Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Történelemfilozófia

Index Történelemfilozófia

A klasszikus történelemfilozófia vagy történetfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.

34 kapcsolatok: Újszövetség, Atlantisz Könyvkiadó, Báthori Csaba, Felvilágosodás, Filozófia, Francis Fukuyama, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Gyurgyák János, Haladás (történelem), Hannes Böhringer, Héber Biblia, Hippói Szent Ágoston, Ibn Khaldún, Immanuel Kant, Isten, Isteni gondviselés, Jacob Burckhardt, Jean-Jacques Rousseau, Középkor, Marxizmus, Mezopotámia, Német idealizmus, Nicolas de Condorcet, Okság, Orosius, Oswald Spengler, Samuel P. Huntington, Szociológia, Történelem, Történelmi materializmus, Teodicea, Voltaire, 20. század.

Újszövetség

Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.

Új!!: Történelemfilozófia és Újszövetség · Többet látni »

Atlantisz Könyvkiadó

Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.

Új!!: Történelemfilozófia és Atlantisz Könyvkiadó · Többet látni »

Báthori Csaba

Báthori Csaba (Mohács, 1956. december 26. –) József Attila-díjas (2007) magyar költő, irodalomtörténész, műfordító, esszéista.

Új!!: Történelemfilozófia és Báthori Csaba · Többet látni »

Felvilágosodás

A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.

Új!!: Történelemfilozófia és Felvilágosodás · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Történelemfilozófia és Filozófia · Többet látni »

Francis Fukuyama

Yosihiro Francis Fukuyama (Chicago, Illinois, 1952. október 27. –) japán származású amerikai filozófus, politikai közgazdász és író.

Új!!: Történelemfilozófia és Francis Fukuyama · Többet látni »

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.

Új!!: Történelemfilozófia és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Többet látni »

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

Új!!: Történelemfilozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

Gyurgyák János

Gyurgyák János (Dorog, 1956. szeptember 14. –) magyar történész, szociológus, könyvkiadó és lapszerkesztő.

Új!!: Történelemfilozófia és Gyurgyák János · Többet látni »

Haladás (történelem)

A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.

Új!!: Történelemfilozófia és Haladás (történelem) · Többet látni »

Hannes Böhringer

Hannes Böhringer (Hilden, Rajna-vidék, 1948. október 21. –) német filozófus és felsőfokú intézmények oktatója, fő oktatási és kutatási területe a művészetfilozófia.

Új!!: Történelemfilozófia és Hannes Böhringer · Többet látni »

Héber Biblia

A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.

Új!!: Történelemfilozófia és Héber Biblia · Többet látni »

Hippói Szent Ágoston

Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Új!!: Történelemfilozófia és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »

Ibn Khaldún

Ibn Khaldún szobra Tuniszban Ibn Khaldún (Walī al-Dīn ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn Muḥammad ibn Abī Bakr Muḥammad ibn al-Ḥasan Ibn Khaldūn) 1332.

Új!!: Történelemfilozófia és Ibn Khaldún · Többet látni »

Immanuel Kant

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

Új!!: Történelemfilozófia és Immanuel Kant · Többet látni »

Isten

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Történelemfilozófia és Isten · Többet látni »

Isteni gondviselés

Az isteni gondviselés a különböző vallási rendszerekben megjelenő nézetek és képzetek összessége, amelyek a világot teremtő főhatalomnak, istennek vagy egyfajta isteni tervnek tulajdonítják az emberi közösségek és az ember személyes sorsának alakulását.

Új!!: Történelemfilozófia és Isteni gondviselés · Többet látni »

Jacob Burckhardt

Jacob Christoph Burckhardt (Bázel, 1818. május 25. – Bázel, 1897. augusztus 8.) svájci kultúr- és művészettörténész.

Új!!: Történelemfilozófia és Jacob Burckhardt · Többet látni »

Jean-Jacques Rousseau

Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.

Új!!: Történelemfilozófia és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Történelemfilozófia és Középkor · Többet látni »

Marxizmus

Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.

Új!!: Történelemfilozófia és Marxizmus · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Történelemfilozófia és Mezopotámia · Többet látni »

Német idealizmus

Immanuel Kant, a német idealista filozófia megteremtője A német idealizmus a német filozófia egyik kiemelkedő korszaka a 18. század végén, a 19. század elején.

Új!!: Történelemfilozófia és Német idealizmus · Többet látni »

Nicolas de Condorcet

Marie Jean Antoine Nicolas Caritat, Condorcet márkija (Ribemont, 1743. szeptember 17. – Bourg-la-Reine, 1794. március 28.) francia matematikus és filozófus.

Új!!: Történelemfilozófia és Nicolas de Condorcet · Többet látni »

Okság

Az okság (latin kauzalitás (néha oksági összefüggés, ok – okozati összefüggés vagy okozati összefüggés néven is említik – jelentése valamely végső okra vonatkozó, okozati viszonyban lévő dolog vagy jelenség; filozófiai kategória, olyan egymással összefüggésben lévő események jelölésére, amelyben az egyik esemény (az ok) kiváltja a másikat (az okozatot). Az okság összefüggése a büntetőjognak is az egyik alapvető fogalma. (Az okságot gyakran nevezik ok-okozati összefüggésnek is; régiesen kauzális nexus).

Új!!: Történelemfilozófia és Okság · Többet látni »

Orosius

Paulus Orosius (380 körül – 417 után) késő ókori–kora középkori történetíró, hitvitázó, a középkori történetszemlélet megalapozója.

Új!!: Történelemfilozófia és Orosius · Többet látni »

Oswald Spengler

Oswald Spengler (Blankenburg am Harz, 1880. május 29. – München, 1936. május 8.) német idealista filozófus, az életfilozófiák egyik kiemelkedő képviselője, politikai író, a nacionalista és antidemokratikus konzervatív forradalom elméletének egyik teoretikusa, a fasizmus ideológiai előfutára.

Új!!: Történelemfilozófia és Oswald Spengler · Többet látni »

Samuel P. Huntington

Samuel P. Huntington (New York, 1927. április 18. – New York, 2008. december 24.) amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora.

Új!!: Történelemfilozófia és Samuel P. Huntington · Többet látni »

Szociológia

Sorban állás: egy elterjedt társas cselekvés A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, logosz, azaz „-tudás”, „-tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.

Új!!: Történelemfilozófia és Szociológia · Többet látni »

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Új!!: Történelemfilozófia és Történelem · Többet látni »

Történelmi materializmus

Karl Marx Friedrich Engels A történelmi materializmus a marxizmus egyik fő alkotórésze, annak társadalom- és történetfilozófiája.

Új!!: Történelemfilozófia és Történelmi materializmus · Többet látni »

Teodicea

A teodícea Isten igazolását jelenti; magyarázat a rossz jelenlétére a világban.

Új!!: Történelemfilozófia és Teodicea · Többet látni »

Voltaire

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.

Új!!: Történelemfilozófia és Voltaire · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Történelemfilozófia és 20. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »