Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
53 kapcsolatok: Arany (heraldika), Újvidék, Újvidéki Egyetem, Šid, Bácska, Bácskeresztúr, Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye, Belgrád, Bereg vármegye, Címer, Cirill ábécé, Január 17., Jugoszlávia, Kárpátalja, Kék (heraldika), Kúla, Kijev, Kucora, Lengyel nyelv, Magyarország, Mária Terézia magyar királynő, Medvefélék, Pajzs, Ruszin görögkatolikus egyház, Ruszin nyelv, Ruszinok, Sajkásgyörgye, Szabadka, Szávaszentdemeter, Szerbia, Szláv nyelvek, Szlovák nyelv, Szlovákia, Topolya, Ukrajna, Ukrán nyelv, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszin nyelv, Vörös (heraldika), Verbász, Zentagunaras, Zombor, Zsablya, 1746, 1751, 1848, 1904, 1919, 1921, 1924, ..., 1971, 2002, 2008. Bővíteni index (3 több) »
Arany (heraldika)
Névváltozatok: aranyszin (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), aranyos (Nagy Iván VI. 62.), aranysárga (Nagy Iván I. 109., Barna-Sümeghy 162.), sárga (Nagy Iván IX. 310., Barna-Sümeghy 111., Mika, 1893), narancsszínű sárga (Nagy Iván V. 343.), sáfrányszínű (Nagy Iván I. 109, Barna-Sümeghy 62.), sáfrány szin (Nagy Iván IV. 282.), sáfrászín (TESz III. 470.), hu la: flavus (Nagy Iván II. 263.) en: Or, r. en: doré, jaune, or vermeil, safrin, fr: or, de: Gold, la: aurum Az arany a fémek közé tartozó heraldikai színezék.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Arany (heraldika) · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Újvidék · Többet látni »
Újvidéki Egyetem
Az Újvidéki Egyetem Újvidék városában a jogelőd intézményekkel együtt mintegy két évszázada meghatározza a felsőfokú képzést.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Újvidéki Egyetem · Többet látni »
Šid
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sid.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Šid · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Bácska · Többet látni »
Bácskeresztúr
Bácskeresztúr (szerbül Руски Крстур, Ruski Krstur; ruszinul Руски Керестур, Ruski Kerestur) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzet kúlai községében.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Bácskeresztúr · Többet látni »
Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye
A Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye vagy rövidebben Bácskeresztúri egyházmegye a római katolikus egyház egyik görögkatolikus rítusú egyházmegyéje Szerbia és Koszovó területén.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Belgrád · Többet látni »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Bereg vármegye · Többet látni »
Címer
A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Címer · Többet látni »
Cirill ábécé
A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Cirill ábécé · Többet látni »
Január 17.
Névnapok: Antal, Antónia + Anton, Antos, Aszter, Leonetta, Oros, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Toni, Uros.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Január 17. · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Jugoszlávia · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Kárpátalja · Többet látni »
Kék (heraldika)
Névváltozatok: sötétkék (Nagy Iván IX.518.), égszínű (Nagy Iván VIII. 324.), égszin kék (Nagy Iván IV. 122., Barna-Sümeghy 61.), tengerszínű (NySz I. 344), saphir színű (Nagy Iván I. 3., IV. 256.), türkís (NySz I. 1124.), lazúr festék: armenium, color armenius, cearuleum, asurblau (NySz I. 835.), achamarin (NySz I. 1124.) indegó, indi; indicum; indigo (NySz I. 1124.) fr: azur, en: azure, de: blau, r. de: Azur (Oswald 49.), Lasur, Lasurfarben (Oswald 248.), Saphir (Oswald 340.), la: coelestinus, coeruleus, cyaneus, coesius, azureus, flavus, asur A kék a színek közé tartozó heraldikai színezék.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Kék (heraldika) · Többet látni »
Kúla
Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Kúla · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Kijev · Többet látni »
Kucora
Kucora (szerbül Куцура / Kucura, ruszinul Коцур, németül Kutzura) egykori ruszin, német és magyar falu Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Kucora · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Lengyel nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Magyarország · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Medvefélék
