Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Tisza (mikrokontinens)

Index Tisza (mikrokontinens)

ókimmériai mozgások hatására összesodródtak, így alakult ki a Kárpát-medence aljzata A Tisza mikrokontinens ma a Kárpát-medence aljzatának, alaphegységi képződményeinek darabja, a magyarország földtani rendszerében tiszai főegységnek nevezett tömb.

35 kapcsolatok: Alpi orogén ciklus, Eocén, Erdélyi-középhegység, Európa, Flis, Geológia, Hun-lemez, Iniciális vulkanizmus, Jura (időszak), Karbonátos kőzetek, Kárpát-medence, Kárpátok, Késő devon, Kőzet, Kimméria, Kora triász, Kréta (időszak), Lemeztektonika, Magyarország, Magyarország földtana, Masszívum, Márga, Mészkő (kőzet), Mecsek, Miocén, Neogén, Paleogén, Pelso-blokk, Prinz Gyula, Szinorogén vulkanizmus, Triász, Villányi-hegység, Zempléni-hegység, 1920-as évek, 1950-es évek.

Alpi orogén ciklus

A Föld 250 millió éve, az ókimmériai fázis után A Föld mintegy 220 millió éve, a Neotethys felnyílásának és a Paleotethys bezáródásának középső szakaszában. Már látható a Neotethysből kialakuló Földközi-tenger kezdeménye A Föld az alpi ciklus középső szakasza után, nagyjából 100 millió éve Az alpi orogén ciklus jelentheti a 240 millió éve kezdődő és máig tartó hegységképződés periódust.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Alpi orogén ciklus · Többet látni »

Eocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Eocén · Többet látni »

Erdélyi-középhegység

Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Erdélyi-középhegység · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Európa · Többet látni »

Flis

Kárpáti flisből képződött vékonypados kőzet Így keletkezik a nem mélytengeri flis A flis a német flysch (flisch, fliesen.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Flis · Többet látni »

Geológia

A Kárpát-medence földtani térképe (1911) http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében, epa.oszk.hu A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Geológia · Többet látni »

Hun-lemez

A Hun-lemez a késő szilur és késő karbon időszakok között létező kis méretű kéregdarab, amely önálló lemeztektonikai egységként mozogva jelentős szerepet játszott a paleozoikum második felének ősföldrajzi alakulásában.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Hun-lemez · Többet látni »

Iniciális vulkanizmus

Az iniciális vulkanizmus a tektonikus mozgások által generált vulkanikus ciklus első – bevezető, kezdő – szakasza.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Iniciális vulkanizmus · Többet látni »

Jura (időszak)

A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdetét 201,3±0,2 millió évre teszik és ~145,0 millió éve ért véget.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Jura (időszak) · Többet látni »

Karbonátos kőzetek

Karbonátosnak az olyan üledékes kőzeteket nevezzük, amelyek anyagának nagyobbik része valamilyen karbonátásvány (a leggyakrabban kalcit vagy dolomit, ritkábban aragonit, magnezit stb.). Nem soroljuk a karbonátos kőzetek közé azokat az üledékes kőzeteket, amelyek anyagának meghatározó része mangán-, illetve vaskarbonát (rodokrozit, illetve sziderit): ezeket mangános kőzeteknek, illetve üledékes vaskőzeteknek nevezzük.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Karbonátos kőzetek · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Kárpát-medence · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Kárpátok · Többet látni »

Késő devon

A késő devon a devon földtörténeti időszak három kora közül az utolsó, amely 382,7 ± 1,6 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső devon kor után, és 358,9 ± 0,4 mya ért véget a karbon időszak kezdetekor.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Késő devon · Többet látni »

Kőzet

Burhán-szikla vagy más néven Samanka-szikla a Bajkál-tónál az Olhon szigeten A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Kőzet · Többet látni »

Kimméria

Hun kontinens, amelynek észak felé tartó mozgása következtében nyílt fel a Paleotethys Gondwanáról Laurázsiával és felgyűrte a Himalája elődjét, a keleti Kárpátokat és a mai délkelet-ázsiai szigetvilágot Kimméria egy mikrokontinens, illetve az azt hordozó mikrolemez neve, amely a triásztól a kréta közepéig létezett önállóan, de teljes tektonikus története a 300 millió évtől a jelenkorig terjedő periódusra tehető.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Kimméria · Többet látni »

Kora triász

A kora triász a triász földtörténeti időszak három kora közül a legkorábbi, amely 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a perm időszak után, és ~247,2 mya ért véget a középső triász kor kezdetekor.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Kora triász · Többet látni »

Kréta (időszak)

A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Kréta (időszak) · Többet látni »

Lemeztektonika

A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Lemeztektonika · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Magyarország · Többet látni »

Magyarország földtana

Európa áttekintő nagyszerkezeti térképe Magyarország földtana a Kárpát-medence földtanának egy szelete.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Magyarország földtana · Többet látni »

Masszívum

Mars felszínén A masszívum geológiai fogalom, a földkéreg olyan részét jelöli, amelyet törésvonalak határolnak.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Masszívum · Többet látni »

Márga

Szicíliában A márga üledékes eredetű, agyagos-karbonátos kőzet, az átmeneti karbonátos kőzetek sorának középső tagja.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Márga · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Mészkő (kőzet) · Többet látni »

Mecsek

A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Mecsek · Többet látni »

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Miocén · Többet látni »

Neogén

Miocén kori ősemlős, a ''Deinotherium'' A neogén földtörténeti időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Neogén · Többet látni »

Paleogén

Eocén kori ősemlős, az ''Uintatherium'' A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 ± 0,3 millió évvel ezelőtt kezdődött a kréta időszak után, és 23,03 millió évvel ezelőtt ért véget a neogén időszak kezdetekor.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Paleogén · Többet látni »

Pelso-blokk

ókimmériai mozgások hatására összesodródtak, így alakult ki a Kárpát-medence aljzata A Pelso-blokk Magyarország geológiai aljzatát alkotó egységek egyike, a dunántúli-középhegységi egység.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Pelso-blokk · Többet látni »

Prinz Gyula

Prinz Gyula (Rábamolnári (ma: Püspökmolnári), 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geológus, geográfus, néprajzkutató.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Prinz Gyula · Többet látni »

Szinorogén vulkanizmus

A szinorogén vulkanizmus a tektonikus fázisokhoz kapcsolódó vulkanizmusok közül a orogenezissel egyidejű, az orogenezis folyamatából származó vulkanikus tevékenységet jelent.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Szinorogén vulkanizmus · Többet látni »

Triász

A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Triász · Többet látni »

Villányi-hegység

A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya vármegye déli részén elterülő dombság.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Villányi-hegység · Többet látni »

Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és Zempléni-hegység · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és 1920-as évek · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Tisza (mikrokontinens) és 1950-es évek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »