Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vörösiszap

Index Vörösiszap

A vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. (Gánt, Magyarország) A vörösiszap a timföldgyártás során keletkezett melléktermék.

59 kapcsolatok: Ajka, Ajkai kistérség, Ajkai Timföldgyár, Almásfüzitő, Almásfüzitői Timföldgyár, Alumínium, Alumínium-hidroxid, Alumínium-oxid, Arzén (elem), Bauxit, Bauxitbányászat Magyarországon, Bayer-eljárás, Devecser, Duna, Elektrolízis, Erdély, Földközi-tenger, Gallium, Gánt, Goethit, Hírszerző.hu, Hematit, Higany, Index.hu, Kadmium, Kalcium-oxid, Katalizátor, Kolontár, Korzika, Lúg, M1 Híradó, Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt., Magyarország, Mosonmagyaróvár, Nátrium-hidroxid, Nátrium-oxid, Nehézfém, Neszmély, Október 4., PH, Radioaktivitás, Ritkaföldfém, Scarlino, Somlóvásárhely, Szilícium-dioxid, Tallium, Timföld, Titán-dioxid, Toszkána, Vanádium, ..., Vas-oxid, Víz, Veszélyes hulladék, Veszélyes hulladékok, Veszprém megye, Zagy, 1972, 1974, 2010. Bővíteni index (9 több) »

Ajka

Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Vörösiszap és Ajka · Többet látni »

Ajkai kistérség

Az Ajkai kistérség 2010. december 31-ig Az Ajkai kistérség Veszprém megyében található, Ajka központtal.

Új!!: Vörösiszap és Ajkai kistérség · Többet látni »

Ajkai Timföldgyár

Az ajkai timföldgyár Az Ajkai Timföldgyár (régi nevén a Tósokberéndi Timföldgyár) a Veszprém vármegyei Ajkán található, timföldet előállító üzem, amelyet 1942-ben alapítottak.

Új!!: Vörösiszap és Ajkai Timföldgyár · Többet látni »

Almásfüzitő

Almásfüzitő község Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Új!!: Vörösiszap és Almásfüzitő · Többet látni »

Almásfüzitői Timföldgyár

Az almásfüzitői timföldgyár 1950 és 1997 között a Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitőn üzemelő, Magyarország és Közép-Európa legnagyobb timföldgyára volt, amely kezdetben 60 000 tonnát, idővel 360 000 tonna timföldet állított elő.

Új!!: Vörösiszap és Almásfüzitői Timföldgyár · Többet látni »

Alumínium

Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.

Új!!: Vörösiszap és Alumínium · Többet látni »

Alumínium-hidroxid

Normális körülmények között az alumínium-hidroxid (Al(OH)3) az alumínium legstabilabb vegyülete.

Új!!: Vörösiszap és Alumínium-hidroxid · Többet látni »

Alumínium-oxid

Az alumínium-oxid szervetlen alumíniumvegyület, összegképlete Al2O3.

Új!!: Vörösiszap és Alumínium-oxid · Többet látni »

Arzén (elem)

Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.

Új!!: Vörösiszap és Arzén (elem) · Többet látni »

Bauxit

Bauxit, rajta egypennys érme A bauxit heterogén üledékes kőzet, az alumíniumkohászat legfontosabb érce, ezen belül a timföld gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás kiinduló anyaga.

Új!!: Vörösiszap és Bauxit · Többet látni »

Bauxitbányászat Magyarországon

A bauxitbányászat Magyarországon Erdélyben kezdődött, majd a mai magyarországi területeken csak a világháború után folytatódott.

Új!!: Vörösiszap és Bauxitbányászat Magyarországon · Többet látni »

Bayer-eljárás

A Bayer-eljárás egy, az alumíniumgyártást közvetlenül megelőző technológiai folyamat.

Új!!: Vörösiszap és Bayer-eljárás · Többet látni »

Devecser

Devecser város Veszprém vármegyében, a Devecseri járás székhelye.

Új!!: Vörösiszap és Devecser · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Vörösiszap és Duna · Többet látni »

Elektrolízis

Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat.

Új!!: Vörösiszap és Elektrolízis · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Vörösiszap és Erdély · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Vörösiszap és Földközi-tenger · Többet látni »

Gallium

A gallium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Vörösiszap és Gallium · Többet látni »

Gánt

Gánt község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 24 kilométerre északra.

Új!!: Vörösiszap és Gánt · Többet látni »

Goethit

Goethit gumós tűs szerkezetben. A goethit (bársonyvasérc, tűzvasérc) vashidroxid ásvány, az OH-tartalmú oxidok egyike.

Új!!: Vörösiszap és Goethit · Többet látni »

Hírszerző.hu

A hírszerző címlapja (részlet) A Hírszerző egy magyarországi internetes liberális politikai hír- és véleményportál volt 2005–2012 között.

Új!!: Vörösiszap és Hírszerző.hu · Többet látni »

Hematit

Gumós hematit A hematit (vörösvasérc) vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány.

Új!!: Vörösiszap és Hematit · Többet látni »

Higany

A higany a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Vörösiszap és Higany · Többet látni »

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Új!!: Vörösiszap és Index.hu · Többet látni »

Kadmium

A kadmium (nyelvújításkori magyar nevén: kadany) az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem.

Új!!: Vörösiszap és Kadmium · Többet látni »

Kalcium-oxid

A kalcium-oxid (CaO) (más néven égetett mész, oltatlan mész vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melynek kristályai kalcium- és oxigénionokból épülnek fel.

