől a beregi, kelet felől pedig a szatmári térség három, határátkelőhellyel is rendelkező településével, Beregdaróccal és Beregsuránnyal, illetve Csengersimával, feltárva az útjába eső néhány kisebb községet is.
Megnézni Zsarolyán és 4127-es mellékút (Magyarország)
4133-as mellékút (Magyarország)
A 4130-as számú mellékút egy bő 12 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén; Zsarolyán és Fülesd között húzódik, a köztük elterülő néhány település feltárásával.
Megnézni Zsarolyán és 4133-as mellékút (Magyarország)