Tartalomjegyzék
44 kapcsolatok: Arany (heraldika), Újvidék, Újvidéki Egyetem, Šid, Bácska, Bácskeresztúr, Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye, Belgrád, Bereg vármegye, Címer, Cirill ábécé, Január 17., Jugoszlávia, Kárpátalja, Kék (heraldika), Kúla, Kijev, Kucora, Lengyel nyelv, Magyarország, Mária Terézia magyar királynő, Medvefélék, Pajzs, Ruszin görögkatolikus egyház, Ruszin nyelv, Sajkásgyörgye, Szabadka, Szávaszentdemeter, Szerbia, Szláv nyelvek, Szlovák nyelv, Szlovákia, Topolya, Ukrajna, Ukrán nyelv, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszin nyelv, Vörös (heraldika), Verbász, Zentagunaras, Zombor, Zsablya, 2002, 2008.
- Horvát történelmi népcsoportok
- Rutének
Arany (heraldika)
Névváltozatok: aranyszin (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), aranyos (Nagy Iván VI. 62.), aranysárga (Nagy Iván I. 109., Barna-Sümeghy 162.), sárga (Nagy Iván IX. 310., Barna-Sümeghy 111., Mika, 1893), narancsszínű sárga (Nagy Iván V.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Arany (heraldika)
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Újvidék
Újvidéki Egyetem
Az Újvidéki Egyetem Újvidék városában a jogelőd intézményekkel együtt mintegy két évszázada meghatározza a felsőfokú képzést.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Újvidéki Egyetem
Šid
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sid.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Šid
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Bácska
Bácskeresztúr
Bácskeresztúr (szerbül Руски Крстур, Ruski Krstur; ruszinul Руски Керестур, Ruski Kerestur) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzet kúlai községében.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Bácskeresztúr
Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye
A Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye vagy rövidebben Bácskeresztúri egyházmegye a római katolikus egyház egyik görögkatolikus rítusú egyházmegyéje Szerbia és Koszovó területén.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Belgrád
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Bereg vármegye
Címer
A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Címer
Cirill ábécé
A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Cirill ábécé
Január 17.
Névnapok: Antal, Antónia + Anton, Antos, Aszter, Leonetta, Oros, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Toni, Uros.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Január 17.
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Jugoszlávia
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Kárpátalja
Kék (heraldika)
Névváltozatok: sötétkék (Nagy Iván IX.518.), égszínű (Nagy Iván VIII. 324.), égszin kék (Nagy Iván IV. 122., Barna-Sümeghy 61.), tengerszínű (NySz I. 344), saphir színű (Nagy Iván I. 3., IV.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Kék (heraldika)
Kúla
Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Kúla
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Kijev
Kucora
Kucora (szerbül Куцура / Kucura, ruszinul Коцур, németül Kutzura) egykori ruszin, német és magyar falu Szerbiában, a Vajdaságban.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Kucora
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Lengyel nyelv
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Magyarország
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Mária Terézia magyar királynő
Medvefélék
A medvefajok elterjedése: Óriáspanda (más fajokkal) Maláj medve (az örvös medvével) Ajakos medve (az örvös medvével) Pápaszemes medve Fekete medve (a barna medvével) Örvös medve (más fajokkal) Barna medve (más fajokkal) Jegesmedve A barna medve feje oldaról A medvefélék (Ursidae) vagy medvék a ragadozók rendjének egy családja.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Medvefélék
Pajzs
II. Henrik pajzsa Husziták pajzsa A pajzs támadások elhárítására és támadásra szolgáló eszköz.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Pajzs
Ruszin görögkatolikus egyház
A ruszin görögkatolikus egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Ruszin görögkatolikus egyház
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Ruszin nyelv
Sajkásgyörgye
Sajkásgyörgye (szerbül Ђурђево / Đurđevo (ejtsd: Gyurgyevo), ruszinul Дюрдьов (ejtsd: Gyurgyov)) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Zsablya községben.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Sajkásgyörgye
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Szabadka
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Szávaszentdemeter
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Szerbia
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Szláv nyelvek
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Szlovák nyelv
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Szlovákia
Topolya
Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Topolya
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Ukrajna
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Ukrán nyelv
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Vajdaság Autonóm Tartomány
Vajdasági ruszin nyelv
A vajdasági ruszin nyelv, vagy pannon-ruszin nyelv, bácskai ruszin nyelv, szerémségi ruszin nyelv (saját nevén бачваньски руски язик, szerbül Западнорусински језик, horvátul Zapadnorusinski jezik) a Kárpátalján beszélt ruszin nyelvből kiszakadt, lényegében önálló nyelvi normává vált keleti szláv nyelv, amely ezen nyelvcsaládnak a legtávolabbi tagja, a vajdasági ruszinok (Szerémségben és Bácskában) nyelve.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Vajdasági ruszin nyelv
Vörös (heraldika)
Névváltozatok: veres (Nagy Iván V. 277., Bárczay 56.), piros (Nagy Iván IX. 138.), pirosuló (Nagy Iván V. 353.), halvány piros (Nagy Iván VI. 409.), roh, rőt (TESz III. 430. l.), vereslő (Nagy Iván V. 152), cláris színű (M.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Vörös (heraldika)
Verbász
Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Verbász
Zentagunaras
Zentagunaras (szerbül Ново Орахово / Novo Orahovo, ruszinul Новe Орахово) falu a Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Zentagunaras
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Zombor
Zsablya
Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.
Megnézni Vajdasági ruszinok és Zsablya
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Megnézni Vajdasági ruszinok és 2002
2008
----.
Megnézni Vajdasági ruszinok és 2008
Lásd még
Horvát történelmi népcsoportok
- Albánok
- Bosnyákok
- Bunyevácok
- Dunai svábok
- Horvátok
- Horvátországi magyarok
- Horvátországi szerbek
- Isztrorománok
- Jugoszlávok
- Montenegróiak
- Muszlimok (etnikum)
- Ruszinok
- Sokácok
- Szerbek
- Vajdasági ruszinok
Rutének
- Ruszin nyelv
- Ruszinok
- Vajdasági ruszinok