Új!!: Vörösiszap és Kalcium-oxid · Többet látni »

Katalizátor

A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan.

Új!!: Vörösiszap és Katalizátor · Többet látni »

Kolontár

Kolontár község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Új!!: Vörösiszap és Kolontár · Többet látni »

Korzika

Korzika (franciául Corse; korzikaiul Corsica) Franciaországhoz tartozó sziget a Földközi-tengerben, Franciaország 18 régiójának egyike.

Új!!: Vörösiszap és Korzika · Többet látni »

Lúg

A lúgok az oldatok kémiájában szereplő pH-értékskálán a nagy pH-értékű oldatok.

Új!!: Vörösiszap és Lúg · Többet látni »

M1 Híradó

A Híradó (vagy az egyértelműsítés végett gyakran M1 Híradó) az MTVA hírműsora, amelyet naponta minden órában egészkor sugároznak az M1-en.

Új!!: Vörösiszap és M1 Híradó · Többet látni »

Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.

#ÁTIRÁNYÍTÁS MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.

Új!!: Vörösiszap és Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Vörösiszap és Magyarország · Többet látni »

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.

Új!!: Vörösiszap és Mosonmagyaróvár · Többet látni »

Nátrium-hidroxid

A nátrium-hidroxid (kémiai képlete: NaOH; egyéb nevei: lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda, zsírszóda, marólúg) szervetlen vegyületek csoportjába tartozó fémes bázis.

Új!!: Vörösiszap és Nátrium-hidroxid · Többet látni »

Nátrium-oxid

A nátrium-oxid szervetlen vegyület, képlete Na2O.

Új!!: Vörösiszap és Nátrium-oxid · Többet látni »

Nehézfém

A nehézfém fogalma fémes tulajdonságokkal rendelkező kémiai elemek nem pontosan meghatározott csoportjára utal; nagyjából az átmenetifémek, egyes félfémek, lantanoidák és aktinoidák tartoznak bele.

Új!!: Vörösiszap és Nehézfém · Többet látni »

Neszmély

Neszmély (szlovákul Nesmily, németül Nessmühl) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Új!!: Vörösiszap és Neszmély · Többet látni »

Október 4.

Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.

Új!!: Vörösiszap és Október 4. · Többet látni »

PH

A pH (pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni, hidrogénion-kitevő) dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi.

Új!!: Vörösiszap és PH · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Új!!: Vörösiszap és Radioaktivitás · Többet látni »

Ritkaföldfém

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ritkaföldfémek.

Új!!: Vörösiszap és Ritkaföldfém · Többet látni »

Scarlino

Scarlino település Olaszországban, Toszkána régióban, Grosseto megyében.

Új!!: Vörösiszap és Scarlino · Többet látni »

Somlóvásárhely

Somlóvásárhely község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Új!!: Vörösiszap és Somlóvásárhely · Többet látni »

Szilícium-dioxid

A szilícium-dioxid (köznyelven kova, gyakorta meglehetősen pongyola elnevezéssel kovasav) a szilícium oxigénnel alkotott vegyülete, melynek képlete SiO2.

Új!!: Vörösiszap és Szilícium-dioxid · Többet látni »

Tallium

A tallium az alumíniumcsoport (Al, Ga, In, Tl) utolsó tagja.

Új!!: Vörösiszap és Tallium · Többet látni »

Timföld

#ÁTIRÁNYÍTÁS Alumínium-oxid.

Új!!: Vörösiszap és Timföld · Többet látni »

Titán-dioxid

A titán-dioxid, vagy titán(IV)-oxid (TiO2) a titán egy természetben is előforduló oxidja.

Új!!: Vörösiszap és Titán-dioxid · Többet látni »

Toszkána

Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze. Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.

Új!!: Vörösiszap és Toszkána · Többet látni »

Vanádium

A vanádium a periódusos rendszer 23-as rendszámú eleme.

Új!!: Vörösiszap és Vanádium · Többet látni »

Vas-oxid

Vasoxid pigment Összesen tizenhat ismert vasoxid létezik Ezek a vegyületek vagy oxidok (wüstit, hematit, β-Fe2O3, maghemit, γ-Fe2O3, ε-Fe2O3, magnetit, ferrihidrit), vagy hidroxidok és oxid-hidroxidok (goethit, akaganeit, lepidokrocit, feroxihit, bernalit, schwertmannit vagy zöld rozsda).

Új!!: Vörösiszap és Vas-oxid · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Vörösiszap és Víz · Többet látni »

Veszélyes hulladék

A veszélyes hulladék különleges kezelést igénylő hulladék.

Új!!: Vörösiszap és Veszélyes hulladék · Többet látni »

Veszélyes hulladékok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Veszélyes hulladék.

Új!!: Vörösiszap és Veszélyes hulladékok · Többet látni »

Veszprém megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Veszprém vármegye.

Új!!: Vörösiszap és Veszprém megye · Többet látni »

Zagy

A zagy nagyobb mennyiségű szilárd anyagot tartalmazó folyadék.

Új!!: Vörösiszap és Zagy · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Vörösiszap és 1972 · Többet látni »

1974

Nincs leírás.

Új!!: Vörösiszap és 1974 · Többet látni »

2010

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Vörösiszap és 2010 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Vörös iszap.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »