Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vörösnyakú vöcsök

Index Vörösnyakú vöcsök

Udvarló vörösnyakú vöcskök A vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó, az ismert búbos vöcsöknél kisebb vízimadár.

52 kapcsolatok: Adriai-tenger, Arc, Állatok, Ázsia, Észak-Amerika, Északi-tenger, Balaton, Balti-tenger, Búbos vöcsök, Bodrogköz, Család (rendszertan), Csőr, Csendes-óceán, Dunántúl, Eurázsia, Európa, Fej, Forint, Gerincesek, Gerinchúrosok, Halak, Has, Holtág, Jeges-tenger, Kaszpi-tenger, Kétéltűek, Közép-Európa, Kilogramm, Kis-Balaton, Madarak, Magyarország, Mocsár, Nyak, Pieter Boddaert, Podiceps, Populáció, Rend (rendszertan), Revír, Skandinávia, Szárny (biológia), Szibéria, Tömeg, Tündérfátyol, Tündérrózsa, Természetvédelmi érték, Természetvédelmi Világszövetség, Tisza, Tisza-tó, Toll, Vöcsökfélék, ..., Velencei-tó, 1783. Bővíteni index (2 több) »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Adriai-tenger · Többet látni »

Arc

Az arc felszínközeli anatómiája. Az arc (facies) a fej elülső felszíne.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Arc · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Állatok · Többet látni »

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Ázsia · Többet látni »

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Észak-Amerika · Többet látni »

Északi-tenger

Az Északi-tenger egy beltenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Északi-tenger · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Balaton · Többet látni »

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Balti-tenger · Többet látni »

Búbos vöcsök

A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó karcsú vízimadár faj.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Búbos vöcsök · Többet látni »

Bodrogköz

A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tisza-vidék középtáj része.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Bodrogköz · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Család (rendszertan) · Többet látni »

Csőr

Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Csőr · Többet látni »

Csendes-óceán

A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Csendes-óceán · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Dunántúl · Többet látni »

Eurázsia

Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Eurázsia · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Európa · Többet látni »

Fej

Az emberi fej Leonardo da Vinci rajzán Egy ember és egy hangya feje Az anatómiában egy állat feje (caput) a test rosztrális részén található, általában az agyat és a szemeket, a füleket, orrot és szájat (más funkcióik mellett a látás, hallás, szaglás és ízlelés érzékszerveit) tartalmazó testrész.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Fej · Többet látni »

Forint

Körmöcbányán vert aranyforintja az 1467-es pénzreform előtt Szent László-ábrázoláshttp://www.eremshop.hu/aranyforint Aranyforint A forint (más néven fiorino, florin vagy gulden) a történelem során több országban is használt pénznem.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Forint · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Gerincesek · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Gerinchúrosok · Többet látni »

Halak

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Halak · Többet látni »

Has

A hasizmok A has (abdomen) az ember törzsének középső, a bordaívtől (arcus costale) a medencecsont (os coxae) felső széle közötti része.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Has · Többet látni »

Holtág

Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Holtág · Többet látni »

Jeges-tenger

A Jeges-tenger vagy régebben Északi-Jeges-tenger, újabban helyenként Északi-sarki-óceán a világóceán északi-sarki része.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Jeges-tenger · Többet látni »

Kaszpi-tenger

Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Kaszpi-tenger · Többet látni »

Kétéltűek

A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Kétéltűek · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Közép-Európa · Többet látni »

Kilogramm

A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Kilogramm · Többet látni »

Kis-Balaton

A Kis-Balaton A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Kis-Balaton · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Madarak · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Magyarország · Többet látni »

Mocsár

Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Mocsár · Többet látni »

Nyak

A nyak (latin cervix) a fejet a törzstől elválasztó anatómiai képlet.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Nyak · Többet látni »

Pieter Boddaert

Pieter Boddaert (Middelburg, 1730 vagy 1733 – Utrecht, 1795. május 6.) holland orvos, biológus és ornitológus.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Pieter Boddaert · Többet látni »

Podiceps

A Podiceps a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Podiceps · Többet látni »

Populáció

A populáció valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Populáció · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Revír

#ÁTIRÁNYÍTÁS Territórium (biológia).

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Revír · Többet látni »

Skandinávia

Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Skandinávia · Többet látni »

Szárny (biológia)

cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Szárny (biológia) · Többet látni »

Szibéria

Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Szibéria · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Tömeg · Többet látni »

Tündérfátyol

A tündérfátyol, vagy vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) a valódi kétszikűek (Eudicots), Asterids kládjának, fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjének, vidrafűfélék (Menyanthaceae) családjához tartozó faj.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Tündérfátyol · Többet látni »

Tündérrózsa

Tündérrózsa és egy torkos méhecske ''Nymphaea mexicana'' A tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, mintegy 45 fajt számlál, melyek közül sokat termesztenek dísznövényként.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Tündérrózsa · Többet látni »

Természetvédelmi érték

A törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatok a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Természetvédelmi érték · Többet látni »

Természetvédelmi Világszövetség

A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Tisza · Többet látni »

Tisza-tó

A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Tisza-tó · Többet látni »

Toll

Tollvariációk A toll a madarak kültakarójának jellemző része, evolúciójuk során testük egyik legtökéletesebben specializálódott képlete.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Toll · Többet látni »

Vöcsökfélék

Kis vöcsök ''(Tachybaptus ruficollis)'' Vörösnyakú vöcsök ''(Podiceps griseigena)'' nyugati vöcsök ''(Aechmophorus occidentalis)'' A vöcsökfélék (Podicipedidae) a madarak osztályának vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjének egyetlen családja.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Vöcsökfélék · Többet látni »

Velencei-tó

Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és Velencei-tó · Többet látni »

1783

Nincs leírás.

Új!!: Vörösnyakú vöcsök és 1783 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »