Tartalomjegyzék
32 kapcsolatok: Alexander Pope, Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Felvilágosodás, Festetics György (mezőgazdász), Feudalizmus, Január 1., Jobbágyság, Kazinczy Ferenc, Kármán József (író), Magyar Hírmondó, Magyar irodalom, Magyarország, Martinovics Ignác, Műfaj, Nagyváthy János, Német nyelv, Orpheus (folyóirat), Pajor Gáspár, Pálóczi Horváth Ádám, Pozsony, Prométheusz (titán), Protestáns, Regény, Romantika, Schedius Lajos, Szabadkőművesség, Szentimentalizmus, Szilágyi Márton (irodalomtörténész), Toldy Ferenc, Vác, Verseghy Ferenc (költő).
Alexander Pope
Pope portréja, Michael Dahl festménye Alexander Pope (London, 1688. május 21. – Twickenham, 1744. május 30.) angol költőt általánosan a 18.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Alexander Pope
Batsányi János
Emléktábla a linzi lakásukon (Landstraße 28) Csongrád, Kossuth Lajos tér 1.) Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, Zala vármegye, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Batsányi János
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Csokonai Vitéz Mihály
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Felvilágosodás
Festetics György (mezőgazdász)
Gróf tolnai Festetics György vagy Festetics (I.) György (Ság, 1755. december 31. – Keszthely, 1819. április 2.), a keszthelyi Georgikon alapítója, szabadkőműves, a Graeven huszárezred alezredese, nagybirtokos.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Festetics György (mezőgazdász)
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Feudalizmus
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Január 1.
Jobbágyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jobbágy.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Jobbágyság
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Kazinczy Ferenc
Kármán József (író)
Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) magyar író, ügyvéd.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Kármán József (író)
Magyar Hírmondó
A Magyar Hírmondó volt az első magyar nyelvű hírlap, amelyet a megszűnése után egy másik azonos nevű hírlap követett.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Magyar Hírmondó
Magyar irodalom
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Magyar irodalom
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Magyarország
Martinovics Ignác
Martinovics Ignác kivégzése előtt, akvarell Martinovics Ignác József Domonkos (Pest, 1755. július 20. – Buda, 1795. május 20.) magyar szerzetes, bölcseleti és teológiai doktor, fizikus, kémikus, politikai kalandor, aki királyi titkosügynökből lett a magyar jakobinus mozgalom vezére.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Martinovics Ignác
Műfaj
A műfaj (görög: genosz) a különböző típusú műalkotások csoportosítására szolgáló fogalom.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Műfaj
Nagyváthy János
Nagyváthy János mellszobra - Vastagh László alkotása - a Városligetben Emléktáblája Kossuth Lajos tér 11. Nagyváthy János (Miskolc, 1755. január 19. – Csurgó, 1819. február 13.) az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Nagyváthy János
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Német nyelv
Orpheus (folyóirat)
Az Orpheus irodalmi folyóirat volt a 18. század végén.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Orpheus (folyóirat)
Pajor Gáspár
Pajor Gáspár (Királyi, 1766 v. 1767 – Szentendre, 1840 májusa) író, szerkesztő, orvos.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Pajor Gáspár
Pálóczi Horváth Ádám
Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760. május 11. – Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Pálóczi Horváth Ádám
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Pozsony
Prométheusz (titán)
Prométheusz (ógörögül Προμηθεύς, „előrelátó”) a görög mitológia egyik alakja, egy titán, aki ellopta a tüzet az istenektől az embereknek.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Prométheusz (titán)
Protestáns
#ÁTIRÁNYÍTÁS Protestantizmus.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Protestáns
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Regény
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Romantika
Schedius Lajos
Schedius Lajos vagy születési nevén: Johann Ludwig von Schedius (Győr, 1768. december 20. – Pest, 1847. november 12.) német-magyar filológus az esztétika professzora, lapszerkesztő, térképszerkesztő, dramaturg, pedagógiai szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság alelnöke.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Schedius Lajos
Szabadkőművesség
A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Szabadkőművesség
Szentimentalizmus
A szentimentalizmus a 17.–18. századi felvilágosodás révén jelent meg az irodalomban.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Szentimentalizmus
Szilágyi Márton (irodalomtörténész)
Szilágyi Márton (Gyula, 1965. november 9.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Szilágyi Márton (irodalomtörténész)
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Toldy Ferenc
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Vác
Verseghy Ferenc (költő)
Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.) magyar költő, polihisztor, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, hárfás, zeneszerző, pálos szerzetes, katolikus pap.
Megnézni Uránia (folyóirat) és Verseghy Ferenc (költő)
Ismert mint Uránia folyóirat.