Tartalomjegyzék
33 kapcsolatok: Bach-korszak, Bartal György (politikus), Bezerédj István, Budapest, Deák-párt, Dunaszentgyörgy, Február 9., Fiume, Gorove István, Gyönk, I. László magyar király, Kardos Gyula (festő), Kölesd, Lónyay Menyhért, Lumniczer Sándor, Május 31., Nagybajom, Naszód, Október 10., Oravicabánya, Pest (történelmi település), Pincehely, Podmaniczky Frigyes, Pozsony, Sárszentlőrinc, Simontornya, Szabadelvű Párt, Szász Károly (költő, 1829–1905), Szedres, Szilassy Aladár, Tisza Lajos (miniszter), Tolna vármegye, Udvari.
Bach-korszak
Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Bach-korszak
Bartal György (politikus)
Vasárnapi Ujságban Beleházai ifjabb Bartal György (Damazérkarcsa, 1820. szeptember 20. – Fadd, 1875. október 25.) magyar politikus, földművelési- ipar- és kereskedelmi miniszter.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Bartal György (politikus)
Bezerédj István
A '''Bezerédj család''' címere Bezerédj István szobra Szekszárdon Bezerédi Bezerédj István (Szerdahely, 1796. október 28. – Hidja-puszta (Szedres mellett), 1856. március 6.) reformkori politikus, kiváló szónok.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Bezerédj István
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Budapest
Deák-párt
Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Deák-párt
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy község Tolna vármegye Paksi járásában.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Dunaszentgyörgy
Február 9.
Névnapok: Abigél, Alex + Aladdin, Aladin, Alarik, Apol, Apolka, Apollónia, Ciceró, Cirill, Donald, Erik, Erika, Erős, Hanga, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Rex, Rinaldó, Ronald, Szabin.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Február 9.
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Fiume
Gorove István
Gorove István (Pollák Zsigmond metszete) Gáttájai Gorove István (Pest, 1818. augusztus 23. – Budapest, 1881. május 31.) politikus, miniszter, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Gorove István
Gyönk
Gyönk (németül Jenk vagy Jink) város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Gyönk
I. László magyar király
I.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és I. László magyar király
Kardos Gyula (festő)
Kardos Gyula (Baja, 1857. február 20. – Monte-Carlo, 1908. január 26.) festő.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Kardos Gyula (festő)
Kölesd
Kölesd község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Kölesd
Lónyay Menyhért
Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért (Nagylónya, 1822. január 6. – Budapest, 1884. november 3.) a Lónyay családból való magyar arisztokrata politikus, publicista, k. u. k. miniszter, előbb magyar pénzügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere 1870 és 1871 között, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1871-től 1872-es lemondásáig.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Lónyay Menyhért
Lumniczer Sándor
Lumniczer Sándor, (Kapuvár, 1821. március 29. – Budapest, 1892. január 30.) sebész, egyetemi tanár, főrendiházi tag.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Lumniczer Sándor
Május 31.
Névnapok: Angéla, Petronella + Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Május 31.
Nagybajom
Nagybajom város Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Nagybajom
Naszód
Naszód (románul Năsăud, németül Nussdorf vagy Nassod, szászul Nassendref) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Naszód
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Október 10.
Oravicabánya
A színház A volt polgári iskola, ma a Ion Dragalina Líceum központi épülete (1873) A városháza Római katolikus templom Vasútállomás Fekete Macska-ház Volt katonaiskola Poliklinika Knoblauch-patika Oravicabánya (Oravica, románul Oravița, németül Orawitz vagy Orawitza) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Oravicabánya
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Pest (történelmi település)
Pincehely
Pincehely (németül Binsenhelm) nagyközség Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Pincehely
Podmaniczky Frigyes
Vasárnapi Ujságban Báró podmanini és aszódi Podmaniczky Frigyes (Pest, 1824. június 20. – Budapest, Erzsébetváros, 1907. október 19.) magyar politikus, író, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, a fővárosi közmunkatanács alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1859).
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Podmaniczky Frigyes
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Pozsony
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc község Tolna vármegye Paksi járásában.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Sárszentlőrinc
Simontornya
Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Simontornya
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Szabadelvű Párt
Szász Károly (költő, 1829–1905)
bélyegkép Szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15. – Budapest, 1905. október 15.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1884-től 1903-ig, emellett költő, drámaíró, műfordító, esztéta, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Szász Károly (költő, 1829–1905)
Szedres
Szedres község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Szedres
Szilassy Aladár
Idősebb szilasi és pilisi Szilassy Aladár (Buda, 1847. január 30. – Budapest, 1924. december 5.) magyar jogász, ügyvéd, közigazgatási bíró, a közigazgatási bíróság másodelnöke, a Főrendiház tagja, a magyar református közélet vezető személyisége.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Szilassy Aladár
Tisza Lajos (miniszter)
Gróf borosjenői és szegedi Tisza Lajos (Nagyvárad, 1832. szeptember 12. – Budapest, 1898. január 26.) politikus, miniszter, kormánybiztos.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Tisza Lajos (miniszter)
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Tolna vármegye
Udvari
Udvari község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Vizsolyi Gusztáv és Udvari