A medvefajok elterjedése: Óriáspanda (más fajokkal) Maláj medve (az örvös medvével) Ajakos medve (az örvös medvével) Pápaszemes medve Fekete medve (a barna medvével) Örvös medve (más fajokkal) Barna medve (más fajokkal) Jegesmedve A barna medve feje oldaról A medvefélék (Ursidae) vagy medvék a ragadozók rendjének egy családja.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Medvefélék · Többet látni »
Pajzs
II. Henrik pajzsa Husziták pajzsa A pajzs támadások elhárítására és támadásra szolgáló eszköz.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Pajzs · Többet látni »
Ruszin görögkatolikus egyház
A ruszin görögkatolikus egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Ruszin görögkatolikus egyház · Többet látni »
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Ruszin nyelv · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Ruszinok · Többet látni »
Sajkásgyörgye
Sajkásgyörgye (szerbül Ђурђево / Đurđevo (ejtsd: Gyurgyevo), ruszinul Дюрдьов (ejtsd: Gyurgyov)) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Zsablya községben.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Sajkásgyörgye · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Szabadka · Többet látni »
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Szávaszentdemeter · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Szerbia · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Szlovákia · Többet látni »
Topolya
Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Topolya · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Ukrajna · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Ukrán nyelv · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vajdasági ruszin nyelv
A vajdasági ruszin nyelv, vagy pannon-ruszin nyelv, bácskai ruszin nyelv, szerémségi ruszin nyelv (saját nevén бачваньски руски язик, szerbül Западнорусински језик, horvátul Zapadnorusinski jezik) a Kárpátalján beszélt ruszin nyelvből kiszakadt, lényegében önálló nyelvi normává vált keleti szláv nyelv, amely ezen nyelvcsaládnak a legtávolabbi tagja, a vajdasági ruszinok (Szerémségben és Bácskában) nyelve.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Vajdasági ruszin nyelv · Többet látni »
Vörös (heraldika)
Névváltozatok: veres (Nagy Iván V. 277., Bárczay 56.), piros (Nagy Iván IX. 138.), pirosuló (Nagy Iván V. 353.), halvány piros (Nagy Iván VI. 409.), roh, rőt (TESz III. 430. l.), vereslő (Nagy Iván V. 152), cláris színű (M. nyelvtört. 66.), vérszínű (Nagy Iván V. 276.), vér színű (Tört. segéd. 238.), vër színű (NySz I. 420.), vörhenyeges (Nagy Iván VII. 282., X. 138.), szederjes (NySz I. 1124.), karmazsinszínű (Biblia, Mózes II. 26: 31), gránát, pannus coccinus, scharlachrotes tuch (NySz I. 835.), skarlátszín (TESz III. 553.), skárlát festék: coccinum, coccineus color, scharlachfarbe (NySz I. 835.), bíbor (Bertényi Új. m. 46.) fr: gueules, r. fr: rouge (en: red), vermeil (en: vermilion), sinople, en: gules, de: Rot, r. de: Keln (Oswald 223.), Rubin, Rubinfarbe (Oswald 336.), Roth, la: rubeus, sanguineus, rufus, miniatum, cocceus 130px A vörös a színek közé tartozó heraldikai színezék.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Vörös (heraldika) · Többet látni »
Verbász
Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Verbász · Többet látni »
Zentagunaras
Zentagunaras (szerbül Ново Орахово / Novo Orahovo, ruszinul Новe Орахово) falu a Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Zentagunaras · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Zombor · Többet látni »
Zsablya
Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.
Új!!: Vajdasági ruszinok és Zsablya · Többet látni »
1746
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 1746 · Többet látni »
1751
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 1751 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 1848 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 1904 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 1919 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 1921 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 1924 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 1971 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 2002 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Vajdasági ruszinok és 2008 · Többet látni »
